Glami.hu: nem várható visszaesés az online divatkereskedelemben
A GLAMI divatkereső friss kutatása szerint a következő hónapokban az inflációs környezet, az ellátási nehézségek és az ukrajnai háború ellenére sem várható jelentősebb visszaesés a régió divat webáruházainak forgalmában. A nemzetközi felmérés alapján a fogyasztók többsége az eddig tapasztalt áremelkedést csak kismértékű drágulásnak tekinti, és idén legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly.
- A magyar fogyasztók 70 százaléka idén legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly
- 76 százalék ugyan érzékeli a ruházati cikkek és cipők árának emelkedését, azonban többségük ezt csak kismértékű drágulásnak tekinti.
- A fogyasztók 36% változtatott divatcikk vásárlási szokásain az ukrán-orosz konfliktus hatására
- 53% visszafogta kiadásait arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna, 14 százalék további áremelkedésektől tartva többet vásárol
- Minden vizsgált piacon vannak fogyasztók, akik többet vásárolnak alapvető termékekből (zoknik, fehérneműk), hogy rendelkezzek egyfajta túlélőkészlettel, ha a helyzet rosszabra fordul
A Glami.hu online divatkereső Fashion (Re)search piackutatási projektjének kilenc európai országban készült felmérése* szerint az infláció, az energiaválság, az ellátási zavarok és a geopolitikai bizonytalanság egyelőre nincsenek jelentős hatással a közép- és kelet európai divatcikk-vásárlási szokásokra, illetve 2022-ben nem várható jelentős visszaesés a fogyasztói igények terén.
A többség legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly
A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon 2022-ben az válaszadók 70 százaléka nem tartja indokoltnak, hogy kevesebbet költsön öltözködésre és divatra, mint a tavalyi éveben. Ennek oka, hogy a fogyasztók 76 százaléka ugyan érzékeli az általános árszínvonal emelkedését, de 46 százalék ezt csak kismértékű drágulásnak tekinti.
A kutatás szerint emellett 20 százalék azoknak az aránya, akik 2022-ben kevesebbet és 23 százalék azoké, akik többet terveznek divatra költeni. Azok közül, akik idén kisebb összeget szánnának ruházkodásra, 76 százalék továbbra is a megszokott árkategóriában gondolkodik, csak kevesebb termék megvásárlását tervezi, 14 százalék pedig inkább az alacsonyabb árszegmensből válogatna.
Azok közül, akik növelnék a divatra szánt kiadásaikat, legtöbben több, vagy magasabb árkategóriájú ruhát szeretnének vásárolni (41%), 33 százalék magasabb árkategóriában, de kevesebb árucikket vásárolna, 17% pedig ugyan annyit vásárolna, mint eddig, de inkább a magasabb árkategóriából választana.
Nemzetközi összehasonlításban Bulgáriában (51%), Csehországban (44%) és Szlovákiában (43%) vannak a legtöbben, valamint Görögországban (17%) és Horvátországban (16%) a legkevesebben, akik idén növelnék a kiadásaikat.
Vegyesen reagálnak a fogyasztók az ukrajnai helyzetre
A kutatás arra is rákérdezett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus befolyásolja-e valamilyen formában a vásárlási szokásokat. A magyar válaszadók 51 százaléka válaszolta, hogy az ukrán-orosz háború nem volt hatással a divatcikk vásárlási szokásaira, 36 százalék viszont változtatott fogyasztói magatartásán.
Az utóbbi csoportból a legtöbben (53%) kevesebbet fognak költeni, mivel így pénzt tudnak megtakarítani arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna, 21 százalék azért költ kevesebbet, mert zaklatott állapotban van a kialakult helyzet miatt, 9 százalék pedig azért költ kevesebbet, hogy inkább jótékony célokra fordíthassa a különbözetet.
A válaszadók 14 százaléka a háború okozta további áremelkedésektől tartva növelte a divatcikkekre szánt összeget. A vizsgált piacok közül a legérzékenyebben a görög lakosság reagált, ahol válaszadók 47%-a mondta, hogy a háborús helyzet miatt át kellett gondolnia, hogy mennyi pénzt szán divatcikkekre, és 71% tervezi a kiadásainak csökkentését arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna.
A divatkereső év elején megjelent elemzése szerint 2021-ben Magyarországon az online értékesítés közel 23 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, és az e-kereskedelem teljes divatkereskedelemben való részesedése 19,7 százalékra emelkedett.
A Glami.hu 2018-ban Fashion (Re)search néven indított rendszeres adatgyűjtésen alapuló piackutatás sorozatot, amely a vállalat azon törekvését szolgálja, hogy friss és releváns információkat szolgáltasson a médiának és a kereskedelem szereplőinek az online divatpiac trendjeiről.
____________________
* A felmérés 9 európai országban (Csehország, Szlovákia, Görögország, Románia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Spanyolország) összesen 25000 fő (Magyarországon 2101 fő) 18 évnél idősebb internetfelhasználó megkérdezésével készült. Az online kérdőívek kitöltésére 2022 márciusában került sor.
Kapcsolódó cikkek
- Glami.hu: jelentős értékesítési csatornává nőtte ki magát a livestream vásárlás
- Glami.hu: Magyarországon a divatcikkek ötödét webáruházak értékesítik
- Az e-kereskedelem piacának nyitott kérdéseire és kihívásaira válaszol a DHL Supply Chain
- Glami.hu: a magyarok többsége továbbra is utánvéttel vásárol a divat webáruházakban
- Glami.hu: személyre szabott tartalom nélkül labdába sem rúghatnak az e-kereskedelemi vállalkozások
- A távol-keleti vásárlások megadóztatása új távlatokat nyithat a magyar e-kereskedelem számára
- Online divatcikk-vásárlási szokások 2020 és 2021 áprilisa között
- 2020-ban három évet ugrott előre az e-kereskedelem
- Szlovák példa mutatja, fel fog robbanni a magyar e-kereskedelem
- GLAMI: öt évet ugrott a jövőbe a divatkereskedelem digitalizációja
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.