„Kiváló kutatási infrastruktúra” címet kapott a JKK
Egyre meghatározóbb szerepet tölt be az autonóm közlekedési rendszerek és az elektromobilitás kutatásában a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, amit nemzetközi színvonalú laborháttér, tesztpálya és berendezések segítenek Győrben és a zalaegerszegi ZalaZONE Parkban. Ezt ismerte el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a „Kiváló kutatási infrastruktúra” adományozásával.
„Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiváló kutatási infrastruktúrái – a velük együttműködő oktatási és kutatási intézmények alkotta ökoszisztémában – kulcsfontosságú szereplői a siker és kiválóság érdekében végzett folyamatos tudományos erőfeszítéseknek” – fogalmazott dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese abban a kiadványban, amelynek célja, hogy bemutassa a legjobbnak ítélt magyarországi kutatási infrastruktúrákat, és egyúttal felhívja a figyelmet az ott elérhető kutatási és együttműködési lehetőségek széles körére. Hozzátette: egyre növekszik azon kutatási infrastruktúrák száma, melyek minden tekintetben világszínvonalúak. A kötetben a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja (JKK) is szerepel, amely mostantól használhatja a „Kiváló kutatási infrastruktúra” elismerő címet.
A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának önvezető autója a ZalaZONE tesztpályán, ahol jelentős infrastrukturális fejlesztések is segítik a kutatásokat. (Fotó: Májer Csaba József)
A kiadvány hangsúlyozza: a JKK munkatársai az Autonóm Közlekedési Rendszerek Központjában, az e-Mobilitás Központban, az Ipar 4.0–Mobil Robotika Központban és a Mesterséges Intelligencia Központban azon dolgoznak, hogy a jövő közlekedése kompromisszumok nélküli, biztonságos, egyszerű és fenntartható legyen. Ennek kutatási irányai olyan aktuális területeket fognak át, mint az elektromobilitás, a gépi tanulás, a környezetérzékelés, a robotika, a járműszimuláció, az önvezető járműirányítási, a telekommunikációs, valamint az intelligens közlekedési rendszerek. Emellett a JKK kiemelkedően nagy hangsúlyt fektet a hallgatói tehetséggondozásra, a kutatói utánpótlás biztosítására: a kutatómérnökök mentorként támogatják a fiatal tehetségeket.
„Büszkén viseljük az elismerő címet, amiért köszönettel tartozunk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak. Ez újabb visszaigazolást jelent, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységünket rendkívül modern infrastrukturális háttér segítségével végezhetjük, erősítve a térség versenyképességét. A győri laboratóriumi háttér és eszközpark nagymértékben fejlődött az elmúlt években, emellett hatalmas támogatást jelent a Széchenyi István Egyetem egyre erősebb zalaegerszegi jelenléte. Az intézmény jelenleg is fejleszti tudományos és innovációs parkját a ZalaZONE parkban, amely egyszerre segíti a kutatás-fejlesztést, az oktatást és hallgatói csapataink tevékenységét. Felbecsülhetetlen értékű lehetőséget jelent, hogy munkatársainknak, hallgatóinknak hozzáférésük van Európa egyik legkorszerűbb tesztpályájához” – hangsúlyozta dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője. Megjegyezte: különösen büszke ara, hogy az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatásaikhoz saját alsó és felső szintű járműirányítási platformot fejlesztettek.
Dr. Szauter Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője (Fotó: Májer Csaba József)
A JKK tevékenységét számos neves intézmény, szervezet együttműködésével végzi. Közülük Magyarországon érdemes kiemelni – a már említett ZalaZONE mellett – a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetet (SZTAKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, a Szegedi Tudományegyetemet, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumot. A legfontosabb külföldi partnerek sorában megtalálható az egyesült államokbeli Massachusetts Institute of Technology (MIT), a lengyel Gépjárműközlekedési Intézet, a bécsi, a grazi, a kolozsvári és a brnói műszaki egyetem, valamint a Brassói Erdélyi Egyetem is.
Kapcsolódó cikkek
- Új utakon jár a Széchenyi-egyetem a mérnökképzésben
- A legmodernebb autóipari fejlesztéseibe engedett bepillantást a Széchenyi-egyetem és az Audi Hungaria
- Mi kell a sikeres vállalkozáshoz? Erre adott a választ a Széchenyi-egyetem Spinoff Klubja
- Életmentő és kárfelmérő robotot tökéletesít a SZE mérnöke
- Drónkutatás a győri Széchenyi-egyetemen
- Gyakorlati tudást és munkatapasztalatot kínálnak a Széchenyi István Egyetem duális képzései
- A hallgatók számára is előnyös a Széchenyi István Egyetem egyre erősebb jelenléte a ZalaZONE parkban
- Rekordszámú résztvevő és a jövő technológiája a Széchenyi-egyetem innovációs kiállításán
- Partneri nap és tehetségbörze
- Elkezdődött Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Űrtechnológiát hoz a hálószobákba a tollszakma hazai képviselője
Mi köze a NASA technológiájának az ágyneműkhöz? Hány éves párnákon alszanak a luxusszállodák vendégei? És miért vásárolnak a kínaiak óriási takarókat, míg az európaiak inkább külön takaródznak? A főként nemzetközi piacra termelő, teljesen magyar tulajdonú Naturtex Kft. ügyvezetője, Gellért Balázs beszélt az alváskultúra világszintű különbségeiről, a fenntartható tollfeldolgozásról, valamint arról, hogyan változtatja meg az iparágat az automatizáció és a mesterséges intelligencia.
A Bridgestone integrálja a mesterséges intelligenciát a gumiabroncs-fejlesztésbe
A Bridgestone új, csúcstechnológiás Driver-in-the-Loop (DiL) szimulátort telepít a Róma melletti EMEA régiós kutatás-fejlesztési központjába. Az új szimulátor, amelyben a tesztpilóta valós időben, aktívan irányítja az autót, kiegészíti a vállalat virtuális gumiabroncs-fejlesztési technológiáját (VTD) és egy újabb lépést jelent a teljesen digitális abroncsfejlesztési folyamat megvalósítása felé. Az innovációval a Bridgestone a mesterséges intelligenciát (MI) ötvözve képes lesz a gumiabroncsok és járművek együttes szimulációjára, amely fellendíti az innovatívfejlesztési folyamatokat, és a fenntarthatósági törekvéseket, miközben csökkenti a piacra jutási időt.
Az első lépés a kvantumbiztos jövő felé a Samsung Knox segítségével
A Samsung a Galaxy S25 sorozattal kezdve egy új, csúcstechnológiás mobilbiztonsági megoldáson dolgozik. Az úgynevezett posztkvantum-kriptográfia (vagy kvantum utáni titkosítás) olyan fejlett algoritmusokat alkalmaz, amelyek célja, hogy megvédjék az adatokat a kvantum-számítógépek által jelentett potenciális veszélyekkel szemben. A Samsung már most lépéseket tett a jövőbeli kvantumszámítógépek képeségei által okozott fenyegetések elleni védelem érdekében.
Milyen hatással lesz a mindennapi életünkre az elektronikus ingatlan-nyilvántartás?
Bár az e-Ing rendszer jelenleg még nem működik, és nincs lehetőség az eljárások elektronikus kezdeményezésére, 2025-ben ez meg fog változni. A rendszer fokozatosan elérhetővé válik felhasználók, ügyvédek, közjegyzők és hatóságok számára. A földhivatali rendszerek vármegyénként állnak majd át az új elektronikus rendszerre. De milyen változások várhatóak, és vajon megkönnyíti-e az elektronikus ingatlan-nyilvántartás az állampolgárok életét? A legfontosabb újításokat dr. Szűcs Bence Zsolt, a Lajos Law Firm partnere segítségével tekintjük át.
Megnyílt az EIT Community Hub Hungary
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), mely az Európai Unió szervezete megnyitotta magyarországi közösségi irodáját, az EIT Community Hungary-t a budapesti InfoParkban. A nyitóeseményre Európa számos országából érkezett szakértők kiemelték, hogy Magyarország stratégiai szerepet játszik az európai innovációs ökoszisztémában. Az eseményt Drevenyák Eszter, az újonnan kinevezett Community Officer nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy célja az oktatási és kutatási intézmények, illetve vállalatok európai együttműködésének előmozdítása.