Kiderült, hogy mire kattintottunk a legtöbbet
A legtöbb olvasót az internetes magazinok érték el az év második negyedévében mégis a legtöbb időt a híroldalakon töltötték az emberek – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb internetes közönségmérési kutatásából.
Az internet különbözik a televíziós és a rádiós piactól a tekintetben, hogy a tartalomszolgáltatók ismerik a saját podcastjuk, weblapjuk, streaming szolgáltatásuk látogatottsági adatait, mivel ezek a statisztikák a szerverekből kiolvashatók. Az internetes tartalmak auditálását jelenleg a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) megbízásából a Gemius Hungary Kft. végzi. Ennek a mérésnek ugyanaz a funkciója, mint a televíziók esetében a Nielsen Közönségmérés Kft. mérésének. A DKT felelős a magyar internetes tartalmak mindenki által elfogadott és használt médiafogyasztási mérőszámainak és adatainak előállításáért. Az NMHH 2022. II. negyedéves kutatása ezen mérések alapján megpróbál képet adni a magyar piac trendjeiről és jellegzetességeiről.
Tematikus tartalmak otthon és a munkahelyen
A Digitális Közönségmérési Tanács körülbelül hétszáz magyar tartalomról rendelkezik információkkal. Szerződés hiányában több népszerű hazai weboldal nem szerepel az elemzésben, mint például a gov.hu vagy az ncore.cc, és a külföldi oldalak egyáltalán nem részei az analízisnek (ilyen pl. facebook.com, youtube.com).
A kutatás szerint összesen 6.429.672 felhasználó használt internetet a negyedév során, ami a 15 évnél idősebbek több mint háromnegyede. Kiderült, hogy a vizsgált három hónapban 5.326.984 ember használt mobil eszközt (telefont vagy tabletet), 4.503.436 PC-t otthonról és 1.920.048-an a munkahelyről olvasgatták az online tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy elsősorban mobilon keresztül fogyasztanak tartalmakat az internetezők, míg az otthoni és a munkahelyi böngészés között jelentős különbségek rajzolódnak ki a híroldal, a magazin, a szórakozás, a közösségi média, az e-kereskedelem és a felnőtt tartalmak esetében. Ráadásul egy átlagos hétköznap többen látogatnak híroldalakat és e-kereskedelemi weboldalakat, mint hétvégén, amikor viszont inkább a közösségi média hódít.
Az elmúlt három hónap legnépszerűbb weboldalai
A legnépszerűbb weboldal több mint 4,5 millió belföldi internetezőt ért el, ami a hazai netezők 68,7 százalékának felel meg. A listát a 24.hu vezeti, ezt követi az origo.hu, a blikk.hu, az index.hu és a femina.hu. Vannak olyan oldalak, amelyeknél az átlagos napi elérés viszonylag alacsony (pl.: nosalty.hu), mégis bekerülnek a toplistába. A hírportálokat, magazinokat napi rendszerességgel többen nézik, mint a blogokat, receptoldalakat, online piactereket, azonban, ha hosszabb időtávot vizsgálnak az elemzések, akkor az utóbbiakra is sok egyedi felhasználó kattint. Érdekesség, hogy az index.hu közönsége sokkal több időt töltött el az oldalon, mint bármely más, akár több internetezőt elérő weboldal.
Generációk és nemek közötti különbségek
A top tíz weboldal más népszerűségnek örvend a két nem, a generációk és a különböző iskolai végzettségűek körében. A férfiaknál a 24.hu, az Origo és az Index vezet, a nőknél a Blikk, a 24.hu és a Femina a top három. A generációk közötti különbség adatai alapján, amíg a Z-, Y- és X-generáció a 24.hu-t látogatja leginkább, addig a Baby-boomer és a „háborús” (76 évesnél idősebb) generáció a Blikket és az Origo-t. A fiatalok leginkább a 24.hu-t látogatták – a 15 és 17 év közöttiek 5,9 százalékkal, a 18-29 év közöttiek pedig 6,8 százalékkal többen keresték fel, mint egy átlagos hírportált. A 60 év felettiek körében ellenben a vártnál kevesebben olvasták mindhárom oldalt. Az origo.hu legsikeresebben a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezőket vonzotta magához. A felsőfokú végzettségűeket se a 24.hu-nak, se az origo.hu-nak nem sikerült megszólítania.
A rendkívüli hírek esélyt adnak az oldalaknak a győzelemre
A kutatásból kiderült az is, hogy egyes tartalmak a gyakran visszatérő internetezők révén érik el a magas látogatószámot (pl.: index.hu, idokep.hu, startlap.hu). Bizonyos oldalaknál (pl.: index.hu, startlap.hu, telex.hu) egy átlagos látogatás is hosszúnak számít, ami az oldalon történő tartós böngészéssel magyarázható. Máshol ellenben rövidebbek (pl.: nlc.hu, blikk.hu), ami azt jelenti, hogy ezekre az oldalakra jellemzően csupán egy hír, egy cikk elolvasására érkeznek az olvasók.
A hírportál látogatottságában visszatérő mélypontoknak nevezhetők a hétvégék, amikor kevesebbet interneteznek a felhasználók. Ha kiugróan magas érték van, akkor azért egy-egy nagy népszerűségnek örvendő hír a felelős. Május 6-án például a médiaszereplő Berki Krisztián halála és a körülötte forgó pletykák az átlagos 1,5-1,6-szorosára emelték a napi látogatók számát.
A közösségi média nélkül már nem létezhetünk
Közhelynek számít, hogy az internetes médiafogyasztás, ezen belül pedig különösen a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapi életünkben. Ma már egyetlen társadalmi szereplő, így a híroldalak, az internetes magazinok, a televíziós csatornák vagy éppen a rádiók sem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek jelen ezeken a platformokon – ami egyúttal újabb felületet biztosít a tartalmaiknak, üzeneteiknek. 2021-ben 6,75 millió regisztrált felhasználója volt a Facebooknak Magyarországon, ami a teljes lakosság 69 százalékának felel meg. A legtöbb felhasználót elérő weboldalak és híroldalak Facebook-követőinek száma a nosalty.hu-nál a legmagasabb, őket követi a 24.hu és az nlc.hu. A televíziós csatornák közül az ATV, majd a Tv2 és a Life Tv rendelkezik a legtöbb Facebook-követővel, míg a rádiók közül jelenleg toronymagasan vezet a Rádió1.
Kapcsolódó cikkek
- Bírságot szabott ki a Médiatanács a Metropol koldustérképe miatt
- Tévézési szokásainkat vizsgálta az NMHH
- Mobilszolgáltatók forgalmi adatait elemezte az NMHH
- Figyeli az emelt díjas szolgáltatások piacát az NMHH
- Megduplázott támogatással segíti az elavult mobilok lecserélését az NMHH
- Kiderült, hogy kit hallgattunk legtöbbet tavaly a rádióban
- Erőszakos mese miatt bírságolta meg a közrádiót a Médiatanács
- Vizsgálják az 5G-hálózatok elektromágneses sugárzását
- Évi kétmillió mérés az NMHH független netsebességmérő oldalán
- NMHH-kutatás: a felhasználók közel kétharmada használja online hívásra is a netet
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A pillanatok művészete – Fotózz úgy, mint még soha
Örömmel mutatjuk be legújabb közösségi média kampányunkat, amely arra hív, hogy gondold újra, mit is jelent megörökíteni az élet legértékesebb, legmúlékonyabb pillanatait. A „Ragadd meg a pillanatot!” kampány a HONOR 400 Lite erejét mutatja meg: egy eszközt, ami segít, hogy semmi fontos ne maradjon ki.
Díjazták a szellemi tulajdon hazai példaképeit
A Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából idén is átadták a rangos Millenniumi Díjakat. Az elismerést olyan intézmények, vállalkozások és szellemi műhelyek kapják, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a szellemi tulajdon védelmében, és fontos szerepet játszanak a magyar innováció előmozdításában. A 2025-ös év díjazottjai: a Music Hungary Szövetség, a Dalfutár című műsor, a Hagyományok Háza, a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye (MIMNG), valamint a Nivelco Ipari Elektronika Zrt.
Zöldebb, okosabb, elérhetőbb: A Xiaomi 2024-es ESG jelentése
A Xiaomi Corporation (a továbbiakban „Xiaomi” vagy „Vállalatcsoport”), a világ egyik vezető fogyasztói elektronikai és okoseszközöket gyártó vállalata, bemutatta hetedik éves környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentését.
Digitális igazság vagy illúzió? – Védekezés a deepfake ellen
Az internetes térben egyre súlyosabb problémát jelent a deepfake technológia térnyerése, amely mesterséges intelligencia segítségével hoz létre megtévesztő képeket, videókat és hanganyagokat. A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valós és a mesterségesen generált tartalmakat, ami komolyan rontja az online információkba vetett bizalmat.
Tízből kilenc mozilátogató fontosnak tartja a korhatár-jelöléseket
A mozilátogatók többsége elégedett a filmek hazai korhatár-besorolási rendszerével, és úgy véli, ez hatékony eszköze a gyermekek védelmének – derül ki a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok közel fele nincs tisztában azzal, hogy a korhatár-besorolások csak ajánlások, nem kötelező érvényű előírások.