Kit illet a szellemi alkotás tulajdonjoga, ha a MI hozza létre a művet?

forrás: Prím Online, 2023. március 16. 14:03

2022 novemberében többéves kutató és fejlesztőmunka eredményeként berobbant a köztudatba a ChatGPT, az eddigi legfejlettebb chatbot legújabb változata. Ez az első olyan szélesebb körben is elterjedt eszköz, amely képes a befogadott információk rövidtávú tárolásán túl akár kreativitást is igénylő feladatokat megoldani, látszólagos véleményt alkotni. Kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia komoly alkotómunkára képes számos területen, ez pedig jogosan felveti a kérdést: kit tekintünk e művek megalkotójának, az MI által létrehozott művekhez fűződnek-e szerzői jogok, és ha igen, azok kiket illetnek?

Az emberiséget régóta foglalkoztatják az automatizációban rejlő lehetőségek, a robotika, és így az igazi mesterséges intelligencia („MI”) megalkotása. Az utóbbi időben különös aktualitással bír a téma, hiszen 2022 novemberében többéves kutató és fejlesztőmunka eredményeként berobbant a köztudatba a ChatGPT, az eddigi legfejlettebb chatbot legújabb változata. Nem egy klasszikus értelemben vett keresőmotorról van szó, hanem egy olyan technológiáról, ami képes a visszajelzéseket ideiglenesen elraktározni, így gyakorlatilag a dialógus idejére betanítható, konzisztensen kommunikál a felhasználóval. Alkalmas valósághű szövegalkotásra, beleértve versek, novellák, dalszövegek írását is. Ezenfelül felkérhetjük programozásra, de egy egyetemi felvételi dolgozat elkészítésében is gyakran megállja a helyét.

 

Az már ma is vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia komoly alkotómunkára képes számos területen, ami jogosan felveti a kérdést: kit tekintünk e művek megalkotójának, az így létrehozott művekhez fűződnek-e szerzői jogok, és ha igen, azok kiket illetnek?

 

Milyen területeken alkot az MI?

 

Dr. Barta Gergő

„A zeneszerzés az egyik legeredményesebb területe a mesterséges intelligenciának. Az algoritmusok a zeneipar szinte minden szegmensében megjelentek, az alkalmazott intelligens technológiák előnye, hogy hatékony társai a komponistáknak, pillanatok alatt új zenei ötleteket és motívumokat tudnak generálni. Az általuk megtanult tekintélyes mennyiségű adatok feldolgozása és szintetizálása által, eddig akár korábban nem felismerhető, új és eredeti hanganyagot állít elő” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

 

Az alkalmazások ellenzői körében a legsúlyosabb érv, hogy a művészet lényege, az alkotó személye elveszik. Emellett az is gyakorta megjelenik, hogy bárki előtanulmányok nélkül is képes „zenét létrehozni”, ami a tanulásba, gyakorlásba, emberi kreativitásba vetett hitet erőteljesen gyengíti. 

 

Ugyanakkor számos művész alkotótársnak tekinti a mesterséges intelligenciát. David Bowie korai kísérletei (például a Verbasizer) is erre szolgáltatnak példát, vagy említhető még Taryn Southern előadó projektje, aki „I AM AI” címmel önálló albumot jelentetett meg.

 

2016-ban világszenzációként hatott, amikor egy sosem látott „Rembrandt-kép” járta be a nemzetközi sajtót, melyet egy MI alkotott a „Next Rembrandt” projekt keretein belül. 

 

A mesterséges intelligencia nemcsak a művészetek terén, de az iparjogvédelem területén is képes olyan önálló teljesítmények elérésére, ami innovációnak tekinthető. Erre példa a DABUS két találmánya, a figyelemfelkeltően villogó jelzőfény, illetve egy „fraktálgeometrián alapuló” üdítős doboz. E két találmány azért is érdekes, mert a mesterséges intelligencia részére a Dél-afrikai Köztársaság és Ausztrália is megadta a szabadalmi jogokat, azonban az európai és az amerikai szabadalmi hivatalok elutasították azt. 

 

De mégis kit illet a szerzői jog?

 

dr. Albert Lili

„Először is azt kell meghatároznunk, hogy melyek azok az alkotói eredmények, amiket szerzői jogi védelem illet meg. A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint - az ún. kapcsolódó jogok révén – a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, ún. műveket illeti meg elsősorban (pl. szépirodalmi művek, zeneművek, filmalkotások, festés, szobrászat útján létrejött alkotások), de védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok” – magyarázza dr. Albert Lili, a Deloitte Legal adatvédelmi csoportjának szakértője. A szerzői jogi törvény kimondja továbbá, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. 

 

Korunk információs társadalma azonban sokszor állítja kihívás elé a jogalkalmazókat, ehhez nyújt segítséget az Európai Parlament és Tanács 2001/29/EK irányelve (az INFOSOC irányelv), illetve az Európai Unió Bíróságának („EUB”) határozatai. Jelentős döntés született például az Infopaq ügyben*, amely kimondja, hogy a számítógépi programok, az adatbázisok vagy a fényképek kizárólag akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha eredetiek abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotásainak tekintendők. A Painer-ügyben**  szintén jelentős megállapítást tett az EUB a szerzőség kérdéseben, amikor kimondta, hogy a szerző kifejezi a mű létrehozatala során a saját kreatív képességeit azáltal, hogy szabad és kreatív döntéseket hozott, illetve, hogy a portréfotó szerzője „személyes színezetet” ad a létrehozott műnek.

 

A fenti döntések egyértelműsítik, hogy a szerzői jogi oltalomhoz szükséges az emberi közreműködés („szerző szellemi tevékenységéből fakadó”). Ahol e tényező fennáll, és az egyéni, eredeti jelleg egyébként nem kérdéses, azon művek szerzői jogi védelem alá esnek; ahol ez hiányzik, az így létrejött alkotást szerzői jogi védelem nem illeti meg. Az is egyértelmű, hogy a vázolt kritériumrendszert jelenleg csak ember tudja teljesíteni, tehát a szerzői jogok csak természetes személyt illethetnek meg. Így vizsgálandó az algoritmus szerepe, hogy az csupán a megvalósítási folyamat eszköze volt-e, és amennyiben igen, úgy az alkalmazó embert, illetve a létrejött művet a szerzői jogi védelem megilleti.

 

freepik.com

 

Más a helyzet például egy zenei album esetében, ahol az algoritmus által létrehozott darabokat az ember csupán megválogatja, minősíti, lejátszási sorrendet szerkeszt. Itt az ember kreatív képességei kevéssé érvényesülnek az alkotás során, hiszen a „mű” szerzője nem ő volt és a személyes jelleget is kevéssé lehet tetten érni, ugyanakkor használta „kreatív képességeit”, „szabad és kreatív döntéseket hozott” szerkesztői munkája során. így a szerzői jogok megillethetik és az elkészült mű is – az emberi szellemi tevékenységre tekintettel – oltalom alá eshet.

 

Fentiekből levezethető, hogy szerzői oltalom azon alkotásokat nem illet meg, ahol az ember szerepe nem kimutatható, ahol az MI teljesen önállóan alkot. Ilyen esetben sem védtelen azonban a létrejött alkotás, a szomszédos jogok védelme kínálhat megoldást a problémákra, de csak olyan országokban, ahol ez a jogintézmény létezik.

 

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a programozó a szerzői jog tulajdonosa, hiszen a mesterséges intelligenciát ember hozta létre. Igen ám, azonban az MI sok esetben túlmutathat azon, ami tradicionális szoftverfejlesztési paradigma alatt érthető. Az MI képes lehet öntanulásra, önálló döntéshozatalra és önfejlesztésre, így a programozó által definiált határokon is könnyen túlhaladhat.

 

Változhat a szabályozás is

 

Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a jogi szabályozás nem statikus, idővel változik, és annak értelmezését és alkalmazását a bírói gyakorlat alakítja. A felvázolt problémák felvetik a jogi szabályozás aktualizálásának szükségszerűségét is, ezért érdemes nyomon követni a szerzői jogi szabályozási rezsim uniós és nemzeti változásait. Ugyanakkor nemcsak a szellemi tulajdonjog területén hoz majd jelentős változásokat az MI elterjedése, számos adatvédelmi problémát is felvet, illetve folyamatban van az ún. AI Act elfogadása is uniós szinten, amely további megfelelési kötelezettségeket állapít meg.

 

_________________________

*C-5/08. Infopaq International A/S v. Danske Dagblades Forening ECLI:EU:C:2009:465, 35. pont

**C-145/10. sz. ügy Eva-Maria Painer és a Standard VerlagsGmbH és társai között [ECLI:EU:C:2011:798], 87-92 pontok

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Adatvédelem a felhasználók igényeire szabva – így segít a Samsung Knox

Naponta akár több százszor is kezükbe vehetjük mobiltelefonunkat, így az eszközök olyannyira mindennapjaink részévé váltak, hogy még otthonunkat is ritkán hagyjuk el nélkülük. Hozzánk tartoznak, és az olyan robbanásszerű, új technológiák, mint az AI vagy a generatív mesterséges intelligencia rendkívül izgalmas lehetőséget kínálnak a készülékek felhasználására – kiszélesítve a lehetőségek tárházát. 

2024. május 21. 20:39

Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.

2024. május 21. 19:10

Így hasznosíthatod újra régi laptopodat a gyerek számára

Van a családban gyerek és van egy régebbi laptopod is? Ahelyett, hogy leadnád a laptopot egy elektronikai hulladékgyűjtőbe vagy elásnád a szekrény mélyére a kacatok közé, miért nem kelted inkább új életre a közeledő gyereknap alkalmából? Egy régi vagy nemrégiben lecserélt laptop nem feltétlenül használhatatlan, ezért a tovább örökítése kiváló módja az újrahasznosításnak. 

2024. május 21. 17:41

IT Fitneszteszt 2024 - idén is megmérik a régió diákjainak digitális készségeit

Idén Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna részvételével zajlik a régió nagyszabású, online digitáliskészség-felmérése, az IT Fitneszteszt. Az elsősorban az általános iskola végzős diákjait és a középiskolás korosztályt célzó felmérés nem csupán a kitöltők számára nyújt valós képet a szórakozáson túl a tanulás és más hétköznapi online feladatvégzés terén szerzett gyakorlati ismereteikről, eredményeinek összesítése tanáraik, illetve a szakpolitikusok munkáját is segítheti azáltal, hogy fény derül erősségeikre és a fejlesztendő területekre egyaránt.

2024. május 21. 16:03

A HONOR leleplezte a vadonatúj HONOR 200 Lite-ot

Már Magyarországon is kapható a vadonatúj HONOR 200 Lite. A sokoldalú okostelefon a felhasználók igényeihez igazodik: kiváló portréfotózási képességekkel, bámulatos kijelzővel, remek hardverrel, elegáns kialakítással és stabil felhasználói élménnyel érkezik.

2024. május 21. 14:30

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Utazási konferencia az Angyalok városában

XX. E-KERESKEDELMI KONFERENCIA BY SAMEDAY

2024. május 17. 14:47

Az IKEA Kreativ megérkezett Magyarországra

2024. május 15. 17:52

Továbbra is Christian Klein az SAP első embere

2024. május 7. 13:17

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59