ChatGPT és rossz kistestvére a ChaosGPT
A számítástechnikának kevés területe váltott és vált ki az évek során többször is olyan érdeklődést, ígéretet és csalódást, mint a mesterséges intelligencia (MI) területe. Az elmúlt hónapokban, a digitális térben minden az MI, egészen pontosan a ChatGPT körül forgott.
Milyen sok jó vagy éppen rossz felhasználási módja létezik a generatív mesterséges intelligenciának? Hogyan működik és hol tud nekünk a ChatGPT segíteni? Emberszerű-e a mesterséges intelligencia? Hogy lett a ChatGPT szerint Petőfi Sándor A trónok harca forradalmár vezetője? Mennyire kell tartani a hibás tartalmaktól? Az óriási hype egyáltalán nem véletlen, hiszen a ChatGPT az első olyan technológiai termék, amit a laikusok a mindennapokban is használhatnak, mindezt úgy, hogy jelenleg a szabályozás folyamata igencsak gyerekcipőben jár, a kutatás ezzel szemben nem hónapról-hónapra, hanem napról-napra halad.
A ChatGPT technológiája nem új innováció
A McKinsey 2022 decemberében megjelent MI riportjából egyértelműen kiderült, hogy tavaly a megkérdezett vállalatok 50 százaléka a mesterséges intelligenciát már legalább egy üzleti területen bevezette. A tavaly decemberben berobbant ChatGPT mögött álló technológia azonban nem egy új innováció, hiszen a neurális hálózattal kapcsolatos első komolyabb eredmények már az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején megszülettek, majd ezt követően közel 20 évig feledésbe is merültek. Újrafelfedezésükre az 1980-as években került sor, amikor a tanításukra alkalmas algoritmust leírták, majd 2019-ben a transzformáló modellek bevezetését követően igencsak felgyorsultak az események. „Az elméletből hamar gyakorlat lett, s a mögötte álló technológia, amire korábban évtizedeket kellett várni, extrém módon, szinte egyik napról a másikra fejlődik, s egyre nagyobb adatmennyiséget képes feldolgozni. A ChatGPT 4-es verziójába például 45 terabájtnyi, interneten elérhető publikus adatot tápláltak. Összehasonlításképpen, ha napi nyolc óra olvasással számolunk, ennek az adatmennyiségnek az elolvasására egy embernek közel 130 000 évre lenne szüksége” – mondta Nguyen Milán, adattudós.
Kontrollált értékteremtésre van szükség
A bármilyen kérdésre és témában megdöbbentően jól válaszolni és szöveget alkotni képes ChatGPT, valamint a hozzá hasonló szövegalkotó termékek esetében mégis az a legnagyobb nehézség, hogy a könnyen, kis erőbefektetéssel hozzáférhető válaszok tényleg megbízhatóak és tényszerűek legyenek. Ráadásul időközben debütált a ChatGPT rossz kistestvére is. A ChaosGPT egy ChatGPT-ből származtatott mesterséges intelligencia alapú chatbot, amelyet ellenséges szándékkal hoztak létre, s habár még gyerekcipőben jár, előszele a lehetséges rosszindulatú felhasználásoknak.
Mivel a technológiai vállalatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak egymásra, ezért a legkomolyabb aggály, hogy az egyre intenzívebb verseny miatt kisebb körültekintés övezi ezt a területet, nem is beszélve a szabályozási rendszer hiányáról és arról, hogy a szintén mindenki számára elérhető ChaosGPT pedig egyértelműen dezinformálásra és rossz kezekben született.
„Sőt egyre több képi, videó- vagy hanganyagok generálására képes termék elérhető a piacon, és eljutottunk arra a pontra, hogy a hamis képes vagy videós tartalmakkal kiegészített szövegekkel még inkább meggyőző, félrevezető és dezinformációs kampányokat is létre lehet hozni. Ezek pillanatok alatt elterjednek a világhálón, akár 100 millió emberhez is eljutnak, a helyreállításukat követően azonban a helyes információt csak a töredékük látja vagy olvassa” – hangsúlyozta a szakértő. A kontrollált értékteremtés, a beépített védelmi rendszer fejlesztése folyamatos kihívást jelent a technológiai vállalatoknak, azonban már most látszik, milyen sok jó felhasználási módja is létezik a generatív mesterséges intelligenciának. „A kutatásra fordított időt jelentősen lerövidíti a ChatGPT, segítségével növelhetjük a hatékonyságunkat és a szövegek lektorálását is egyszerűbbé teszi. Koncepcionális gondolkodásnál kreatív segítő és akár jó vitapartner is lehet, azonban azt ne felejtsük el, hogy semmilyen szenzitív adatot ne adjunk meg a számára” – hangsúlyozta Szabados Réka termékmenedzser.
A Bosch Rexroth RE:FACT podcastjának legújabb epizódjában a ChatGPT-ről, a ChaosGPT-ről, valamint a hasonló generatív mesterséges intelligencia által működő termékekkel és használatukkal kapcsolatban felmerülő aggályokról Szabados Réka és Nguyen Milán, a McKinsey Digital szakértői beszélgettek.
Kapcsolódó cikkek
- Így látja a mesterséges intelligencia a magyar népbetegséget
- A mesterséges intelligencia szabad múltja és korlátozott jövője
- Húsvéti locsolókölni a mesterséges intelligencia közreműködésével
- Az Animatiqua újabb időutazásra hív – most a múlt helyett a jövőbe!
- Itt a kriptoról is mindent tudó ChatGPT és AI-képgenerátor
- A mesterséges intelligencia felhasználását kutatják a Széchenyi-egyetem doktoranduszai
- Mesterséges intelligencia a múzeumokban
- AI megoldás segítheti a vállalatokat dekarbonizációs céljaik megvalósításában
- Ki nyeri meg a Google és Microsoft párviadalát?
- A mesterséges intelligencia vajon átírja a klímatörténelmet is?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Díjazták a szellemi tulajdon hazai példaképeit
A Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából idén is átadták a rangos Millenniumi Díjakat. Az elismerést olyan intézmények, vállalkozások és szellemi műhelyek kapják, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a szellemi tulajdon védelmében, és fontos szerepet játszanak a magyar innováció előmozdításában. A 2025-ös év díjazottjai: a Music Hungary Szövetség, a Dalfutár című műsor, a Hagyományok Háza, a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye (MIMNG), valamint a Nivelco Ipari Elektronika Zrt.
Zöldebb, okosabb, elérhetőbb: A Xiaomi 2024-es ESG jelentése
A Xiaomi Corporation (a továbbiakban „Xiaomi” vagy „Vállalatcsoport”), a világ egyik vezető fogyasztói elektronikai és okoseszközöket gyártó vállalata, bemutatta hetedik éves környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentését.
Digitális igazság vagy illúzió? – Védekezés a deepfake ellen
Az internetes térben egyre súlyosabb problémát jelent a deepfake technológia térnyerése, amely mesterséges intelligencia segítségével hoz létre megtévesztő képeket, videókat és hanganyagokat. A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valós és a mesterségesen generált tartalmakat, ami komolyan rontja az online információkba vetett bizalmat.
Tízből kilenc mozilátogató fontosnak tartja a korhatár-jelöléseket
A mozilátogatók többsége elégedett a filmek hazai korhatár-besorolási rendszerével, és úgy véli, ez hatékony eszköze a gyermekek védelmének – derül ki a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok közel fele nincs tisztában azzal, hogy a korhatár-besorolások csak ajánlások, nem kötelező érvényű előírások.
Elindult a MagNet Bank adományozási programja
A MagNet Bank Közösségi Adományozási Programja (röviden: KAP) idén is elindul – megújult feltételekkel. A program célja, hogy nonprofit szervezetek szabadon felhasználható támogatásban részesüljenek a bank ügyfeleinek döntése alapján.