NMHH-kutatás: kultúra a képernyőn, trendek és lehetőségek
A streaming- és videómegosztó platformok megjelenése, valamint a fogyasztói szokások változásai fokozatosan háttérbe szorították azokat a televíziós műsorokat, melyek a kultúra és műveltség klasszikus fogalomkörébe sorolhatók. Nagy kérdés napjainkban, hogy a klasszikus értelemben vett kulturális tartalmak jelen vannak-e a televíziós műsorkínálatban. A közszolgálati csatornák betöltik-e azon szerepüket, hogy a tömegtájékoztatás mellett a kultúrát is minél nagyobb mértékben közvetítsék a nézők felé? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Nielsen Közönségmérés Kft. által készített kutatás.
A 2022 decemberében elkészült tanulmány szerint a 2017 és 2021 között a kultúra és műveltség klasszikus fogalomkörébe sorolható műsorok aránya viszonylag stabilnak mondható a teljes műsorstruktúrán belül. A közmédiát is magában foglaló teljes televíziós kínálatból egyenként 9-10 százalékos arányban részesedtek a mozifilmek, a szórakoztató műsorok és a művelődéssel, tudománnyal kapcsolatos adások. A műsoridő legnagyobb, 28-30 százalékos részét a „Nem zenés fikcióba” tartozó műsorok – többségében sorozatok tették ki, a sugárzási idő mintegy negyedét pedig a jellemzően reklámokat és műsorajánlókat tartalmazó „Egyéb műsorok” alkották.
A tanulmány eredményei szerint az MTVA csoport műsorkínálatában a teljes piac átlagához képest kétszer nagyobb arányban szerepeltek ismeretterjesztő/kulturális tematikájú műsorok.
Míg a többségében kereskedelmi csatornákat tartalmazó összpiaci átlagban a dokumentumfilmek és a tudományos ismeretterjesztők tették ki a „művészet-tudomány-kultúra” műsortípus nagy részét, addig a közszolgálati csatornákon az egyéb kulturális alkategóriák (pl. komolyzenei és világzenei műsorok, TV-filmek, színházi közvetítések, irodalmi művek előadásai, művészfilmek és történelmi kosztümös filmek) is hangsúlyosabb szerepet kaptak a vizsgált években.
Műsorfogyasztási oldalról jelentős különbségek rajzolódtak ki a teljes és a kizárólag közszolgálati csatornákra szűkített műsorfogyasztás terén. Míg a Nielsen által műsorcím szinten mért összes csatornán a teljes fogyasztási idő legnagyobb részét a nem zenés fikciók, reklámok/műsorajánlók és a mozifilmek tették ki, addig az MTVA csatornáin sokkal széleskörűbben alakult a fogyasztás. A közszolgálati csatornákon – a sportműsorok és a nem zenés fikciók után – a harmadik legnagyobb arányt a művészet–tudomány–kultúra tematikájú műsorok képviselték.
Az NMHH által meghatározott kulturális altípusok közül a filmdrámák, a tudományos ismeretterjesztő filmek és a dokumentumfilmek vitték el a figyelem döntő részét az összpiaci és az MTVA-ra szűkített fogyasztáson belül is, bár ez utóbbinál a „művészeti–tudományos–kulturális hírek”, a cigányzene és a TV-filmek is előtérbe kerültek.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre több kiskorú kerül bajba a saját intim fotói miatt
- A roamingra vonatkozó EU-s szabályokat összegezte az NMHH
- Megjelent az NMHH és a GameStar közös kiadványa
- Barátságban élni a mobileszközök online világával, avagy Mobil a családom?
- Az Apple TV+ tartalmait vizsgálta a Médiatanács
- A magyar rádiók zenei repertoárját vizsgálta az NMHH
- A gyermekeket érő folyamatos pénzügyi nyomás veszélyeire hívja fel a figyelmet az NMHH
- Online tartalomfogyasztási szokásokat vizsgált az NMHH
- Elkészült az éves INHOPE-jelentés
- Pontosabb kép a gyermekek digitális életéről
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
HONOR 400 széria – Kreativitás egy kézben
A HONOR 400 széria nem csupán egy okostelefon, hanem egy teljes kreatív stúdió, amely mindig kéznél van. Az új modellek fejlett mesterséges intelligenciára épülő szerkesztési funkciókat kínálnak, amelyekkel néhány érintéssel látványos, profi hatású tartalmak készíthetők – akár utómunka nélkül. Ez a széria új távlatokat nyit a mindennapi tartalomkészítésben.
Álláshirdetések újratöltve – az AI már a HR-t is forradalmasítja
Az utóbbi években jelentősen átalakult az emberek információkeresési módja: egyre többen fordulnak mesterséges intelligencián alapuló eszközökhöz, ahol már nemcsak kulcsszavakat, hanem természetes nyelven megfogalmazott, összetett kérdéseket is feltesznek. A keresés így egyre inkább párbeszéddé válik, ami alapjaiban formálja át az online jelenlét szabályait – különösen a munkaerőpiacon.
Jövőálló munkahelyek, valós tudás – Ezt hozta a Business Fest 2025
A diploma helyett a valódi készségek, a kiaknázatlan munkaerő-tartalékok mozgósítása és a mentorprogramok bevezetése jelenthetik a választ a magyar munkaerőpiac aktuális problémáira – ez volt a Business Fest 2025 egyik legfontosabb üzenete. A közel 7000 résztvevőt vonzó rendezvényen a WHC Csoport szakértői döntéshozókkal és gazdasági szereplőkkel közösen mutattak be gyakorlati megoldásokat a munkahelyek jövőjének építéséhez. A 35 éves jubileumát ünneplő HR-szolgáltató ezen az eseményen jelentette be teljes körű márkamegújulását is.
Generatív mesterséges intelligencia a K&H Banknál: túl a technológián
A K&H Bank számára a generatív mesterséges intelligencia (genAI) nem csupán egy új technológiai eszköz, hanem az ügyfélkiszolgálás személyre szabottabbá és hatékonyabbá tételének kulcsa. Az elmúlt év során a bank számos területen sikeresen alkalmazta a technológiát – a belső működéstől kezdve, a hitelezési folyamatokon át, egészen Kate-ig, a digitális asszisztensig. A tanulási folyamat része, hogy a kevésbé eredményes esetekből is következtetéseket vonnak le. A cél egy olyan ügyfélélmény megteremtése, amely túlmutat a hagyományos bankoláson, és konkrét élethelyzetekre kínál testreszabott megoldásokat.
Újabb médiaszolgáltatók estek el a korhatár-besoroláson
Két kereskedelmi rádió nem megfelelő korhatár-besorolást alkalmazott, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szankciókat szabott ki rájuk. Egy további esetben, hasonló okokból, a testület ismét egy külföldi társhatóság közreműködését kérte.