Az irodaélménytől a cosplayig: mi jár a fiatalok fejében?

forrás: Prím Online, 2023. szeptember 13. 17:52

Legfeljebb fél évre látnak előre a 18-21 évesek, 40 ezer amatőr manga- és animerajzoló van Magyarországon, és a fiatalok gyakran már két videót futtatnak egyszerre – ezek is kiderültek azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézete és az Ifjúságkutató Intézet szervezett szeptember 7-én és 8-án.

Tönkreteszi-e a sok képernyő előtt töltött idő a gyerekek memóriáját, figyelmét? Hogyan lehet elérni, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek érdeklődjenek a kulturális értékek iránt? Milyen hatással volt a Covid a fiatalokra, mennyire tudtak túllépni a járvány okozta problémákon? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Clout Culture: Ifjúsági kultúrák a változó társadalmakban című konferencia résztvevői. A „prolongált fiatalság” jegyében sok kutatásban már 39 éves korig számít fiatalnak az ember. „Fontos tudnunk, mik az ifjúság motivációi, mivé akarnak válni a fiatalok, hiszen az elmúlt évtizedekben megtanultuk, hogy az ifjúság a társadalom legfontosabb része” – e szavakkal köszöntötte Gyulavári Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi intézetének vezetője a megjelenteket. 

 

„A kultúrakutatás aktuális kérdései” címet viselő panelbeszélgetésben Benczes Réka, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány tanszékének professzora elmondta, kevés az új kutatás ezen a területen. Hozzátette: számára fontos kérdés, hogyan tudja az egyetemi hallgatók figyelmét fenntartani. „Fiatal kollégáim ragyogóak ebben a műfajban, több vizualizációt alkalmaznak, és az egyetemi oktatást olyan interaktívvá tesszük, amennyire csak lehetséges” – mondta. Benczes elsősorban azzal foglalkozik kutatásaiban, hogyan hat az életünkre, a társadalomra a nyelv, hiszen a szavak előítéleteket is rögzíthetnek. Példaként mondta a bachelor és a spinster szót – az agglegény szóhoz mindenki a bölcsességet társítja, míg a vénkisasszony pejoratív kicsengésű: valószínűleg nem jól néz ki, aki vénlány maradt. „A nyelv hordozza a sztereotípiákat és ezek a sztereotípiák rögzülnek” – hangsúlyozta. 

 

Legfeljebb fél évre lát előre ez a korosztály

 

A konferencia külön részt szentelt PhD-hallgatók munkáinak, akik egy-egy álló táblára nyomtatták ki saját, az ifjúsággal kapcsolatos kutatásaik témáját, fontosabb eredményeit, és a konferencia résztvevői szabadon kérdezhettek a hallgatóktól. Admilson Veloso da Silva (Corvinus) a fiatalok Instagramra kitett posztjait vizsgálta, hogyan mutatják be a felhasználók önmagukat, milyen környezetben. A leggyakoribb fotók egy utazásról szólnak, vagy egyszerűen csak pózolnak a kamera előtt, sétálnak, vagy épp egy fesztiválon tartózkodik valaki. 

 

Rédai Virág Patrícia (Corvinus) például azt kutatta, a Z generáción belüli szubgenerációkban hogyan lehet a munkáltatót és a munkavállalót közelebb hozni egymáshoz. 156 megkérdezett fiatal és 6 fókuszcsoportos beszélgetés után megtalálta a választ arra, miért van az, hogy ez a generáció gyakran vált munkahelyet, a HR-esek pedig panaszkodnak, nem tudják, mivel lehet közelebb hozni a céget a fiatalokhoz. „Észrevettem, hogy itt 2 különböző csapatra kell bontanom a generációt és a Covidnak is köze van a dologhoz. A 18-21 évesek egyszerűen kimaradtak a járvány és a folytonos otthoni munka miatt abból, hogy meglegyen nekik az ún. office feeling, az irodaélmény. Saját maguknak osztották be az idejüket, nincsenek rivalizálások a munkahelyen, de nincsenek beszélgetések sem a kávézóban, míg a 21-25 éves korcsoport ismeri ezeket. A 18-21 évesek hisznek abban, ha személyesen jelen vannak a munkahelyen, jobban tudják a karrierjüket építeni, barátkozni is könnyebb a kollégákkal. „Az egyik tanulság, amit levontam, hogy bár az állásinterjún a legszokványosabb kérdés, hogy milyennek látod az életedet 10-15 év múlva, a mai világban maximum fél évre lát előre ez a korosztály, hiszen annyira sok a bizonytalansági tényező, és ehhez megint a Covidnak is köze van” – mondta kutatásáról. Hozzátette: épp ezért nagyon jónak tartja a 2 éves gyakornoki programokat, mert itt van egy kézzelfogható program, a fiatal legalább ennyi ideig látja előre a jövőjét.

 

 

Milyen csoportokra bontható az ifjúsági vizuális kultúra?

 

A konferencia második napján előadásokat hallgathatott a közönség külföldi és magyar szakemberektől, amelyekben többek között választ kaphattunk arra, hogy milyen kapcsolata van a mai fiataloknak a művészetekkel, valamint, hogy hogyan viszonyulnak az online világhoz.  Kárpáti Andrea, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány tanszékének professzora az ifjúság vizuális nyelvéről, két ifjúsági szubkultúrakutatásról tartott előadást, amelyből kiderült: a digitális kultúra mellett, azzal egybefonódva számos hagyományos médium kommunikál világszerte több millió fiatallal. A vizuáliskultúra-tanuló közösségeket (Visual Culture Learning Communities) 2020-ban Amsterdamban, Budapesten, Chicagóban, Helsinkiben, Hongkongban, Isztambulban és Montrealban vizsgálták. A graffititől az utcai installációig számos izgalmas képi szimbólumot alkotó utcaművészek (street artist) vagy a legújabb digitális technikákat bravúrosan alkalmazó, multimédiaműveket készítők (demoscener) sok száz órán át tanulják a maguk választotta képi nyelvet, amely önkifejezési lehetőséget és sikerélményt ad, miközben identitásukat alakítja és gazdagítja tudásukat a kortárs és történeti kultúra számos területén. 

 

Amatőr manga és anime képregényrajzolóból mintegy 40 ezer található Magyarországon, közösségi platformjaikon és összejöveteleiken ők a távol-keleti kultúrával is megismerkednek. Egy film vagy regény alakjait megjelenítő szerepjátékosok (cosplayer) tanulmányozzák a korszakot, amelyben játszódik a mű, beszerzik az alapanyagokat és ők maguk készítik el a korhű öltözeteket. Nagyon sok tanulás, munka, kreativitás kell ehhez. A fan-artistok kiválasztanak egy műalkotást: filmet, regényt vagy képzőművészeti alkotást, és tovább gondolják az eredeti művet rajzban, fotón, filmen vagy szövegben. Ez is sok tanulást igénylő szubkultúra, hiszen a saját művek alapja az eredeti műalkotás alapos tanulmányozása. „A 2010-es nemzetközi kutatás nyomán 2020-ban a Kreatív vizualitás tantárgy keretében negyven hallgató kiscsoportokban a 2010-ben népszerű képalkotó közösségek nyomába eredt. A legnépszerűbbeket megtalálták, és részvevő megfigyeléssel dokumentálták. Fotóikból kiderült, milyen sokrétű és kreatív a kortárs fiatalok képi nyelve a közösségi médián túl, a való életben is” – mondta Kárpáti Andrea. 

 

Az ingerküszöb folyamatosan emelkedik

 

„A tartalomfogyasztás trendjeiről” címet viselő beszélgetésen szóba került a mesterséges intelligencia (MI) és az algoritmusok, valamint az oktatás kapcsolata. Bokor Tamás, a Corvinus tanársegédje elmondta, a saját vizsgálataiban azt tapasztalta, az oktatásban egyelőre a megkérdezett diákok elsöprő többsége úgy vélte, jobb, ha az idegennyelvórát élő tanár és nem egy algoritmus tartja. Bokor a mesterséges intelligenciáról szólva kifejtette, akik ezt támadják, azok a tapasztalatai szerint általában is nagyon pesszimistán látják a világot. Felhívta a figyelmet: a tartalomfogyasztók ingerküszöbe folyamatosan emelkedik, most már gyakori, hogy a fogyasztók két videót futtatnak egyszerre. Elhangzott: a középosztály egy része tudatosan neveli a gyerekét, nem hagyja, hogy veszélyesen sok időt töltsön a képernyő előtt, ezért az így felnövő gyerekek később emiatt óriási előnyben lesznek társaikkal szemben. De sajnos, sok szülő még mindig úgy gondolkodik, ha a gyerek a szobájában tartózkodik és csend van, akkor nagy baj nem lehet, hiszen nem esik le a fáról – viszont hozzászokik a gyors tartalomfogyasztáshoz és nem lesz képes az óvó nénire figyelni. Mindez nagyon nehéz helyzetbe hozza az oktatást. Bokor megemlítette: a tartalomfogyasztás közben a nyelvtudás viszont észrevétlenül szivárog be, ez jó dolog. 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat

A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Weerts Logistics Park (WLP) HUR One Kft. közel 55 000 m2 alapterületű logisztikai csarnokot épít Debrecen szomszédságában, Ebesen. A WLP az első külföldi érdekeltséggel is rendelkező beruházó, amelyik előre, megrendelésállománnyal még nem rendelkező, spekulatív módon fejleszt a Hajdú-Bihar-Vármegyei székhely térségében. A kitűnő lokációjú beruházásra a debreceni repülőtér és az épülő BMW gyár közelében kerül sor. 

2024. április 24. 14:46

Jön a MI Expo! Kiderül, hogyan formálja át az iparágakat az AI

Vajon lesz értéke az emberi munkának az AI-korszakban? Milyen munkaerőt tud kiváltani az AI már 2024-ben? Hogyan változtatja meg a munkaköröket a technológiai forradalom? Ilyen és efféle kérdéseket fognak körbejárni a MI Expo előadói június 11-én a Lurdy Házban. A rendezvény célja, hogy betekintést engedjen a kkv-k számára az iparágukat érintő legfontosabb változásokba.

2024. április 24. 13:11

A Rakuten Viber elnyerte a SOC 2 Type 2 tanúsítványt

A Rakuten Viber, a világ egyik vezető kommunikációs platformja, amely nagy hangsúlyt fektet a biztonságos és privát kommunikációra, sikeresen teljesítette a Service Organization Control (SOC) 2 Type II tanúsítványt. A SOC 2 az American Institute of Certified Public Accounts (AICPA) által kidolgozott ellenőrzési szabvány. Szigorú keretrendszerét úgy alakították ki, hogy biztosítsa az ügyféladatok biztonságát, rendelkezésre állását, bizalmas jellegét és védelmét.

2024. április 24. 11:38

Újabb húszezer laptopot szállít a Delta Systems Kft. az iskoláknak

A tavaly őszi szállítás után idén újabb, csaknem 20 ezer laptopot kapnak Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Somogy vármegye diákjai a Delta Systems Kft. közreműködésével mintegy 4 milliárd forint értékben. A Klebelsberg Központ nevében eljáró Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) a csaknem húszezer darab notebook beszerzésével kapcsolatos közbeszerzés nyerteseként nevezte meg a Delta Systems Kft. vezette konzorciumot, mellyel a négy vármegye tanulói számára biztosítják a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeit. 

2024. április 24. 10:12

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

2024. április 23. 19:24

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

2024. április 20. 11:36

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50