Újabb magyar cég állhat át a négynapos munkahétre
A hazai úttörők egyikeként a tervek szerint 2024-től a Klikkmarketing is bevezeti a négynapos munkahetet. Gál Kristóf, a cég tulajdonosa arról beszélt, az innovációk területén mindig élenjárók voltak, ezért kezdték el vizsgálni a lehetőségét, hogy átalakítják az irodai dolgozók munkarendjét. Rámutatott, a nemzetközi tapasztalatok alapján a négynapos munkahét nem megy a produktivitás rovására, a kísérletező vállalatok bevételei ráadásul érzékelhetően nőttek is. Hozzátette, az alapvető cél a munkavállalók jólétének növelése.
Világszerte és Magyarországon is egyre többen beszélnek a négynapos munkahétről, ami klasszikus értelemben a 100-80-100 modellt jelenti: a fizetés 100 százaléka jár az idő 80 százalékéban teljesített 100 százalékos termelékenységét. A gondolat nem újdonság, már a ’90-es években könyvet írtak róla, de csak most keltette fel igazán a döntéshozók érdeklődését.
A négynapos munkahetet már számtalan országban, a teljesség igénye nélkül Japánban, az Egyesült Államokban, Írországban és Angliában is tesztelték, és igazi win-win helyzetről számoltak be a kutatási eredmények. A munkavállalók túlnyomó többsége nem akart visszatérni a hagyományos munkarendhez, de a vállalatok is növekvő profitokról adtak hírt.
Itthon mások mellett a Magyar Telekom vágott bele a 4 napos munkahét tesztelésébe, és a Cégmenedzser tavaszi felmérésből az is kiderült, hogy a hazai kkv-k több mint egyharmada már teszteli vagy kacérkodik a négynapos bevezetésével. Közülük az egyik a Klikkmarketing, a vállalatnál ugyanis előkészület alatt van az új rendszerre való átállás 2024-től.
Nem a munkáért élünk
Gál Kristóf, a cég tulajdonos közölte, személy szerint az innováció híve, erre jó példa, hogy az otthoni munkavégzésre már 2015-ben lehetőséget teremtettek a munkavállalóiknak, még jóval azelőtt, hogy a koronavírus-járvány miatt a home office általánossá vált volna. A négynapos munkahéttel is az elsők között szeretnének lenni, mert komoly potenciál rejlik benne.
„Az ötnapos munkahetet 1981-ben vezették be, azelőtt elképzelhetetlen volt, hogy az emberek szombaton ne dolgozzanak. Most ugyanez a helyzet a kísérleti fázisban lévő négynapos munkahéttel, de a váltás csak szándék kérdése a cégvezetők részéről. Ugyan minden iparágban nem lehet átállni erre, de mivel mi kizárólag irodai munkát végzünk, ránk van szabva ez a működési modell. A péntek ráadásul eddig is fél napnak számított, sok ügyfél ilyenkor már nem is elérhető” – mutatott rá a vállalkozófejlesztő szakember.
Hozzátette, a munkavállalók jóléte kifejezetten fontos számukra. Osztja azt a koncepciót, hogy nem a munkáért kell élni, és fontosnak tartja, hogy több szabadideje legyen az embereknek. Furcsa, de ez egyébként egy kihívást jelenthet a négynapos munkahét esetében, ugyanis eleinte az érintett munkavállalók nehezen tudnak majd alkalmazkodni ahhoz, hogy több idejük lesz.
Gál Kristóf és a Klikkmarketing a négynapos munkahétre való átállással példát szeretne mutatni a vállalkozói szférában. Szerinte amellett, hogy a produktivitás is nőni fog, a munkavállalói elégedettség is javul, és az egész pozitívan visszahathat a cégre. Kérdésre válaszolva végezetül kitért arra, a dolgozóik elsőre nem akarták elhinni, hogy a négynapos munkahét reális lehet, de izgatottan várják az új típusú kihívást.
Kapcsolódó cikkek
- Frissített ötéves tervet terjeszt a közgyűlés elé a Delta Technologies Nyrt.
- Javították a Magyar Telekom hitelkockázati besorolását
- Változás a Magyar Telekom felsővezetésében
- Minden eddiginél több reklámot kaphatunk e-mailen a jövőben
- Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungary Zrt.-nél
- A Xiaomi 2023 második negyedéves korrigált nyeresége 147%-kal, 5,1 milliárd jüanra nőtt
- A Lenovo negyedéves bevétele 24 százalékkal esett
- Magyar szakember a Schneider Electric régiós vezetésében
- A Magyar Telekom 2023. második negyedéves és első féléves eredményei
- Az LG közzétette 2022-2023-as fenntarthatósági jelentését
Céginfó ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Új vezetőt kap az EIT InnoEnergy
Mikołaj Budzanowski lett az EIT InnoEnergy Közép-Európa új vezérigazgatója. A 2025 januárjában hatályba lépő stratégiai kinevezés célja, hogy a fenntartható energetikai fejlesztések mellett elkötelezett szervezet növelje a szerepét a tiszta technológiák közép-európai elterjesztésében és felgyorsítsa az energetikai átmenetet ebben a régióban.