A magyar cégek fele nem tud pályázni EU-s támogatásokra
Végre egy helyen összegyűjtve megkapunk minden tanácsot, iránymutatást, hogyan pályázzunk EU-s támogatásokra, bár ezek egy ideje nem elérhetőek itthon. A pályázatíró szakember szerint jövőre újra lehetőséget kaphatnak a vállalkozók, azonban gyakori tévhitekre, hibákra hívja fel a figyelmet.
Szinte hihetetlen, de a több mint 1,8 millió magyarországi vállalkozás 48-49%-ának nulla fő a létszáma vagy nincs adat arról, hogy lenne létszáma. Márpedig a pályázatképesség egyik beugró feltétele a minimum 1 fős létszám. Ez csak egy feltétel a sokból, ami ahhoz kell, hogy pályázatképes legyen egy vállalkozás. Az Európai Uniós támogatások elapadásával sok hazai vállalkozás esett el pályázati összegektől, de vélhetően 2024-től újra elérhetővé válnak az EU-s pályázatok a hazai vállalkozásoknak is. Még éppen időben vagyunk, hogy alkalmassá tegyük a vállalkozásunkat az uniós források elnyerésére.
Milyen a pályázat-kompatibilis vállalkozás?
Csongár Gábor pályázatíró, adószakértő, közgazdász és könyvelő 25 év tapasztalatát felhasználva írta meg a Love Me Tender – Hogyan nyerj vállalkozásodnak milliókat pályázatokból? című szakkönyvet. A kiadvány konkrét tanácsokat ad arra, hogyan érjük el, hogy a cégünk egyáltalán alkalmas legyen tenderek elnyerésére. Magyarországon több olyan adózási forma is van – katás és átalányadós egyéni vállalkozók –, amellyel nem lehet EU-s pályázati pénzekhez jutni, az ilyen adózású egyéni vállalkozóknak például érdemes lehet más (leginkább társas) cégformára váltani.
A könyv elsősorban nem arra ad tanácsot, hogy valaki hogyan írjon egyedül, szakértői segítség nélkül pályázatot, inkább abban ad iránymutatást, hogy hogyan gazdálkodjon, mire figyeljen a működésénél, a könyvelésénél ahhoz, hogy a vállalkozása jó eséllyel induljon a tendereken. Három nagyon fontos tényező van, amire oda kell figyelni a cégtulajdonosoknak, vállalkozóknak pályázáskor – ezeket A Kreatív Aritmetikus, Csongár Gábor röviden így foglalta össze:
„Figyeljünk oda, hogy ne a naptári év elején indítsuk el a vállalkozást, hanem minél hamarabb. Egy teljes lezárt adóév szükséges a pályázáshoz, ha például már idén decemberben bejegyzik a céget, akkor 2024 lesz az első teljes lezárt éve, amellyel 2025-ben már lehet pályázni. Amennyiben halogatunk és 2024. januárjában alapítunk vállalkozást, akkor már egy évet csúsztunk, és leghamarabb 2026-ban pályázhatunk. Ez a legfontosabb tanácsom: ha vállalkozni akarsz, ne várj tovább, indítsd el most!
Önmagában kizáró ok a pályázásnál, ha egy vállalkozás saját tőkéje átmegy negatívba, vagy a jegyzett tőke alá esik. Egy kft.-nél 3 millió, egy zrt.-nél 5 millió forint a jegyzett tőke, a saját tőkében benne van a jegyzett tőke és mindig megjelenik benne az előző évek adózott eredménye (vagy nyereséges vagy veszteséges volt a cég). Sokan annyira minimalizálni akarják az adófizetési kötelezettséget, hogy folyamatosan kihozzák a céget veszteségesre (mert a jövedelemminimum szerinti adózás lehetővé teszi, hogy a veszteséges cég is fizethessen egy minimum adót, így az adóhivatal sem fog vizsgálódni, a vállalkozás is a legkevesebbet fizeti, mindenki jól jár). Azonban a vállalkozók ilyenkor nem gondolnak arra, hogy hiába működik a vállalkozás jogilag ekkor is, pályázati szempontból nem lesz alkalmas támogatásra, hiszen azt mutatja a mérleg, hogy nem jól gazdálkodik, nem stabil a vállalkozás, a hitelezők érdekei nincsenek megvédve, összességében veszteségesen működik, hiszen a saját tőke a jegyzett tőke alá megy. Az éves beszámolóban – pályázati szempontból mindenképpen – a saját tőke összegének érdemes mindig nagyobbnak lennie, mint az alatta lévő sorban található jegyzett tőkének. Egyébként azért sem érdemes folyamatosan veszteségesre kihozni a céget, mert előbb-utóbb a Cégbíróságnak is fel fog tűnni ez a rendellenes működés: súlyos bírságokat szabhatnak ki a vállalkozóra, amellett, hogy kötelezhetik a jogutód nélküli megszűnésre vagy egy kisebb jegyzett tőkét igénylő vállalkozási formára történő átalakulásra, amennyiben nem rendezi záros határidőn belül a vállalkozás a saját tőkéjét. Ezt bármikor elkezdhetik vizsgálni, elvileg egy „gombnyomással” le lehetne válogatni, melyik vállalkozás saját tőkéje nem megfelelő mértékű.
Kicsi árbevétellel sem érdemes egy tenderen elindulni. Minimum 15-20 millió forint nettó árbevétellel már jók az esélyeink a támogatásra, hiszen a támogatási intenzitás általában 50%-70% között van, és a minimum támogatási összegek jellemzően 10 millió forinttól indulnak (néha van 2 millió forintos is), tehát ha ezt visszaosztjuk, akkor 70% támogatási intenzitásnál reálisan legalább 15 millió forint árbevételnek kell lennie (50%-os támogatási intenzitásnál 20 milliós árbevétel szükséges), hogy meglegyen az arány. Az összes elszámolható költség egy pályázatban nem lehet nagyobb, mint az utolsó – vagy ha a felhívás engedi, a két utolsó év közül a választott – lezárt pénzügyi év nettó árbevétele. Mivel az összes elszámolható költségből számoljuk ki (a támogatási intenzitásnak megfelelően) a támogatás összegét, ez is egy fontos szempont. Röviden: az árbevételt a lehető legjobban maximalizálni kell ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel jussunk minél több támogatási forráshoz.” – tanácsolja a legfontosabbakat a pályázatíró, adószakértő.
A kulcs: pályázati-szemléletű könyvelés
Csongár Gábor azt is elárulta, amikor új ügyféllel tárgyal, azon nyomban elkéri az cég adószámát és nevét, hogy megnézze, mire lehet pályázni a vállalkozással, de az esetek felében nem kerül sor újabb találkozóra, mert a vállalkozás nem alkalmas pályázásra. Fontos, hogy a könyvelő, adószakértő arra is felhívja a kliensei figyelmét, hogy ilyen vagy olyan gazdasági mutatókkal képes lesz-e gyarapodni a cég, egyáltalán, pályázatképes-e az adott vállalkozás, mekkora nyereség kell ahhoz, hogy a lehető legtöbb támogatási forráshoz juthasson, azaz egy jó adószakértő, számviteli szakember meg tudja jósolni, hogy hasonló működéssel mennyire lesz stabil az cég rövid és hosszú távon. Ők ezt pályázati-szemléletű könyvelésnek nevezik, és igyekeznek minden ügyfelüknél szem előtt tartani, hogy ne a gazdálkodásukon, könyvelésükön múljon az, hogy a későbbiekben tudnak-e pályázni a vállalkozásukkal.
Ígéretes távlatok
Pályázni akkor is van lehetőségünk, ha már korábban elbuktunk uniós pályázatot, csak sokkal tudatosabban, előrelátóbban kell felépítenünk a vállalkozásunk működését a jövőben, hogy a 2027-ig tartó pályázati ciklusban uniós támogatáshoz juthassunk. A pályázatra való felkészülés egyik pozitív „mellékhatása”, hogy a versenytársakhoz képest előnyre tehetünk szert, ugyanis egy megbízható, jól működő, kiváló mutatószámokkal rendelkező vállalkozás, mindig hitelesebb és ígéretesebb lesz a partnerek számára is, ráadásul többször is lehet pályázni támogatásra egy folyamatosan nyereséges vállalkozással. Vagyis mindenképp jó befektetés minél hamarabb tender-kompatibilissé tenni egy vállalkozást.
Kapcsolódó cikkek
- Neumann 120 kiállítás a Deák17 Galériában
- Magyar energetikai startupokat is várnak a befektetői programba
- Letarolhatják a magyar piacot a külföldi e-kereskedők
- Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!
- Mesterséges intelligenciával fejlesztő cégek pályázatát várja a Magyar Telekom
- Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
- A kreativitás új dimenziói: két új kategória ’Az Év Honlapja’ pályázaton
- Negyvenéves magyar mikroszámítógépre fejlesztenek új játékokat
- Kivérezhetnek a hazai kereskedő vállalatok, ha nem váltanak digitális stratégiára
- Újdonságokkal tér vissza a Schneider Electric „zöld” versenye
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.
Gyorsítósávban az AutoWallis
Sikeresen lezárta eddigi történetének legnagyobb felvásárlását az AutoWallis Csoport, ezzel tovább erősítve cseh autókiskereskedelmi pozícióját és meghatározó régiós szerepét. A magyar tőzsde autós vállalata egy lépésben szerezte meg a cseh piacon működő, tavaly közel 50 milliárd forintnak megfelelő árbevételt elérő MILAN KRÁL GROUP 100 százalékát, melynek köszönhetően újabb márkákat (Mercedes-Benz, Ford) és új tevékenységet (Mercedes-Benz Truck nagyhaszongépjárművek értékesítése, szervizelése) is bevont portfóliójába.