Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?
A brain drain, magyarul az „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy szerényebb megélhetést adó, alacsonyabb fejlettségű országból egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító országba. Így humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) immáron egy másik gazdaságban kamatoztatják, serkentve ezzel a fogadó ország gazdaságát. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg közel 7%.
A fiatal és képzett munkaerő elvesztése jelentős kihívást jelent a helyi közösségek számára, rányomva bélyegét a vállalkozások potenciáljára és sikerességére. Az egytől tízig terjedő skálán Magyarország értéke 2022-ben 4-es volt, és az arányokat szemlélve átlagosan hazánkból emigrált a legtöbb magasan képzett személy. A legkedveltebb területek: Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.
A probléma évtizedek óta fokozódik
A tehetség elvándorlás nem újkeletű probléma – az 1970-es évektől megfigyelhetjük ugrásszerű növekedését – de változatlanul Közép-Kelet-Európa, egyben hazánk egyik legégetőbb kérdése, mivel számos keleti és déli uniós tagállam azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására.
A 2023-as statisztikai adatokból kiderült, hogy a kis szigetországok, mint például Szamoa, Jamaica, és Haiti, valamint a szubszaharai afrikai régiók küzdenek leginkább a képzett munkaerő elvándorlásával. Az Eurostat 2023-as adatai szerint, a 2022-es év folyamán a kivándorlók között a legmagasabb, 50 százalék feletti arányban voltak magasan képzett személyek Franciaországban (67,8%), Írországban (63,9%), Finnországban (62,8%), Németországban (58,9%), Belgiumban (56,8%), Dániában (52,3%), és Ausztriában (50,9%). Ezzel szemben a Romániából és a Portugáliából kivándorlók kisebb hányada rendelkezett felsőfokú végzettséggel, átlagosan 15,8% és 16,8%. A Magyarországról, Lengyelországból és Csehországból kivándorló magasan képzettek aránya 2022-ben eltérő volt; Magyarországon és Lengyelországban 30%, míg Csehországban magasabb, 46,2% volt.
„A közgazdasági értelemben vett humántőkeforrás átcsoportosítása, azaz ebben az esetben az emigráció negatív hatást idéz elő, okainak hátterében elsősorban a magasabb bérek, a jobb karrierlehetőségek és a magasabb életszínvonal állnak. De említhetjük még a jobb munkakörülményeket, a jobb munka-magánélet egyensúlyt, a kedvezőbb, gyorsabb előmenetelt, a megbecsülést és a szakmai kihívást is. Egy recessziós gazdasági környezetben ez a típusú kivándorlás is felgyorsul, az egyébként is méretes társadalmi különbségek tovább nőnek, a korrupció, alulfizetettség párosítva egy magas inflációval és a bérek reálértékének csökkenésével, vagy például az egészségügyi és a szociális rendszer gyengeségei sokakat arra késztetnek, hogy a gondolatból cselekedet váljék és kivándoroljanak” – árulta el Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember.
A folyamat megállíthatatlan
A szakember hozzátette, a jelenséget megakadályozni nem fogjuk tudni, a kivándorlás mennyiségének és minőségének csökkentése viszont kiemelt feladat, valamint ezzel párhuzamosan a visszatérés politikájának fenntartható megteremtése is. A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, melyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek így ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, valamint terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez.
Nyitókép: Freepik
Kapcsolódó cikkek
- Ezek a diplomák a legkeresettebbek jelenleg a munkaerőpiacon
- 25 milliárd forintos árbevétellel zárja az évet a Work Force
- Átírhatja a munkaerőpiaci viszonyokat egy új szabályozás
- Karrierváltóknak és szülőknek is segít újra munkába rázódni a Morgan Stanley programja
- Közel ötször annyi munkakört alakít majd át a MI, mint amennyit megszüntet
- Így nyerhet Magyarország a külföldi munkaerőért vívott versenyben
- Ezek a legjobb gyakornoki állások 2023-ban!
- Így szerezheted meg álmaid állását!
- Egyre hűségesebbek a pályakezdők: öt, vagy annál is több évig maradnának munkahelyükön
- Társkereső applikációknál alkalmazott módszerekkel oldanák meg a munkaerőhiányt
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Robotkutyákat tesztel a Boxy fulfillment logisztikai központ
A Boxy fulfillment szolgáltató hosszútávú technológiai fejlesztési projektjének keretében pilot programot indított a négylábú robotok e-kereskedelemben történő alkalmazási lehetőségeinek felmérése érdekében. A kísérlet célja, hogy feltérképezze a robotikában rejlő rugalmasság és autonómia olyan aspektusait, amelyek hozzájárulhatnak az e-kereskedelmi logisztika hatékonyságának növeléséhez, valamint a vásárlói és munkavállalói élmény javításához.
Együttműködik az ABB és a Zumtobel Csoport
A globális technológiai piacvezető ABB és az ausztriai székhelyű, a professzionális világítási megoldások terén világelső Zumtobel Csoport bejelentette, hogy stratégiai partnerségre lép. Céljuk az intelligens épületmegoldások és az egyenáramú (DC) ipari termékalkalmazások fejlesztése. Az együttműködő felek azt tervezik, hogy a fenntartható épületek számára integrált, intelligens megoldásokat kínálva jelentős hozzáadott értéket teremtsenek a kereskedelmi, ipari és intézményi szektorban tevékenykedő ügyfelek számára.
A Telekom ügyfelei számára már minden budapesti metróvonalon elérhető az 5g szolgáltatás
A Telekom november 11-étől az összes budapesti metróvonalon elérhetővé tette az 5G hálózatot ügyfelei számára, amelyet 5G-képes készülékkel és mobilinternet-szolgáltatással tudnak igénybe venni.