Így uralja jelenleg az energetikai átállás a közüzemi ágazat mindennapjait!

forrás: Prím Online, 2024. március 2. 16:20

Az év elején az energiaárak csökkenése mellett a közüzemi ágazat vezetőinek figyelme határozottan az energiaátalakítás üzleti kérdéseire irányult. Emellett az is előtérbe került, hogy miként tudják megvalósítani a COP28 klímakonferencián tett ígéreteket. 

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legújabb jelentése rámutat arra, hogy az elektromos áram előállítása bocsátja ki a világon a legtöbb szén-dioxidot. Ezért a kibocsátás csökkentésében is kiemelt szerepet játszhat a közüzemi szektor, mégpedig az energetikai átállás előremozdításával. Jelenleg az ágazat napirendjét az energetikai átállás uralja, és gyakorlatilag valamilyen formában minden tevékenysége ezt a célkitűzést szolgálja. Fehér Tamás, az Eaton Magyarország szakértője összeszedte azokat a tendenciákat, amelyekre mindenképpen érdemes odafigyelni.

 

A hálózat korszerűsítése

 

A hálózat korszerűsítése kétségtelenül fontos napirendi pont a közüzemi szektor számára, ez ráadásul az energetikai átállás szempontjából is kulcsfontosságú. Az EU 2023. november végén bejelentett, hálózatokra vonatkozó intézkedési terve várhatóan idén is meghatározza az iparág stratégiai gondolkodásmódját. A terv célja az Európai Unió villamosenergia-átviteli és -elosztó hálózatainak bővítése, digitalizálása és jobb kihasználása. A jelentés olyan intézkedéseket jelöl ki, amelyek segítenek felszabadítani az európai villamosenergia-hálózatok felgyorsításához elengedhetetlen beruházásokat. 

 

Tervre pedig azért van szükség, mert az villamos energiafogyasztás a társadalmi igénnyel arányosan növekszik: 2030-ig várhatóan mintegy 60%-kal nő majd a fogyasztás az EU-ban, és hasonló nagyságrendekre lehet számítani az unión kívüli európai országokban is. Ugyanakkor az európai elosztóhálózatok mintegy 40%-a több mint 40 éves. Ezért egyértelmű, hogy a hálózat korszerűsítése kiemelten fontos ahhoz, hogy a társadalom a rendelkezésre álló energiát a lehető legjobban ki tudja használni. Az elosztott energiaforrások a jövőben létfontosságú kiegészítői lesznek a hálózatnak, amihez kulcsfontosságú a kétirányú energiaáramlás lehetősége.

 

 

Megújuló energiaforrások

 

Az új kapacitások leginkább megfizethető formáinak listáján első helyen a napenergia-termelés áll, így várhatóan a beruházások a közüzemi szintű napenergia irányába mozdulnak majd el. Idén ráadásul nagy aktivitásra számíthatunk e téren. A telepítés és karbantartás kihívást jelenthet, nem utolsósorban azért, mert a hálózati csatlakoztathatóság, az energiatárolási követelmények és a robusztusabb kiberbiztonsági intézkedések szükségessége egyre összetettebbé teszi a projekteket. Az iparág számára azonban ezen kihívások leküzdése elengedhetetlen, mivel a kormányok és a társadalom a napenergiát életképesnek, vonzónak és nem utolsósorban kulcsfontosságúnak tartja.

 

„Az új kapacitások bővítéséhez több ezer modul és inverter telepítése, valamint több kilométernyi kábelezés szükséges. Szakképzett munkaerőből viszont hiány mutatkozik. Ez az óriási feladat a közüzemi ágazat számára a nagy méretű napelemes létesítmények költségeinek és komplexitásának csökkentését helyezi előtérbe, miután a szektor a fosszilis tüzelőanyagokról való gyors energetikai átállásra törekszik” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.

 

Mindehhez, valamint hálózat modernizációjához is kapcsolódik az Európai Unió Napenergia-stratégiája – amely része az REPowerEU kezdeményezésnek–, ennek célja pedig az olaj-és gázfüggőség csökkentése. Európában ez a kereskedelmi és lakóépületek szintjén a napelemes rendszer fontos hajtóereje. A cél az, hogy 2025-ig 320 GW újonnan telepített és üzembe helyezett napelemes fotovoltaikus energia álljon rendelkezésre, amit 2030-ra 600 GW-ra szükséges növelni.

 

 

SF6-mentes kapcsolóberendezés

 

Miközben a világ az üvegházhatású gázok és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének feladatával küzd, a kapcsolóberendezések területén az elektromos ipar – ahol eddig rutinszerűen használták a kén-hexafluorid (SF6) gázt– jelentős váltás előtt áll. Az SF6 egy rendkívül erős szintetikus üvegházhatású gáz, amely több ezer évig megmarad a légkörben, és mivel minden 1 kg SF6 25 200 kg szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, így ennek megszüntetése környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos cél. A legújabb uniós szabályozások hatására a közüzemi szektor vagyonkezelőinek mérlegelniük kell, hogy a kén-hexafluorid gázzal működő kapcsolóberendezések használatára vonatkozóan hogyan és milyen formában tudnak változást eszközölni. Az SF6 kapcsolóberendezésekben való felhasználására vonatkozó szabályok az Európai Unióban (EU) az gyorsan változtak. 2023 végén az Európai Tanács és a Parlament pedig ideiglenes megállapodást kötött az SF6-on alapuló középfeszültségű kapcsolóberendezések 2026-ban kezdődő fokozatos megszüntetéséről. Ezen felül további uniós szabályozások várhatók, ami a közműipar számára kulcsfontosságú terület. 

 

„A kén-hexafluorid gázzal szigetelt kapcsolóberendezések már bevált alternatívái régóta jelen vannak a piacon, elsősorban a középfeszültségű kategóriában, 24 kV-ig bezárólag. Mivel az SF6-mentes kapcsolóberendezések kötelező alkalmazásáig kevesebb mint két év van hátra, a szabályozásnak való megfelelés előkészítését már most időszerű elkezdeni” – tette hozzá Fehér Tamás.

 

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia

 

A digitalizáció teljes mértékben meghatárzozza az energetikai átállást, és az elmúlt évben pedig minden iparág megvizsgálta a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Az energiagazdálkodási szakértőkkel együttműködve a közüzemi ágazat kétségtelenül új módszereket fedezhet fel ezen az új és feltörekvő területen, amelyek felgyorsítják a megújuló energiaforrások integrációját és kezelését. Miután a mesterséges intelligencia egyszerre hatalmas mennyiségű adatot képes elemezni és értelmezni, így a tudatosabb döntéshozatalban is segítséget nyújthat, amiben óriási potenciál rejlik. A generatív mesterséges intelligenciának nagy szerepe lesz azon előrejelzések kiszámításában, hogy hol és mikor alakul ki a villamosenergia-szükséglet, valamint hogy egy decentralizált rendszeren belül hogyan lehet az ellátást gyorsan és hatékonyan biztosítani. Ennek most jött el az ideje: 2024-ben a közüzemi ágazat új szemlélettel fordul majd a mesterséges intelligencia felé, szem előtt tarva a kiberbiztonsági kérdéseket, valamint az uniós szabályozás két területére – a mesterséges intelligenciáról szóló uniós adatvédelmi törvényre (EU AI Data Act) és az uniós adattörvényre (EU Data Act).

 

Innováció

 

A közüzemi szektorban a folyamatos innováció iránti igény töretlen. Ez egy izgalmas és pezsgő ágazat, mindazonáltal az új lehetőségek kiaknázása, a felgyorsult piaci dinamika és a gyorsan változó szabályozási rendszerek kihívást jelentenek. Az, hogy a közüzemi szektor képes lesz-e betölteni szerepét az energetikai átállásban, hogy képes lesz-e fenntartható jövőt kialakítani, mind attól függ, hogy mennyire tud rugalmasan alkalmazkodni a fosszilis tüzelőanyagoktól eltérő energiaforrásokat érintő változásokhoz. 

 

„Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi lesz a COP28 klímakonferencián tett ígéretekkel. A legtöbb ígéret a közüzemi szektorra vonatkozik, de ha egyet kellene kiemelni, akkor a Globális megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségvállalás lenne az, amely 2030-ig megháromszorozza majd a megújuló energiát. Az elkövetkező hónapokban ez a cél az energetikai átállást a stratégia kidolgozásának és végrehajtásának középpontjába helyezi” – összegezte a szakértő.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09