K&H: négy lépésben a planetáris szuperintelligencia felé
Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik. Ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá ‒ hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle mi, emberek – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Jelenleg a rendszerszintű mesterséges intelligencia (Systemic AI) korszakát éljük, vagyis a MI a felkérésekre (prompt-okra) olyan válaszokat ad, amelyeket a felkészítése során kialakított valószínűségekre alapoz. A mesterséges intelligencia már ebben a szakaszában is felforgatja megszokott életünket és munkamódszereinket. Ráadásul szaporodnak az aggályok, a veszélyekre figyelmeztető és szabályozást sürgető hangok. Az emberi felelősség – elsősorban a fejlesztők felelőssége – határtalan. „Itt az ideje, hogy feltegyük a kérdést: valójában milyen mesterséges intelligenciát is szeretnénk a jövőben?” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. „Olyat, amely a legfontosabb döntéseket egy fekete dobozban hozza meg, vagy olyat, amely eleve elszámoltatható és átlátható?”
A MI fejlődése egyre gyorsul és egyre finomabb megoldások irányába mutat. Négy meghatározó szakaszát már nagyjából látják a szakemberek.
Első lépés: a kíváncsiság
A világ megismerésének rendkívül hatékony modellje, az úgynevezett „aktív következtetés” (active inference). Ennek keretében folyamatosan frissülnek a kiindulásként szolgáló vélelmezések vagy feltételezések, így csökkentve az állítások bizonytalanságát és növelve az előrejelzések pontosságát.
Az „aktív következtetések” alapján nyugvó mesterséges intelligencia rendelkezne feltételezésekkel az őt körülvevő világról, és mindjárt többet is akarna megtudni róla: más szóval kíváncsi lenne. Hatalmas ugrás volna ez a jelenlegi legmodernebb mesterséges intelligenciákhoz képest, amelyek csak annyit fejlődnek, amennyire képezik őket. Vagyis a felkészítésük befejezését követően lényegében megdermednek, nem tudnak tovább tanulni.
Mivel az „aktív következtetés” a kognitív folyamatokat modellezi, általa képessé válnánk arra, hogy átlássuk magát a gondolkodási folyamatot is. Így megismerhetnénk a mesterséges intelligencia bármely döntésének valódi hátterét, és azt is, hogy miért állít valamit. Ez szöges ellentétben áll a jelenlegi mesterséges intelligenciával, amelyben a felkéréstől (a prompt-tól) a válaszig tartó út valójában egy fekete doboz ‒ vagyis nem tudjuk, hogy mi és miért történik úgy, ahogy –, mindez pedig számtalan jogi és etikai aggályt vet fel. Ezzel szemben az „aktív következtetésre” épülő mesterséges intelligencia elszámoltathatóságot eredményezne és bizalmat keltene, pontosan azért, mert ismernénk annak okait, indokait és folyamatát, hogy miért jutott egy bizonyos végkövetkeztetésre.
Második lépés: terv és tapasztalat
A mesterséges intelligencia következő, „kifinomult” fázisában (Sophisticated AI) a MI terveket készít majd és tapasztalatai alapján tovább finomítja a világról alkotott képét.
Harmadik lépés: öntudatra ébredés
A harmadik fázisban „együttérzővé” (Sympathetic AI) válik és felismeri mások, majd a saját lelkiállapotát is – vagyis öntudatra ébred.
Negyedik lépés: planetáris szuperintelligencia
A negyedik szakaszban a sokdimenziós világhálón alapuló „planetáris szuperintelligencia” alakul ki. A térbeli web egyetlen hálózatba szervezi valamennyi konvergáló technológiát: összeköti az embereket, a helyeket és a dolgokat. Ez már nem a „dolgok internete” (IoT) lesz, hanem az ég adta világon minden eszköznek és rendszernek az összekapcsolódása (Internet of Everything).
„Felesleges azon elmélkednünk, hogy mindez csupán tudományos fantasztikus álmodozás, hiszen a MI itt él és fejlődik velünk együtt” – teszi hozzá Németh Balázs, aki szerint az emberek felelőssége, hogy mit hoznak ki az informatika kínálta lehetőségből, és hogy az eredmény a hatékonyabb munkavégzést, az emberek életének megkönnyítését szolgálja-e, vagy hagyjuk, hogy a fejünkre nőjön egy mesterséges képződmény.
Kapcsolódó cikkek
- Ezeket a munkaköröket válthatja ki a magyar cégeknél a mesterséges intelligencia
- Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
- Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
- A Samsung legújabb képernyői az AI TV-k új korszakát hozzák el
- Jön a MI Expo! Kiderül, hogyan formálja át az iparágakat az AI
- Kyndryl: A MI várhatóan teret nyer az ügyfélszolgálatokban, a bankokban, a biztosításban és az oktatásban
- Elfogadta az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet
- Az MI-vezérelt egyemberes vállalkozásoké a jövő? – izgalmas beszélgetés a Széchenyi István Egyetemen
- Csábító a mesterséges intelligencia, de ügyelni kell a jogokra
- Mesterséges intelligencia nélkül versenyhátrányba kerülhetnek a cégek
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kávét rendel majd az LG autós asszisztense, ha fáradt a sofőr
Az LG Electronics (LG) bemutatta a fejlett autóipari technológiai koncepciókat felvonultató Mobility Labworks sorozat legújabb tagját, a jövő önvezető autóiba szánt Digital Cockpit gamma elnevezésű megoldást. Az alfa és beta modellek tavalyi debütálása után ez a harmadik az innovatív digitális interfészek sorozatában, amelyek izgalmas bepillantást nyújtanak a mobilitás jövőjébe.
Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete
Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója. Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.
Brüsszelig jutott a magyar diákok ötlete
Haladnak a megvalósítás felé a hazai orvosegyetemek és egészségipari vállalkozások által felkarolt hallgatói fejlesztési ötletek. A diákok projektjei több hazai és külföldi konferenciát megjártak, a legjobbak pedig már a saját vállalkozásukat készítik elő.
Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját
Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát. A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.