Magyarország is építi innovációs ökoszisztémáját
A kockázati tőkeprogram már működik, a technológiai inkubátorprogram mától él, viszont hiányzik az egyetemi körből kikerülő vállalkozások rendszere, valamint az ipari alkalmazott kutatás - így vázolta a magyar innovációs ökoszisztémát Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti, és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az Innotrends Hungary 2003 nevű nemzetközi konferencián és szakkiállításon tartott előadásában kedden Budapesten.
A kockázati tőke és az inkubátor bevezetése az innovációba izraeli ötlet, miután ott jól működött, Magyarország a sorban a negyedik ország, amely átvette azt - mondta Cséfalvay Zoltán. Az államtitkár kifejtette, hogy az állam feladata az alapkutatás, majd az innovációs folyamat minél inkább közelít a termék felé, annál inkább vállaljon szerepet abból a magántőke.
Az adatokat ismertetve az államtitkár megemlítette, hogy az egyetemek és nagyvállalatok versenyképességi együttműködésére, 3 évre 22 milliárd forint állami támogatás jutott. A kockázati tőke - Jeremie - program első két részére 63 milliárd forint jut, ebből 17 milliárd már az induló vállalkozásoknál van. A harmadik fázis végén a támogatás túl lesz a 72 milliárd forinton.
A konferenciát és szakkiállítást rendező Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke, Korányi László az induló, innovatív vállalatok fontosságát amerikai példával illusztrálta. Ott évi 3 millió munkahelyet hoznak létre ezek a társaságok, miközben a hagyományos vállalatok inkább leépítenek. Tavaly az USA-ban 500 ezer applikációfejlesztő működött a nagyvállalatok környezetében, holott pár éve, még nem is létezett az ilyen tevékenység.
A Microsoft ingyen ad szoftvereket induló vállalkozásoknak, illetve a világ több országában működtetnek inkubátor programot - erről Elisa Sass, régiós startup menedzser beszélt a konferencián.
Kapcsolódó cikkek
- Mobil szegmensre fókuszáló startup seregszemle a Smartmobil ’13-on
- Innovációs platformba tömörül kilenc hazai infokommunikációs vállalkozás
- Távirányítású kerekesszék és gyerek biciklifék a SUU sztárjai
- Gokart fedélzeti applikáció nyert a tavaszi Startup Weekenden
- Híres ex-eBay vezető a Startup Undergroundon
- Háromszáz millió forint összköltségű K+F projektet indított a BalaBit
- Popkulturális játék lett a legjobb magyar diák startup vállalkozás!
- Nemzeti Koordinációs Központ alakul a Pannon Egyetemen
- Nem csak startupokról szól az idei Startup Underground
- Infokommunikációs kutatás-fejlesztési ernyőprojektek a Magyar Telekomnál
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.