Prim Hírek

Lehet, hogy egy 500 éves fémprotézis tényleg működőképes robotkar volt?

A német jagsthauseni kastély vitrinjében egy igazán rendkívüli kincs található: ránézésre páncélkesztyű, valójában pedig egy csoda. Modern képalkotótechnológia rekonstruálta, hogy ez az 500 éves eszköz egy szofisztikált robotkar, amelynek belseje szegek és rugók bonyolult mechanizmusát rejti. Egykori tulajdonosa azzal hencegett, hogy ezzel a karral akár kardforgatásra is képes. De vajon igazat beszélt? 

Az 1480-ban született Götz Berlichingen egy középkori lovag volt, akinek jobb karját egy ágyúgolyó szakította le. Akkoriban a művégtagok nem voltak túlságosan elterjedtek, Götz mégis egy működő vaskezet akart – mára kiderült, meg is kapta. A 3D technológia segítségével sikerült rekonstruálni a kezet és annak mechanizmusát: az ujjak úgy működtek, mint egy bilincs, azaz minél jobban behajlította őket ép kezével, a bennük lévő fogaskerekek fogai közé beakadó nyelvnek hála azok egyre jobban rászorítottak a közéjük illesztett tárgyra, az elengedés pedig gombnyomásra működött.

Lehet, hogy egy II. világháborús, 450 kg-os bombát tényleg galambok irányítottak?

A washingtoni történeti múzeumban található egy II. világháborús bomba orra, amelynek elején kis ablakok vannak kicsi pilóták számára: ezt a bombát ugyanis galambok irányították. Na de mire volt ez jó? A 3D-s technológia ezt a szerkezetet is rekonstruálta. 

A II. világháború során ledobott bombáknak csupán 1%-a talált célba. A nagyobb eredményesség érdekében irányítható siklóbombát kellett gyártani, és míg a németek a rádiós megoldással kísérleteztek, addig az amerikaiak egy ennél szürreálisabbnak tűnő dolgot, egy galambok által irányított rakétát fejlesztettek ki. Közismert, hogy a galambok olyan navigációs képességgel rendelkeznek, amelynek köszönhetően mindig hazatalálnak, ráadásul könnyen is idomíthatók. A rendszer pedig úgy működött, hogy a bomba orrában rögzített madár előtt volt egy képernyő, amire kivetítették a célpontot, a galambot pedig megtanították arra, hogy megfelelően bökjön rá a képre, hogy az irányítórendszer a célpontra szegezze a bombát. Minden robbanószerkezetben három galamb volt, hogy biztosra menjenek – és bizony a mai modern repüléstechnikák is ezt a módszert használják: három független navigációs rendszer irányítja őket, hogy a gép ne kerülhessen veszélybe.

A modern technológiák néha a legőrültebb talányokra és a legeszementebb teóriákra is a legegyszerűbb választ adják. Egy 5 cm-s kocka, amely megnyerhette volna Hitlernek a háborút? Egy vérszívó piócák által működtetett időjós berendezés? Vagy egy sikoltozó múmia? A legfurcsább dolgok című dokumentumsorozatban ilyenek is előkerülnek, és mindenre lesz válasz.