Győztes magyar fejlesztés segíti a NASA űreszközeinek következő generációját
Első helyet értek el magyar mesterséges intelligencia fejlesztők az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA által kiírt nemzetközi versenyen. Az aranyérem mellett a fejlesztés az újszerű és előremutató megoldásoknak járó különdíjat is megkapta. A verseny során olyan programot kellett fejleszteni, amely pontosan képes előrejelezni az űreszközöket ért különböző sokkhatások várható terjedését és erejét.
A jelenleg használatban lévő sztenderdek az űrrepülés hőskorából származnak. Mivel manapság a nagy teljesítményű számítógépeknek köszönhetően jelentős számítási kapacitás áll rendelkezésre, a régi modellek leváltása egyre könnyebbé válik. A különböző űreszközök, például műholdak, rakéták, űrrepülők különböző erőhatásoknak vannak kitéve a fellövés és a küldetés során. Az ütések vagy robbanások által keltett rezgéshullámok károsíthatják az érzékeny elektronikát és műszereket, valamint csökkenthetik az eszközök szerkezetének integritását. Ezek a berendezések nagyon költségesek és általában nincs tartalék belőle az űrjárművön. Elegendő csak arra gondolni, hogy a marsjárókból sincs tartalék a leszállóegységben. A rezgések és lökéshullámok pontos előrejelzése nem csak az űrmissziók sikere miatt fontos, hanem jelentős költségcsökkentő hatása is van.
Az űreszközök egyes elemeit érő sokkhatások meghatározásához a hagyományos módszerekkel rengeteg számításra és a folyamatban érintett anyagok pontos ismeretére van szükség. A kiforrott megoldások többsége csak megközelítő eredményt ad. A pontosabb előrejelzéshez pedig nagyon sok modellkísérletre lenne szükség. A szabadúszó magyar fejlesztők, Dr. Ország-Krisz Axel és Dr. Vécsey Richárd Ádám által készített mesterséges intelligencia sokkal több adatot vesz figyelembe, mint a legbonyolultabb képlet. 28 darab különböző adatpont alapján számítja ki azt, hogy egy erőhatás az eszköz különböző pontjain mekkora rezgéseket kelt.
A neurális hálók azért használhatók jól az ilyen problémák megoldásához, mert olyan összefüggéseket is képesek felismerni, amelyek a kísérletek során elkerülhetik a kutatók figyelmét. A gépek számára nincs semmilyen előfeltevés és előítélet, első körben minden adatot azonos súllyal vizsgálnak. A végső pontosság azon múlik, mennyire jól képes megtalálni az adatok közötti összefüggést a rendszer. Képzeljük el az erőhatást, mint egy utat, ami hegyek között kanyarog. Térképet szeretnénk rajzolni erről az útról úgy, hogy különböző méretű körzők és vonalzók állnak rendelkezésre. A táj sokkal változatosabb, mintsem azt egyenes vagy szabályos görbe vonalakkal ábrázolni lehet, de az apróbb eltérések megengedettek. A lényeg, hogy a végeredmény alapján a térképről képesek legyünk ráismerni arra, melyik tájegységet rajzoltuk le és feltárni azt, végeredményben merre vezet majd az út a következő kanyar után.
A verseny során a NASA mérnökei készítettek egy speciális műhold makettet, amelyre rengeteg érzékelőt szereltek fel. A lökéshullámokat kiváltó eseményeket kalapáccsal és robbanótöltettel szimulálták. A versenyzők ezen érzékelők adatait kapták segítségül a képletek vagy programok elkészítéséhez. A világ minden tájáról érkeztek mérnökök, statisztikusok és programozók a megmérettetésre. Mindenki más-más módon, a saját tudományterületéről behozott módszereinek segítségével állt rajtvonalhoz. A magyar fejlesztők építettek egy saját “műholdat” papírból és szigetelő szalagból, hogy jobban megértsék a problémát.
A hazai siker azért is fontos, mert az űr az első magyar űrhajós révén a nemzeti örökségünk része, valamint a következő években is egyre több tekintet fog a hazai űriparra fordulni, mivel hamarosan ismét jár magyar az űrben.
Kapcsolódó cikkek
- Újabb NASA díjat nyert a Puli Space Technologies
- Az ABB termékei is segítik a Preserverance marsjáró sikeres küldetését
- A NASA támogatja a Puli „holdi vízszimatolójának” fejlesztését
- Intelligens navigáció és vezeték nélküli töltés mini-holdrobotok számára
- Magyar fejlesztők dobtak ötletet a NASA-nak
- Mi köze a Linuxnak és Brian Maynek az aszteroidákhoz?
- Elegáns mozgásra is képes a NASA humanoid robotja
- Utazz a Plutóra a NASA felvételével [Videó]
- Szökőmásodperc: mintha megállna az idő
- Négy túlélőre bukkant a NASA radarja
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.