Valóban elveszi a mesterséges intelligencia a magyarországi munkavállalók munkáját?
Az utóbbi hónapokban egyre népszerűbbé váltak a párbeszédes felületen elérhető mesterséges intelligencia szolgáltatások, amelyek közül a legnépszerűbb az akár ingyenesen is elérhető ChatGPT. A hasonló megoldások fogadtatása vegyes: sokan üdvözlik, mások pedig tartanak a megjelenésüktől. A munkáltatói oldalon sokan már komoly erőforrásokat fektetnek abba, hogy a hatékonyság érdekében beépítsék a munkafolyamataikba. Milyen területeken várnak a vállalatok változást, melyek azok a feladatok, amelyeket hatékonyan el tud látni rövidesen az MI és milyen hatással lesz ez a meglévő munkakörökre? – Többek között erre kereste a választ a Profession.hu HR konferenciája és friss kutatása.
Gyakori vízió a mesterséges intelligenciára épülő szoftverekkel kapcsolatban, hogy teljes mértékben helyettesíthetnek majd bizonyos munkaköröket, emiatt a munkavállalók számottevő csoportja maradhat munka nélkül – a kép azonban ennél lényegesen összetettebb.
Mik ezek a programok?
Az utóbbi hónapokban magának villámgyorsan hírnevet szerző, mesterséges intelligencia alapú chat szoftverek lényege, hogy a felhasználó leírja a kérését vagy kérdését az erre kijelölt mezőbe, majd a program válaszol rá. A rendszert nagy méretű adathalmazon tanították szövegek generálására. A tanítás során az elkezdett szöveg várható folytatásának megjóslása volt a feladata. A készítői szerint ezt a feladatot úgy tudja hatékonyan megoldani, hogy a szövegek alapján megpróbálja belül az összefüggéseket megtalálni. Ez sok esetben láthatóan – egyeseknek ijesztően – jól is megy. Más esetekben viszont egy hihetőnek tűnő, de valótlan tartalmú választ kapunk, így még mindenképp emberi felülvizsgálatra szorul az eredmény, viszont már manapság is egyre gyakrabban használják eszközként egy-egy területen a munkafolyamatok támogatására, hatékonyabbá tételére, így például kreatív iparágakban, a programozás vagy éppen a HR és toborzás területén.
Hogyan változtatja meg a munkaerőpiacot az AI?
Várhatóan a közeljövőben már lényegesen pontosabb információkat biztosíthatnak ezek a szoftverek, viszont kevésbé lesz jellemző, hogy teljes területeket kivált. Bizonyos részfeladatokat várhatóan elláthat majd a humán munkaerő helyett, így más munkafolyamatokra összpontosíthatják majd az erőforrásaikat a munkavállalók.
„A mesterséges intelligenciára épülő szoftverek egyre inkább részei lesznek a munkafolyamatainknak – kevésbé az emberi munkaerő helyett, sokkal inkább annak kiegészítésére, támogatására fogják használni a cégek. Az biztos, hogy a munkakörök jelentős mértékben meg fognak változni és számos területen azok a munkavállalók kerülnek majd előnyösebb helyzetbe, akik jól tudják a mesterséges intelligenciát használni. A vállalatok számára megfelelő adatvédelem mellett lehetőség lesz arra, hogy az MI a céges anyagokat is felhasználja a válaszában, így fontos lesz lépést tartaniuk az technológia nyújtotta lehetőségekkel hatékonyságuk javítása érdekében és felkészülniük a munkafolyamatok átalakulására. Érdemes bevonni a munkavállalókat is a folyamatba, amelynek során a mesterséges intelligenciát integrálják a cég működésébe” – fogalmazott Horváth János, a Profession.hu senior LAB termékmenedzsere.
Hogyan látják a cégek a mesterséges intelligenciát?
A Profession.hu március végén, 179 magyarországi munkaadó bevonásával végzett kutatása alapján a megkérdezetteknek 15 százaléka használt már mesterséges intelligenciára épülő szoftvert. 62 százalékuk nyilatkozta, hogy nem használt még ilyet, 24 százalékuk pedig nem tudott biztos választ adni (ez utóbbi magyarázata az lehet, hogy az MI sok esetben kevésbé feltűnő módon kapcsolódik be a munkafolyamatokba, sokak számára láthatatlan a jelenléte). A felmérésből kiderült, hogy a vállalatok 59 százaléka hallott már a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a toborzás és a HR területén, 4 százalékuk pedig aktívan használja is ezeknek a folyamatoknak a hatékonyabbá tételére. A cégek több, mint 51 százaléka vár pozitív hatást a toborzásban általánosságban, a megfelelő jelöltek megtalálása pedig 55 százalékuk szerint lesz könnyebb ezáltal.
Várakozások és félelmek
A HR területén leggyakrabban a toborzási idő rövidülését várják a cégek a mesterséges intelligencia bevonásától, ezt követi a jobb, hatékonyabb döntéshozatal elősegítése, majd a szakmai segítségnyújtás és a megfelelő jelöltek megtalálása. A megkérdezett munkaadók 54 százaléka fogalmazott meg valamilyen aggodalmat a mesterséges intelligencia toborzásban történő alkalmazását illetően. Elsősorban az érzelmek és a személyes benyomások eltűnésétől tartanak a vállalatok, ezt követi a jelöltélmény romlása a gépi munkaerő bevonása miatt, harmadik helyre pedig a technológiából adódó esetleges hibás következtetések kerültek.
Az MI bevonását a toborzási folyamatba leginkább a beküldött önéletrajzok előszűrésénél tartják hasznosnak jelenleg a szervezetek, ezt követi a jelöltek felkutatásának, majd a kiválasztási és szelektálási folyamatoknak a hatékonyabbá tétele. Leggyakrabban az interjúk folyamatát tervezik automatizálni a cégek, második helyre a hirdetések megjelenítése, disztribúciója került, harmadikként pedig a munkakör leírása, a hirdetések tartalmának megfogalmazása a legtöbb helyen felmerülő terv a MI-hez kapcsolódó fejlesztések terén.
„Az adatgyűjtés, adatelemzés jelent meg elsősorban igényként a felmérésünkben, amelyekkel a vállalati döntések előkészíthetők, támogathatók, emellett a megfelelő célcsoport megszólításában várnak a jövőben segítséget a mesterséges intelligenciától a cégek. Úgy gondolom, hogy érdekes terület lesz a kiválasztás támogatásában, a hard és soft skillek felmérése és elemzése, ezekből a következtetések levonása mesterséges intelligencia bevonásával vagy például a videóinterjú közben történő mimika elemzése, amelyből többletinformációt kaphatnak a jelölt adott szituációban megélt érzéseiről vagy akár az információk valóságtartalmáról” – mondta el Vidó Viktor a Profession.hu termékfejlesztési igazgatója.
A teljes HR Konferencia:
Kapcsolódó cikkek
- A GLAMI új AI-technológiát alkalmaz a divatwebáruházak termékkínálatának katalogizálására
- Felelősségteljes mesterséges intelligencia fejlesztés – jó úton járunk?
- Erre használják a magyarok a ChatGPT-t
- Félünk az AI-tól, pedig magunktól kellene
- ChatGPT és rossz kistestvére a ChaosGPT
- Így látja a mesterséges intelligencia a magyar népbetegséget
- A mesterséges intelligencia szabad múltja és korlátozott jövője
- Húsvéti locsolókölni a mesterséges intelligencia közreműködésével
- Itt a kriptoról is mindent tudó ChatGPT és AI-képgenerátor
- Ki nyeri meg a Google és Microsoft párviadalát?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.