Európa rákapcsol a napelemgyártásra
Az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség tagjainak új adatai szerint az iparág a küszöbén áll annak, hogy a fotovoltaikus-értéklánc egészében több mint 30 GW éves gyártási kapacitást építsen ki.
Az Európai Bizottság által életre hívott Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség (ESIA), amelynek titkárságában az EIT InnoEnergy, valamint az irányítóbizottságában a SolarPower Europe és az Európai Napelemgyártási Tanács is részt vesz, friss jelentésében rámutatott, hogy Európa a megfelelő politikai támogatással 2025-re akár túl is szárnyalhatja az EU által kitűzött 30 GW-os éves napelemgyártási kapacitást. Ez a megállapítás a kevesebb mint egy éve (2022 decemberében) megalakult ESIA munkacsoportjainak átfogó cselekvési tervét vette alapul, amelynek fő célja a nemzetközi ellátási lánc versenyképességének javítása, szem előtt tartva az olyan megfontolásokat, mint az energiaköltségek, a fenntarthatóság, az újrahasznosítás és a nyomon követhetőség.
„A Bizottság határozottan támogatja az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség törekvéseit a napelemes gyártás uniós fellendítésére. Ahogyan azt a nettó zéró iparági intézkedéscsomag is rögzíti, célunk a nettó zéró technológiák elterjedését gátló szabályozási akadályok leküzdése, amelyben központi szerepet játszik a fotovoltaika és végső soron az EU energiaügyi rugalmasságának és versenyképességének növelése.” – mondta Kerstin Jorna, az Európai Bizottság belső piacokért, az iparért és a kisvállalkozásokért felelős vezetője.
Tavaly december óta az EISA munkacsoportjai a cselekvési tervben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések végrehajtásán dolgoznak. Ennek részeként foglalkoznak az energiaárak szabályozására vonatkozó jogszabályok kiigazításával az Európa számára stratégiai jelentőséggel bíró, energiaintenzív iparágak igényeinek figyelembevétele mellett. Továbbá szabályozási és szakpolitikai megoldásokat keresnek a kínai napelemes üveggel kapcsolatos problémák megoldására, szem előtt tartva az újrahasznosíthatóságra és a CO2-szintre gyakorolt hatásokat. A munkacsoportok szintén kiemelt figyelmet fordítanak a teljes fotovoltaikus-értéklánc mentén megmutatkozó hiányosságok beazonosítására (mind az OPEX, mind a CAPEX terén), a kínai és az amerikai támogatási rendszerekkel összehasonlítva.
A szakemberek felmérték azt is, hogy a 30 GW-nyi fotovoltaikus napelemgyártás áthelyezése az EU-ba akár 50.000 új, szakképzett munkavállalót is igényelhet, ami 2027-ig együtt járna 30.000 munkavállaló tovább- és átképzésével. Emiatt elindítják az egész EU-ra kiterjedő, a tantervi követelményeket, a tanúsítási rendszereket és a képzési akkreditációs folyamatokat is magában foglaló készségfejlesztési ütemterv kidolgozását. Továbbá létrehozzák a Napenergia-akadémiát az új tantervekhez és a távoktatáshoz való szélesebb körű hozzáférés lehetővé tétele érdekében.
Az Európai Bizottság által 2022 decemberében létrehozott ESIA, amely több mint 120 tagot számlál 17 országból, egy olyan európai ipar növekedését szorgalmazza, ami a teljes értéklánc mentén áttörést jelentő napelemes technológiákat fejleszt és forgalmaz, miközben innovatívabb, hatékonyabb, körforgásos és fenntarthatóbb termékeket eredményez, elősegítve az EU éghajlati és energetikai célkitűzéseinek megvalósítását.
A terv és a következő lépések részletes leírása itt olvasható.
Kapcsolódó cikkek
- Ezek Európa legjobb fenntarthatósági startupjai
- Zöldenergia akár 200 W-os teljesítménnyel
- Két év alatt több mint 800.000 zöld energetikai munkavállalót képezne ki az EIT InnoEnergy
- Akár 15 százalékkal is növelheti bevételeit egy napelempark
- Átalakítás előtt az európai napelem iparág
- Zöld út a napelemes visszatáplálásnak
- Magyar startupokat is várnak a Hello Cleantech programba
- Uniós pályázatokkal startolhatnak a kkv-k a hatékonyabb energiafelhasználásáért
- Akkumulátor-újrahasznosítási programot indít az EBRD és az InnoEnergy
- Hogyan érdemes optimalizálni az agrárvállalatok energiafelhasználását?
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.