Lehet tökéletes jövőnk, de csak tudatos tervezéssel érhetjük el
A mesterséges intelligencia épp azt tükrözi, amilyenek mi magunk vagyunk. Ezért azt célratörően, felelősen kell szabályozni, és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, hogy a technológiát a jóllét szolgálatába állíthassuk – állapította meg a Corvinus munkatársainak vezetésével készült friss kutatás.
Milyen lenne a világ pár évtized múlva, ha az egyre fejlettebb mesterséges intelligenciával egyensúlyban élnének az emberek? Erre a kérdésre keresték a válaszokat legújabb cikkükben a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói, amely az AI & Society nevű rangos tudományos lapban jelent meg nemrégiben.
Amikor a jövőről gondolkodunk, általában azonnal gátat szab az ötleteinknek a lehetőségek mérlegelése. De ha megfordítjuk a bejáratott logikát, és ahelyett, hogy arra fókuszálnánk, hogy mi várható a jövőben és ehhez hogyan kell passzívan alkalmazkodni, érdemes megnézni, hogy milyen lehetne egy jó jövő és ehhez aktívan mit kellene tenni, hogy elérjük. Ekkor megtudhatjuk, hogy valójában milyen világra vágyunk. Ezt tette a Köves Alexandra, Fehér Katalin, Vicsek Lilla és Fischer Máté alkotta kutatócsoport.
Egy szektorokon átívelő, magyar szakértői körrel 2022 nyarán több napig együtt dolgoztak. Összegyűjtötték, hogy a tizenhat szakember 2060-ra hogyan képzeli el az ideális jövőt, és a következő évtizedekben milyen lépéseket lenne érdemes megtenni annak érdekében, hogy ez a vágyott állapot megvalósuljon. A kutatók ezután összefoglalták, hogyan szolgálhatná a mesterséges intelligencia a biztonságos, igazságos jövőt, és milyen irányelvek mentén érdemes szabályozni az új technológiát.
A cél a természet-emberiség-technológia egyensúlya
A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a mesterséges intelligenciának végső soron a jóllétet kellene szolgálnia. Azonban a társadalommal és természettel csak akkor alakulhat ki harmonikus kapcsolat, ha az emberek tudatosan ebbe az irányba fejlesztik a technológiát. „Az ideális jövő akkor érhető el, ha az érintettek nem adják fel az MI kontrollálását és szabályozását – akkor sem, ha ehhez morális alapú döntéseket kell meghozni” – hangsúlyozta Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Corvinus docens, a tanulmány első szerzője.
Az is kirajzolódott, hogy az emberi jóllétet úgy lehet fenntartani, ha bárki képes tanulni az MI-ről, átlátni a működését, és decentralizált, személyre szabható módon áll rendelkezésre a technológia. Célravezető, ha az MI nyilvánosan hozzáférhető, és nem kizárólag profitorientált érdekek irányítják. Az MI ugyanis elméletben lehetőséget nyújt a közszolgáltatások fejlesztésére és az erőforrások optimális elosztására, azonban jelenlegi formájában egyértelmű környezetterhelő hatásai vannak.
A tanulmány rámutat, hogy a megkérdezettek egyértelműen az ember-MI együttműködésben hisznek. A kutatás résztvevői felhívják a figyelmet, hogy szükség van a természet, az emberiség és a technológia egyensúlyára, és emiatt széleskörű felelősségvállalásra és szakértők bevonására az MI fejlesztése és szabályozása során. A technológia ugyanis azt tükrözi, amilyenek mi vagyunk.
Kvantumhasonlat az MI beágyazottságára
A mesterséges intelligencia megjelenése felforgatja a társadalmak és gazdaságok működését, átalakítja az emberi kapcsolatokat, és már most formálja az emberiség jövőjét – mindennel összefonódva működik. A kutatók a kvantumfizikában kidolgozott kvantumösszefonódás elméletéből kiindulva úgy értelmezték az MI-t, mint egy komplex rendszer részét.
„Az MI részévé válik a környezetünknek, és akárcsak az ökológiai rendszerrel kapcsolatban, itt is egyensúlyra kellene törekednünk” – hívta fel a figyelmet Vicsek Lilla szociológus, a tanulmány másik corvinusos szerzője. Az összefonódás felelősséget jelent: mivel az MI hat a társadalmi igazságosságra, az ökológiai fenntarthatóságra, a társadalmak ellenállóképességére és a jóllétre, egyre inkább előtérbe fognak kerülni az etikai szempontok.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre több cég fektet generatív mesterséges intelligenciába
- Személyre szabott oktatás az online térben? A mesterséges intelligenciával hamarosan ez is lehetséges
- Az ipar digitalizációját és intelligens fejlesztését célozza a Huawei MI-stratégiája
- Ezek a MI legnagyobb veszélyei az oktatásban
- Kell-e a digitalizáció és az MI a cégekben, vagy divatos pénzkidobás?
- Világszerte elismert vezetőkkel indít úttörő mesterséges intelligencia szolgáltatást az EY Magyarország
- Adatvezérelt, AI-alapú ügyfélélmény és döntéshozatal: a GBS jövője
- Nem féltik az állásukat a ChatGPT-től a magyar újság- és szövegírók
- Kihirdették az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét
- A Lenovo lett a PC piac legnagyobb nyertese 2024 első félévében
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális technológiák jelentik a jövő oktatásának alapját
Okostanterem, szupergyors Wi-Fi és innovatív tárolási megoldások – többek között ezek a technológiai fejlesztések alakíthatják az egyetemi oktatás és -kutatás jövőjét. Az Óbudai Egyetem és a Huawei Technologies „Digitális fokozatváltás a felsőoktatásban” című közös rendezvényén a digitális oktatás legújabb trendjeit és a Huawei legfejlettebb megoldásait mutatták be, amelyek hatékonyabbá és interaktívabbá tehetik a tanulási környezetet. Az Óbudai Egyetemen már telepítési fázisban lévő Wi-Fi 7 hálózati technológia például négyszer gyorsabb adatátvitelt kínál, míg a mesterséges intelligencia és a felhőalapú megoldások a személyre szabott oktatást és nemzetközi kutatási együttműködéseket támogatják.
TECHXPO 2024: Már közel 360 ezren töltötték le a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást
Megnyitotta kapuit a TECHXPO 2024, Közép-Európa legnagyobb tech csúcstalálkozója Budapesten. A négynapos rendezvény fajsúlyos nemzetközi konferenciaprogrammal indult, melynek nyitóelőadását Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tartotta a Digitális Állampolgárság témájában. Előadott még a konferencián többek között Gerd Leonhard, a világ TOP 10 jövőkutatóinak egyike, Hong-Eng Koh, a Huawei Technologies globális közszolgálati iparági vezető kutatója, illetve Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója is.
A Tenstorrenttel közösen fejleszti mesterségesintelligencia-megoldásait az LG
Az LG Electronics (LG) és a Tenstorrent bejelentette, hogy kibővítették együttműködésüket, amelynek célja a globális piacra szánt SoC-k, (System-on-Chips, azaz egylapkás rendszerek) fejlesztése. A partnerség révén az LG célja, hogy tovább bővítse a termékeihez és szolgáltatásaihoz használt AI-chipek tervezésében és fejlesztésében rejlő lehetőségeket. A vállalat elkötelezett az AI-alapú innovációk előmozdítása mellett, különösen a háztartási készülékek, az okosotthon-megoldások, valamint a jövőbeli mobilitási és kereskedelmi fejlesztésének területén.
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.