Prim Hírek

Mint kiderült, az ERP2 elfogadottsága, alkalmazása még gyerekcipőben jár. Ezért most visszakanyarodunk ugyan az eredeti témához, ám későbbi számainkban már az ERP-kiválasztásról, a hazai specialitásokról, a felhasználók elvárásairól és bevezetési tapasztalatairól szólunk. Első ízben támaszkodunk jelentős számú felhasználó véleményére is, akiknek - ha többen névtelenek is maradnak közülük - segítő szándékukért ezúton is köszönetet mondunk.

Keblemre!

Vagy mégsem?

"Hazánk határain túlra tekintve a mind nyitottabbá és mind szorosabbá váló együttműködési lánc szereplőinek már jó ideje elsődleges érdekük megtalálni a komplett kereskedelmi-szállítási, gyártási-technológiai együttműködésre, illetve egy-egy konkrét feladat végrehajtására legoptimálisabb megoldást" - mondja Botos Attila, a Baan-rendszereket hazánkban forgalmazó DatorgTeam Kft. kereskedelmi igazgatója. "Erre a megfelelő színvonalon megvalósított e-business, vagyis az e-collaboration lehet a válasz."

Az együttműködés optimalizálását és az átfutási idők rövidítését célzó folyamatelektronizálás azonban nem minden vállalattípus számára fontos. Elsősorban a partnereikkel intenzív kapcsolatot folytató, az ügyfélelszívás, illetve a beszállítói láncból való kipotyogás veszélye miatt erős versenyhelyzetben lévő cégeknek kívánatos, ám náluk sem megy egyik napról a másikra. A nyitáshoz idő kell, az e-business hatékony alkalmazásához ugyanis többek között meg kell érteniük saját üzleti szükségleteiket. Ezen és a csak lassan csökkenő kulturális elmaradásunkon kívül van még néhány, nem elsősorban az ERP-szállítók és -felhasználók kompetenciájába tartozó gátló tényező. Ilyen például az, hogy a biztonsági rendszerek egyelőre nem nyújtanak kellő garanciát, de a kollaboráció törvényi feltételeinek hiánya és persze az együttműködés költségoldala sem lebecsülendő.

Igény forgalmazói szemmel

Magyarországon egyelőre verbális szintű a kollaboráció iránti igény - véli a HP-től Frisch Tamás. Hazánk méreténél fogva kevés a minden elemében Magyarországon lévő, valódi stratégiai ellátási lánc. Akadályozó tényező a nyitási bizalmatlanság és a hazai partnerkapcsolatok kis kohéziós ereje. Az említettek mellett szinte eltörpül a vállalatok folyamatainak eltérő informatikai támogatottsága s a kollaboráció által megkövetelt technológiai beruházások hiánya. Svéd János, a Navision-partner MultiSoft Kft. értékesítési igazgatója is az alkalmazó cég múltját tartja meghatározónak. "A komoly partnerkapcsolatokat fenntartók közül az üzletükben hosszabb ideje integrált vállalatirányítási rendszerre támaszkodóknál kialakult cégkultúra a szállítók, vevők felé történő nyitás biztosítéka" - vallja.

Visi Dezső, a KFKI Isys Kft. értékesítési igazgatója ezen túl a kultúrát meghatározó gondolkodásváltásnak és a ma még hiányzó bizalom megteremtésének érzi szükségét. "Iszom a csapvízből, mert bízom a vízművekben, hogy nem mérgezi azt. Az IT- és telekom-szolgáltatók azonban, úgy tűnik, még nincsenek jelen annyi ideje és olyan minőséget nyújtva, hogy ezt kiérdemeljék." Mivel a külső kommunikációt szolgáló webes megoldásokba történő befektetések nehezen támaszthatók alá a hagyományos beruházásvizsgálati tényezőkkel, akadályt jelenthet az ilyen beruházás vállalaton belüli elfogadtatása is - teszi hozzá a fentiekhez Frisch. (A potenciális felhasználók erőszakos megközelítését egyébként egységesen elutasította minden, erre felkészített alkalmazást kínáló megkérdezett.)

Nemcsak vágyni, áldozni is

Az internettel kapcsolatos különböző averziók gyakran jelennek meg az ellenvetésekben. A vállalatvezetők ma még elsősorban a commerce-területek platformjának, nem pedig az üzleti információcsere bázisának tekintik, de az adatintegritás miatti félelem is lassítja üzleti célú alkalmazását. Mert bár a magas biztonsági szintű megoldások feltételei adottak, alkalmazásuk pénzkérdés. Kiss Judit, a Scala ECE Hungary ügyvezető igazgatója szerint a magyar gazdaságban a web statikus és/vagy információkérő, -közlő dinamikus funkciói vannak túlsúlyban, de a valódi e-business, a B2B felfedezése még várat magára. "Nem elegendő a vevőkkel, a szállítókkal való elektronikus kapcsolattartáshoz fent lenni a weben, annak hátterét, infrastruktúráját is meg kell teremteni. Az interneten üzletelni kívánók esetében a háttérrendszerek hiánya akár egy újabb ERP-boomot is eredményezhet, hiszen nincs értelme csak a csatornát elektronizálni, ha a háttérben továbbra is manuális a munkavégzés." Rozenberszki Zsolt, az R&R Software Rt. értékesítési igazgatója többek között az adminisztrációt és adatfeldolgozást végző felhasználók képzésének, illetve jogosultságának hiányát is az üzleti internetalkalmazás hátráltatójaként említi. Pedig a netes alkalmazáskultúra megteremtésében az üzleti felhasználás élharcosai élenjárók lehetnének.

Kettős megítélés alá esnek a hazánkban jelen lévő multinacionális cégek. Egyrészt tagadhatatlan a piacformáló erejük, ugyanakkor vitathatatlan, hogy befektetéseiket más országokhoz képest hazánkban esetenként visszafogják. Többek számára ugyanis éppen az alacsony költségek jelentették az itteni befektetések vonzerejét, s így nem mindegyikük nyitott a hosszú távon megtérülő, de mégiscsak költségként jelentkező beruházásokra. Frisch Tamás és Rozenberszki Zsolt bizakodó, utóbbi nem is tesz ilyen különbséget a magyar és a nemzetközi cégek között. "Az idő nekünk dolgozik" - mondja Frisch. "Bízom a nemzetközi cégek itthoni tálsúlyából következő, a cél elérésének egyik eszközeként tekinthető kultúra- és technológiatranszferben. Mivel a világ minden részén megtalálható vállalkozásaikat nehéz standardok nélkül irányítaniuk, előbb-utóbb hajlandóak lesznek ennek érdekében beruházni. Az első fecskék kényszerhelyzetet teremthetnek partnereik számára, ez pedig továbbgyűrűzhet."

Rozenberszki is a piacformáló, kommunikációs problémáikra egyszerűbb megoldást kereső cégek internetkultúrát fellendítő hatásában bízik. Visi Dezső, a KFKI Isys kereskedelmi igazgatója is a mellett foglal állást, hogy a workflow-tól az ERP-ig szinte minden megoldásba bekerült "e" terjedése kapcsán a globalizálódás, a nemzetközi telephelyeik közötti kommunikációs igénnyel fellépő külföldi vállalatok hazai jelenléte reményre adhat okot.

Rendszermustra

Több szállító kínál a különböző területekre önálló, de ERP-hez is kapcsolható "add-on" megoldásokat. Köztük van a Baan cég által kifejlesztett, Magyarországon a piaci bevezetés fázisában lévő iBaan megoldás, illetve termékportfólió is. Alkalmazásával a középen álló, klasszikus Baan ERP-rendszer a felhasználók számára szükséges mértékben és helyen nyitható ki az internet, a vevők, valamint a partnerek felé. Az iBaan egy másik változatában a csomagok, modulok és funkcióik kerülnek az interneten szétosztásra. De vannak a funkciónként illesztett rendszerekben hívő szállítók is. "A nagy felhasználók előre tervezik stratégiai célú befektetéseiket" - mondja Solti Előd, a hazai SSA-disztribútor, a Pronix Kft. ügyvezető igazgatója. "Így nem árt, ha kéznél van számukra egy perspektívákban gondolkodó, ezért saját fejlesztésekkel, illetve felvásárlásokkal azok irányába mutató - többek között e-megoldásokat is kínáló - nagy szállító, mint esetünkben az SSA."

Dr. Schvarcz Zoltán, az Xapt Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is perspektívákban gondolkodik. "A fejlődés motorja a negyedik generációs, interaktív, kollaboratív business community rendszer kialakításának alapjául szolgáló, B2B-ben történő internethasználat lesz. Ehhez olyan megoldások kellenek, mint a Microsoft Navision Axapta, amely a futó rendszeren akár öt perc alatt lehetővé teszi például egy szállítóknak és vevőknek szóló internetes portál kialakítását és üzembe helyezését." A KFKI Isys Kft. által forgalmazott két ERP-rendszernek létezik beszállítókat támogató modulja is, így azok a gyártó portálján láthatják, hogy mikor mit kell szállítaniuk, és fordítva, a portáljukra kitett kínálatuk az arra jogosultak által lehívható.

Az aPlus Consulting Kft. által forgalmazott Movex integráltan tartalmazza a kollaboráció minden, ma szükségesnek látszó elemét, s a cég kereskedelmi és marketingigazgatója, Rabe Ágnes gazdaságossági megfontolásokból és a későbbi illesztésekkel járó problémák elkerülése végett is az integrált változat mellett voksol. "Az integrált megoldások esetében szintén fontos választási szempont, hogy milyen tevékenységen van a hangsúly, mit akar az ügyfél a bevezetéssel támogatni. Az Intentiánál különböző területeken (CRM, SCM, BI, teljesítménymérés és -elemzés, e-business funkciók stb.) 400 fejlesztő dolgozik, ami garantálja a szakterület és az integráció kívánalmainak való megfelelést." A Scala két és fél évvel ezelőtt kezdte meg ERP-szoftverének újratervezését és egy új platform kialakítását. Az idén májusban piacra került kollaboratív iScalában egyetlen szabványos rendszerbe csomagoltan kapja meg a felhasználó az ehhez szükséges funkcionalitást. Így már a Scala-ügyfelek is valódi online együttműködést alakíthatnak ki leányvállalataikkal, vásárlóikkal, partnereikkel és szállítóikkal.

Első fecskék

Az együttműködő rendszerek bemutatására az R&R Software Rt. e-business megoldását bevezető Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. több szempontból is jó példa, hiszen saját eltökéltsége mellett cégcsoportszinten is felmerült nála - a partnerekkel való magasabb szintű kapcsolattartás érdekében - az üzleti célú internetes megjelenés igénye. "A cég az elsők között akart partnerei számára webes üzleti lehetőséget kínálni, mi pedig az elsők között akartuk kiszolgálni ezeket az igényeket. Most a rendszert - hogy mobil internetelérésen keresztül is leadhassák rendeléseiket, végezhessenek árufogyás-figyelést és konkurenciavizsgálatot - a területi képviselők tevékenységének elektronizálása, az e-commerce irányába fejlesztjük tovább."

Eddigi eredményeik ismeretében az SAP Magyarország marketingigazgatója, Dudits Ádám is bizakodó. "Stratégiától, tevékenységtől, mérettől függően viszonyulnak az ERP2 lehetőségeihez a hazai cégek. Mind gyakoribbak a termékek és szolgáltatások értékesítésének támogatására kialakított elektronikus katalógusok. A Matáv az elektronikus beszerezés létjogosultságát igazolva már 2000-ben kialakította kb. 350 felhasználós, webes katalógussal támogatott, SAP alapú belső beszerzésigénylési rendszerét, amelyet még ugyanabban az évben a Pannon GSM s hozzá hasonlóan a Vivendi is bevezetett, az utóbbi 600 feletti userszámmal. Jelenleg a Mol és az OTP Bank van soron."

Az Oracle-től Ambrus Zsolt szerint viszont a hazai vállalatok még a "házon belüli" növekedés stádiumában vannak. "Ennek támogatására bővítik rendszereiket, s csak ezt követően nyitnak a széles együttműködésen alapuló - további növekedést és egyben költségcsökkentést is garantáló - megoldások, így pl. az interneten keresztüli beszerzést támogató iProcurement felé."

Kovács Lajos, az infor.COM-ot idehaza forgalmazó infor:corvex kereskedelmi igazgatója a felkészületlen hazai beszállítók felőli késztetést hiányolja. "Még a jövő lehetőségeit magában foglaló rendszert propagáló cégek is nehézkesen - vagy egyáltalán nem - jutnak el a döntési fázistól a megvalósításig."

Óvatos tapogatózás

Ahol a tevékenység, a beszállítók, illetve a vevők száma indokolja, nem közömbösek a magyarországi vállalatok a kollaborációt támogató megoldások iránt, hanem inkább bizalmatlanok - igazolják a felhasználók is a korábban hallottakat. A tevékenységük folytán a külvilággal kevesebb kapcsolatot tartók feleslegesnek érzik ezt a típusú "kitárulkozást". Az elmúlt egy-két évben ERP-rendszer bevezetésén vagy bővítésén átesett felhasználók között alig akad, aki ne hallott volna a kollaboráció lehetőségéről, ám testre szabott előnyeiről már kevesebben. A megkérdezettek csaknem fele elektronikus üzletvitelre is felkészített rendszert vásárolt - ma még nem élesített funkciókkal. Mindössze egy működtető akadt, kettő a megvalósítás közelében jár, és egy most igyekszik megteremteni a biztonságos alkalmazás feltételeit. A helyzetet még az elektronizálás irányába igen kis affinitást mutató nyomdákkal beszállítói kapcsolatot tartó cégek sem érzik reménytelennek. Ott van esély, mondják, ahol a számítógép előtt e-mailt író, illetve Excel-táblát kezelő főnök kerül az élre, aki nem ragadt le a levélpapírnál és a faxnál.

Ahol a tevékenységi kör igényelhetné a kollaboratív megoldások bevezetését, két komoly, a szállítói oldalon hallottakkal megegyező ellenvetés merült fel a felhasználók részéről: az egyik a biztonság és a szabályozás kérdése, a másik a nem létező partner-, illetve vevőoldali késztetés. A biztonság valós vagy feltételezett hiánya inkább pszichikai visszatartó erőt jelent. Rossz úton jár az a szállító, aki ilyenkor a sokszoros biztonság fizikai megvalósítását bemutatva, illetve már megvalósított példákkal akarja potenciális ügyfelét meggyőzni. Megismerve az idegenkedés valódi, többnyire emberi, sok esetben a birtoklási vágyból eredő okait, csak ezeket "kezelve" lehet felhasználói bizalmat remélni. A kollaboráció kapcsán olyan, a versenytársakkal szembeni előnyök is körvonalazódhatnak, amelyek csábereje háttérbe szorít a hatalom- és/vagy információféltés által vezérelt ellenszenvet. A szabályozás hiánya ezen az oldalon is megjelent az internetes megoldások terjedésének valós, évek óta lebontásra váró akadályaként.

Étvágygerjesztők

És akkor néhány szót a partnerek - beszállítók, értékesítők - felől érkező késztetés hiányáról, illetve gerjesztésének lehetőségéről. E megoldások egyik alapfeltételeként a láncban részt vevőknek érezniük és érteniük kell, mit nyerhetnek a kollaborációval, s ehhez milyen, nyilván anyagiakat is érintő lépéseket kell megtenniük. Naprakészség, gördülékenyebb adminisztráció, rövidülő rendelési és szállítási idők - mindez csak néhány pozitívum, amelynek kapcsán az internet alapú együttműködésben fantáziát látó gyártó, nagykereskedő esetenként áldozni is hajlandó. Így tette ezt egy magyar tulajdonú kerékpár- és sportszerforgalmazó nagykereskedő is. Első lépésben partnereinél teremtette meg - hogy közvetlenül megjelentethesse igényeit azok rendszerében - ennek hardveres-szoftveres hátterét, majd a már említett védelmi rendszer kiépítését követően a szükséges mértékig saját ERP-rendszeréhez is hozzáférést biztosít. Pályázaton nyert támogatással elsőként 20 dealerhez telepítve indítja majd az új együttműködési csatornát.

A nem internetes, de távoli elérésű szolgáltatások alkalmazása is közelebb hozhatja a fenti lehetőséget a hazai vállalatokhoz. Egy gázpalackfeltöltéssel és -forgalmazással foglalkozó cég például tranzakciós szervereken keresztül az ERP-ből vett adatokkal táplálkozó on-board invoicing (helyszíni számlázás mobil terminálokkal) megoldást alkalmaz, ahol értékesítési pluszcsatornaként felmerült az SMS-en keresztüli rendelésfeladás lehetősége is.