SAP-fejlesztőközpont - tárgyalások a felsőoktatási intézményekkel
MTI Sajtóadatbank, 2005. március 16. 12:10
Az SAP Hungary Kft. megkezdte a tárgyalásokat a felsőoktatási
intézményekkel annak érdekében, hogy a létrehozandó, legalább 300 főt
foglalkoztató kutatás-fejlesztési központjának zökkenőmentes legyen a
szakember-ellátottsága - mondta Vahl Tamás, az SAP Hungary Kft.
ügyvezető igazgatója.
Hozzátette: az egyetemekkel és főiskolákkal nagyon szoros együttműködést kell kialakítaniuk ahhoz, hogy megfelelő szakembereket képezzenek számukra, mivel egy ilyen szoftverfejlesztő központ létrehozásához és működtetéséhez kvalifikált, és speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek kellenek.
Az SAP AG nemrégiben jelentette be, hogy kutatás-fejlesztési központot hoz létre Magyarországon. Az SAP Labs Budapest 2005 májusában 50 fővel kezdi meg működését, ám a központ 2006 végére mintegy háromszáz szoftverfejlesztőt alkalmaz. Hosszabb távon pedig ennél is jóval nagyobb lehet a foglalkoztatottak száma.
Vahl Tamás úgy vélte, az ország lakosságának száma, illetve felsőoktatási intézmények ebből adódó szakember-kibocsátási lehetősége meghatározza, hogy egy ilyen fejlesztőközpont nem foglalkoztathat ezernél több szakembert. Ráadásul ez az az alkalmazotti szám, amit a magyarországi általános fluktuáció mellett még kezelni lehet.
Az ügyvezető kifejtette: felértékeli az országot, hogy az SAP mellett egy másik multinacionális informatikai cég, az IBM is bejelentette a napokban, hogy jelentősen fejleszti magyarországi szolgáltatási üzletágát. Mindez ugyanis azt mutatja, hogy van némi
versenyelőnye az országnak a régióban. Hozzáfűzte: amikor egy-két nagy társaság megjelenik egy helyen, akkor azt az országot már a többi is felveszi a döntéshozói listájára, s komolyabban számol vele, mint korábban.
Vahl Tamás úgy vélte, a magyar informatikai piacon vannak biztató jelek, de még nem történt meg az áttörés. Ehhez azt is szükségesnek tartja, hogy az informatikai szektor, így az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) intellektuális szinten is hangsúlyosabban képviselje érdekeit. Aláhúzta: sokkal világosabban meg kellene fogalmazni, hogy az ország gazdaságának dinamizálásában milyen szerepet játszhat az informatika. Nem szabad elfeledkezni emellett az informatika területén tevékenykedő kis- és közepes vállalatokról sem, hiszen az ágazat nagyobb elfogadottsága, elismertsége számukra is kézzelfogható előnyöket hordoz - tette hozzá.
Problémának nevezte azt is, hogy állami szinten még mindig nem került fókuszba az informatika, ami ezért alulértékelt a gazdasági és kormányzati közéletben. Az ügyvezető szerint ezen akkor lehet változtatni, ha az IVSZ valódi érdekképviseleti szervezetté válva kiharcolja azt, hogy az informatika ne csak egy tárca ügye legyen a kormányon belül. Az IVSZ közelgő tisztújító közgyűlésén az elnöki posztért is ringbe szálló szakember hozzáfűzte: fontos lenne, hogy minden egyes állami fejlesztés esetében figyelembe vegyék, milyen hatékonyságjavulást lehet elérni az informatikai révén az adott területen.
Az SAP AG nemrégiben jelentette be, hogy kutatás-fejlesztési központot hoz létre Magyarországon. Az SAP Labs Budapest 2005 májusában 50 fővel kezdi meg működését, ám a központ 2006 végére mintegy háromszáz szoftverfejlesztőt alkalmaz. Hosszabb távon pedig ennél is jóval nagyobb lehet a foglalkoztatottak száma.
Vahl Tamás úgy vélte, az ország lakosságának száma, illetve felsőoktatási intézmények ebből adódó szakember-kibocsátási lehetősége meghatározza, hogy egy ilyen fejlesztőközpont nem foglalkoztathat ezernél több szakembert. Ráadásul ez az az alkalmazotti szám, amit a magyarországi általános fluktuáció mellett még kezelni lehet.
Az ügyvezető kifejtette: felértékeli az országot, hogy az SAP mellett egy másik multinacionális informatikai cég, az IBM is bejelentette a napokban, hogy jelentősen fejleszti magyarországi szolgáltatási üzletágát. Mindez ugyanis azt mutatja, hogy van némi
versenyelőnye az országnak a régióban. Hozzáfűzte: amikor egy-két nagy társaság megjelenik egy helyen, akkor azt az országot már a többi is felveszi a döntéshozói listájára, s komolyabban számol vele, mint korábban.
Vahl Tamás úgy vélte, a magyar informatikai piacon vannak biztató jelek, de még nem történt meg az áttörés. Ehhez azt is szükségesnek tartja, hogy az informatikai szektor, így az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) intellektuális szinten is hangsúlyosabban képviselje érdekeit. Aláhúzta: sokkal világosabban meg kellene fogalmazni, hogy az ország gazdaságának dinamizálásában milyen szerepet játszhat az informatika. Nem szabad elfeledkezni emellett az informatika területén tevékenykedő kis- és közepes vállalatokról sem, hiszen az ágazat nagyobb elfogadottsága, elismertsége számukra is kézzelfogható előnyöket hordoz - tette hozzá.
Problémának nevezte azt is, hogy állami szinten még mindig nem került fókuszba az informatika, ami ezért alulértékelt a gazdasági és kormányzati közéletben. Az ügyvezető szerint ezen akkor lehet változtatni, ha az IVSZ valódi érdekképviseleti szervezetté válva kiharcolja azt, hogy az informatika ne csak egy tárca ügye legyen a kormányon belül. Az IVSZ közelgő tisztújító közgyűlésén az elnöki posztért is ringbe szálló szakember hozzáfűzte: fontos lenne, hogy minden egyes állami fejlesztés esetében figyelembe vegyék, milyen hatékonyságjavulást lehet elérni az informatikai révén az adott területen.
Kapcsolódó cikkek
- Új kurzusokkal bővül a Cisco Hálózati Akadémia képzési portfóliója
- Megalakult az Észak-alföldi Informatikai Klaszter
- Három osztállyal indul ősztől az Első Magyar Webgazdasági Szakközépiskola
- SAP: kompetencia-központ a Debreceni Egyetemen
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Megnyílt a Magyar Telekom k+f laborja, a Kitchen Budapest
- Reklámszakmai képzés indul októberben
- KÜRT: új biztonsági K+F intézet magyar központtal
- Nemzetközi díjat kapott a Csodafa és Sulinet Digitális Tudásbázis
- Kiemelkedően jó Grepton eredmények a Microsoft támogatási pályázatán
Oktatás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kiderült, hol helyezkednének el leginkább az egyetemi hallgatók
A mérnöki és technológiai iparágban helyezkedne el legszívesebben az egyetemi hallgatók többsége a diploma megszerzése után, derült ki az 56. Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített kutatásból. A válaszadók háromnegyede főként nemzetközi cégeknél dolgozna, de a kitöltők közel fele a magánszektort is megjelölte ebben a kérdéskörben. A felmérésből az is kirajzolódott, hogy melyek a legnépszerűbb cégek a jövő munkavállalói számára.
2024. október 6. 10:13
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül
2024. szeptember 29. 15:24