Információs társadalom: mérés, és hozzáférés az adatokhoz
A találkozót szervező intézmények szerint meg kell történnie a közpénzekből és piaci kutatásokból származó adatbázisok összehangolásának és megosztásának, valamint széles nyilvánosságot kell kapniuk az információs társadalmi adatoknak. Az NHIT és az Inforum közösen kezdeményezi egy információs társadalmi évkönyv megjelentetését és weboldal felállítását, ahol az adatgazdák, kutatók és az információs társadalmi szereplők osztják meg kutatásaikat és véleményüket az információs társadalom hazai helyzetéről.
Az informatikai szakma folyamatosan szembesül azzal a problémával, hogy a különféle kutatóintézetek, statisztikai jelentések által publikált mérőszámok számos esetben, egymástól jelentősen eltérő, egymással ellentétes, ellentmondó eredményeket mutattak. Ezt kiküszöbölendő tavaly az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ajánlást dolgozott ki „Az ICT szektor fejlődését mérő mutatók méréséhez” címmel.
Az NHIT és az Inforum ezt a kezdeményezést viszi tovább, amikor előrelépést sürget e kérdésben. Mindenkinek nemcsak joga, hanem kötelessége a tisztánlátás: hol tart Magyarország az információs társadalom építésében? E kérdésre az első választ a kutatók adhatják meg. A társadalom és az informatika nem csak egyértelműbb és pontosabb válaszokat vár, hanem hiteleset.
A munkamegbeszélés résztvevőit köszöntő szervezők és az IHM államtitkára megfogalmazták a válaszra váró kérdéseket. Dombi Gábor (INFORUM) az információs társadalom polgárainak és vállalkozások hiteles információ-igényeit emelte ki; Detrekői Ákos (NHIT) az adatok divergenciájára mutatott rá és a konvergencia szükségességét hangsúlyozta; Csepeli György (IHM) pedig az információszabadság jegyében mutatott rá, hogy az egybegyűjtött adatoknak széleskörű nyilvánosságot tudna biztosítani az IHM portálja.
Az Inforum kérdésére Fábián Zoltán (TÁRKI) előadása válaszolt, amelyben összefoglalta az információs társadalmat mérő statisztikai mutatók fejlődéstörténetét. A vitában nagy hangsúlyt kapott is, hogy valójában mik az információs társadalom indikátorai? Vajon az információs társadalomban él-e egy mai magyar állampolgár attól, hogy internetet használ otthon is, vagy hogy bankkártyával fizet a szupermarketben és költését mobiltelefonján a bank SMS-sel nyugtázza, esetleg majd csak akkor lesz ez információs társadalom polgára, ha majd az adóbevallásán kívül adószámát, vállalkozói igazolványát is interneten keresztül intézheti.
A vitában részt vevő kutatók, adatgazdák, társadalmi és politikai intézmények képviselői (KSH, NHIT, BMGE, MTA, ITOK, Gartner, GKIeNET, IVSZ, IHM) egyetértettek abban, hogy a mérések módszertanával ma kevésbé kell foglalkozni, mint azzal, hogy a ezek az indikátorok és a mért adatok miképp változtatják meg jövőbeli cselekedetek irányát, miként hasznosulnak a stratégiai célokban, cselekvési programokban, intézkedésekben. Konszenzus alakult ki abban is, hogy a hasznosulás előfeltétele az információk egybegyűjtése, s az, hogy az adatok ne egymással perlekedjenek, hanem egymást korrigálva álljanak össze egy egységes adatbázissá. Megrendezett szakmai vita beteljesítette a rendezők szándékát: az adatgazdák – fenntartva természetesen bizonyos üzleti szempontokat (például azt, hogy nem egy esetben nem is a kutató, hanem a megrendelő rendelkezik az információ felhasználói jogaival) –, kifejezték szándékukat a további egyeztetésekre, az információs társadalom fejlettségét mérő adatok összhangba hozatalára illetve a széles körű hozzáférhetőség megteremtésére. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (INFORUM) vezetői a vitát zárva ígéretet tettek arra, hogy ezt a folyamatot továbbra is katalizálni szándékoznak, és a mostani gondolatok leülepedése után virtuálisan és hasonló munkaértekezletek formájában is alkalmat adnak arra, hogy az információs társadalom statisztikai mutatóival kapcsolatos kérdésekre pontos és hiteles válaszok szülessenek.
Kapcsolódó cikkek
- Szakmai konferencia és ingyenes programok a szélessáv jegyében
- Szélessáv Napja és szélessávkereső az internet hazai elterjedéséért
- Nyugat-Dunántúl: 75,1 százalékos szélessávú internet lefedettség
- Netvíkend Győrben
- NAVA: 8000 órányi tévé- és rádióműsor, film és híradó a neten
- VI. Unoka - Nagyszülő Informatikai Verseny
- Netvíkend Nagykanizsán
- Magyarország jövője - Intelligens Infrastruktúra
- eMagyar portál indul az eMagyar pontok együttműködésének elősegítésére
- Közháló - módosították a pályázatokat
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.