Megosztott maradt az Európai Parlament a szoftverszabadalom ügyében
A jogszabály (amelyben megtévesztő nevével ellentétben nem az önálló szoftverek szabadalmaztathatóságáról van szó, hanem a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányokéról) elfogadása már teret nyerni látszott az Európai Unió képviselőtestületében a jogi bizottságban júniusban lebonyolított sikeres szavazás után, de a nézőpontok továbbra is élesen eltérnek arról, hogy milyen mértékig kell szabadalmi védelmet biztosítani a szóban forgó találmányoknak. Erről elvben a szerdai szavazás során elfogadott vagy elutasított módosításokkal dönt a parlament.
Az EU-tagországok már márciusban jóváhagyták a tervezetet, és a szerdai parlamenti jóváhagyás nyomán az életbe is léphetne. Azonban ennél valószínűbb, hogy a voksolást még újabb egyeztetésnek kell követnie az uniós intézmények (leginkább az EP és a tagállamok) között.
A múltkori bizottsági szavazással párhuzamosan a harmincéves joghézag miatt egyre türelmetlenebb uniós ipari kis- és nagyvállalatok, kereskedelmi szövetségek és feltalálók az irányelv mielőbbi jóváhagyását és hatályba léptetését sürgették a szóban forgó találmányok látványos brüsszeli bemutatójával. Szerintük a jogszabály biztosítani fogja Európában a jelenlegi szabadalmi jogok átláthatóságát és egységesítését a számítógépen megvalósított találmányok vonatkozásában. Úgy vélik, ezáltal segítené az uniós szabály az unió vezető globális fejlesztő szerepét, munkahelyek teremtését, valamint serkentené a technológiaátadást és a tudás megosztását is.
Vedres András professzor, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára akkor elmondta: a jelenlegi jogbizonytalanság ellenére uniószerte már 30 ezer ilyen jellegű szabadalmat adtak ki, ez is mutatja a mielőbbi bevezetés szükségességét.
A mostani vitában felszólalva Herczog Edit azt hangsúlyozta: a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, csupán annak elismerését, hogy a modern világ a digitális információra és high-tech megoldásokra épül, és ezek a mindennapok szerves részét képezik. Úgy vélte, irányelv nélkül Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket.
Leszögezte, hogy versenyképességének növelése érdekében az EU-nak meg kell tudnia védeni az ott létrehozott tudást, ennek elsődleges piaci eszköze pedig a szabadalom.
A jelentés készítője, Michel Rocard azt hangoztatta, hogy a jogszabállyal egyszerre kell biztosítani az ötletek szabad mozgását, a verseny tisztaságát, illetve a kisebb közösségek védelmét a nagy nemzetközi cégekkel szemben. Leszögezte, hogy magára a szoftverre
immár senki nem kíván védettséget biztosítani, kivéve azt az esetet, amikor az elengedhetetlen, szerves része a találmánynak.
A vitában külön szerepet kaptak a kis - és középvállalatok, amelyek versenyképességének segítését mindkét tábor szem előtt kívánja tartani. Ám miközben a nagyobb szabadalmi kör mellett érvelők a szektor kutatási eredményeinek elismerését hangsúlyozták, a korlátozás hívei a cégek költségeinek csökkentését tartották fontosnak. A vita egy korábbi szakaszában Gyürk András és Szájer József (mindketten Fidesz-MPSZ) jelezték: fontos az európai szellemi
tulajdon védelme, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kis-és középvállalkozások érdekeit figyelembe vevő javaslat szülessen.
Kapcsolódó cikkek
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Az EU a YouTube-on keresztül informál
- Megjelent az EU rendelete a roamingról
- A magyar EP-képviselő szerint a roaming-díjcsökkentéssel minden fogyasztó jól jár
- Június 30-án hatályba lép az uniós roamingrendelet
- Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Szabad a mobilozás az európai légtérben
- A régi mobilok felhalmozása hátráltatja az EU akku-újrahasznosítási programját
- Tovább megőrizné az adatokat a Google
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Tenstorrenttel közösen fejleszti mesterségesintelligencia-megoldásait az LG
Az LG Electronics (LG) és a Tenstorrent bejelentette, hogy kibővítették együttműködésüket, amelynek célja a globális piacra szánt SoC-k, (System-on-Chips, azaz egylapkás rendszerek) fejlesztése. A partnerség révén az LG célja, hogy tovább bővítse a termékeihez és szolgáltatásaihoz használt AI-chipek tervezésében és fejlesztésében rejlő lehetőségeket. A vállalat elkötelezett az AI-alapú innovációk előmozdítása mellett, különösen a háztartási készülékek, az okosotthon-megoldások, valamint a jövőbeli mobilitási és kereskedelmi fejlesztésének területén.
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.