Szoftverszabadalmi irányelv: nem lesz új tervezet
MTI Sajtóadatbank, 2005. július 7. 08:02
A képviselőket felháborította, ahogy az Európai Bizottság és a tanács kezelte az irányelvet, ezért döntött úgy minden frakció, hogy nemmel szavaz.
Elutasították az Európai Parlament képviselői az Európai Unió úgynevezett szoftverszabadalmi irányelvének tervezetét a szerdai strasbourgi plenáris szavazáson.
Az EP tagjai 648 szavazattal 14 ellenében, 18 tartózkodással vetették el az Európai Unió tagországait képviselő tanács közös álláspontját a jogszabályról, amely a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányok szabadalmáról szól. Az irányelv így egy
időre lekerült az uniós napirendről.
A szavazás előtt felszólalva Michel Rocard francia jelentéstevő azt mondta: a képviselőket felháborította, ahogy az Európai Bizottság és a tanács kezelte az irányelvet, ezért döntött úgy minden frakció, hogy nemmel szavaz. Hozzátette azt is: a jogszabály nem érett az elfogadásra.
A bizottság képviseletében felszólaló Benita Ferrero-Waldner az elutasítás után azt mondta, nem fognak új tervezetet letenni az asztalra, hacsak a parlament kifejezetten nem kéri fel őket erre. Korábban nem volt példa arra, hogy az EP az együttdöntési eljárásban második olvasatban utasított volna el egy jogszabályt.
A jelenlegi helyzet azzal jár, hogy európai irányelv hiányában továbbra is a nemzeti hivatalok és az Európai Szabadalmi Hivatal adja ki a szabadalmakat - mondta Ferrero-Waldner. A biztos hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a szabadalmaztatás harmonizáció nélkül, a szabályok eltérő értelmezésének lehetősége mellett folyik a továbbiakban.
Jóllehet bizottsági szinten az EP júniusban elfogadta az irányelvet, már a keddi vitában nyilvánvaló volt, hogy nem lehet készpénznek venni a plenáris jóváhagyást. Minden frakció bírálta a tanács eljárását, mert abba szerintük nem vonták be az EP-t, továbbá a nézőpontok továbbra is élesen eltértek arról, hogy milyen mértékig kell szabadalmi védelmet biztosítani a szóban forgó találmányoknak.
A magyar képviselők közül az irányelv vitájában Herczog Edit (MSZP) szólalt fel rendszeresen. Mint a plenáris vitában elmondta, szerinte a jogszabálytervezetet sokan félreértették. Úgy vélte, a szabályozás nem a multinacionális vállalatokról, illetve a kis- és középvállalkozásokról, nem a tiszta szoftverekről és a szerzői jogról szól, hanem a tudásalapú társadalom megteremtéséről.
Herczog Edit szerint a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, egyszerűen annak az egyszerű ténynek az elismerését jelentik, hogy a modern világ a digitális információra és high-tech megoldásokra épül. A képviselőnő azt mondta, szükség van az irányelvre, enélkül ugyanis Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket. Leszögezte, hogy versenyképességének növelése érdekében az EU-nak meg kell tudnia védeni az ott létrehozott tudást, ennek elsődleges piaci eszköze pedig a szabadalom.
Herczog Edit a szavazást kommentálva elmondta: a voksolással a parlament győzelmet aratott a tanács fölött, miután az nem fogadta el a javaslatait, de "a probléma, amely miatt az eredeti törvényjavaslat a parlament elé került, nem oldódott meg". Hozzátette, a jelenlegi helyzet már középtávon sem tartható, "Európa lassan egyedül marad a kontinensek között olyanként, ahol ez a terület nem szabályozott". A vita mindazonáltal sok mindent tisztázott - fűzte hozzá.
A tervezettel kapcsolatban még a vita egy korábbi szakaszában kiadott közös közleményükben Gyürk András és Szájer József (mindketten Fidesz-MPSZ) azt jelezték: fontos az európai szellemi tulajdon védelme, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kis- és középvállalkozások érdekeit figyelembe vevő javaslat szülessen.
Törésvonal húzódott a vitában az élénken lobbizó vállalati szektoron belül is, a kisebb és nagyobb vállalatok érdekei között is. Előbbiek a nyitott forráskódú, mindenki által hozzáférhető szoftverek, s így a teljesen szabad verseny mellett érveltek, és attól is tartottak, hogy a szabadalmi védelem bejegyeztetése, illetve az ilyen termékek megszerzése további költségeket ró rájuk. A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is, és ez jelent védelmet az amerikai versenytársakkal szemben is.
Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára az MTI-nek szerdán úgy kommentálta a strasbourgi döntést, hogy az hátráltatni fogja az EU-országokban az innovációt. A számítógéppel megvalósított találmányok ugyanis új műfaját képezik a műszaki alkotásoknak, és a jogbiztonság ezek számára nagyon fontos lenne. Az eddigi szabályozatlan állapot nem szolgálja a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot, a szóban forgó oltalmi forma viszont a professzor szerint "egyformán szolgálta volna minden alkotó érdekeit, legyen az nemzetközi társaságnál, nagyvállalatnál működő csoport vagy egyedül alkotó ember".
Az EP tagjai 648 szavazattal 14 ellenében, 18 tartózkodással vetették el az Európai Unió tagországait képviselő tanács közös álláspontját a jogszabályról, amely a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányok szabadalmáról szól. Az irányelv így egy
időre lekerült az uniós napirendről.
A szavazás előtt felszólalva Michel Rocard francia jelentéstevő azt mondta: a képviselőket felháborította, ahogy az Európai Bizottság és a tanács kezelte az irányelvet, ezért döntött úgy minden frakció, hogy nemmel szavaz. Hozzátette azt is: a jogszabály nem érett az elfogadásra.
A bizottság képviseletében felszólaló Benita Ferrero-Waldner az elutasítás után azt mondta, nem fognak új tervezetet letenni az asztalra, hacsak a parlament kifejezetten nem kéri fel őket erre. Korábban nem volt példa arra, hogy az EP az együttdöntési eljárásban második olvasatban utasított volna el egy jogszabályt.
A jelenlegi helyzet azzal jár, hogy európai irányelv hiányában továbbra is a nemzeti hivatalok és az Európai Szabadalmi Hivatal adja ki a szabadalmakat - mondta Ferrero-Waldner. A biztos hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a szabadalmaztatás harmonizáció nélkül, a szabályok eltérő értelmezésének lehetősége mellett folyik a továbbiakban.
Jóllehet bizottsági szinten az EP júniusban elfogadta az irányelvet, már a keddi vitában nyilvánvaló volt, hogy nem lehet készpénznek venni a plenáris jóváhagyást. Minden frakció bírálta a tanács eljárását, mert abba szerintük nem vonták be az EP-t, továbbá a nézőpontok továbbra is élesen eltértek arról, hogy milyen mértékig kell szabadalmi védelmet biztosítani a szóban forgó találmányoknak.
A magyar képviselők közül az irányelv vitájában Herczog Edit (MSZP) szólalt fel rendszeresen. Mint a plenáris vitában elmondta, szerinte a jogszabálytervezetet sokan félreértették. Úgy vélte, a szabályozás nem a multinacionális vállalatokról, illetve a kis- és középvállalkozásokról, nem a tiszta szoftverekről és a szerzői jogról szól, hanem a tudásalapú társadalom megteremtéséről.
Herczog Edit szerint a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, egyszerűen annak az egyszerű ténynek az elismerését jelentik, hogy a modern világ a digitális információra és high-tech megoldásokra épül. A képviselőnő azt mondta, szükség van az irányelvre, enélkül ugyanis Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket. Leszögezte, hogy versenyképességének növelése érdekében az EU-nak meg kell tudnia védeni az ott létrehozott tudást, ennek elsődleges piaci eszköze pedig a szabadalom.
Herczog Edit a szavazást kommentálva elmondta: a voksolással a parlament győzelmet aratott a tanács fölött, miután az nem fogadta el a javaslatait, de "a probléma, amely miatt az eredeti törvényjavaslat a parlament elé került, nem oldódott meg". Hozzátette, a jelenlegi helyzet már középtávon sem tartható, "Európa lassan egyedül marad a kontinensek között olyanként, ahol ez a terület nem szabályozott". A vita mindazonáltal sok mindent tisztázott - fűzte hozzá.
A tervezettel kapcsolatban még a vita egy korábbi szakaszában kiadott közös közleményükben Gyürk András és Szájer József (mindketten Fidesz-MPSZ) azt jelezték: fontos az európai szellemi tulajdon védelme, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kis- és középvállalkozások érdekeit figyelembe vevő javaslat szülessen.
Törésvonal húzódott a vitában az élénken lobbizó vállalati szektoron belül is, a kisebb és nagyobb vállalatok érdekei között is. Előbbiek a nyitott forráskódú, mindenki által hozzáférhető szoftverek, s így a teljesen szabad verseny mellett érveltek, és attól is tartottak, hogy a szabadalmi védelem bejegyeztetése, illetve az ilyen termékek megszerzése további költségeket ró rájuk. A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is, és ez jelent védelmet az amerikai versenytársakkal szemben is.
Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára az MTI-nek szerdán úgy kommentálta a strasbourgi döntést, hogy az hátráltatni fogja az EU-országokban az innovációt. A számítógéppel megvalósított találmányok ugyanis új műfaját képezik a műszaki alkotásoknak, és a jogbiztonság ezek számára nagyon fontos lenne. Az eddigi szabályozatlan állapot nem szolgálja a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot, a szóban forgó oltalmi forma viszont a professzor szerint "egyformán szolgálta volna minden alkotó érdekeit, legyen az nemzetközi társaságnál, nagyvállalatnál működő csoport vagy egyedül alkotó ember".
Kapcsolódó cikkek
- A kartellügyek közel kétmilliárdot hoztak az EU-nak
- Az EU a YouTube-on keresztül informál
- Megjelent az EU rendelete a roamingról
- A magyar EP-képviselő szerint a roaming-díjcsökkentéssel minden fogyasztó jól jár
- Június 30-án hatályba lép az uniós roamingrendelet
- Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Szabad a mobilozás az európai légtérben
- A régi mobilok felhalmozása hátráltatja az EU akku-újrahasznosítási programját
- Tovább megőrizné az adatokat a Google