Magyar vélemény szerint az elektronikus kapcsolattartás védelmére kell koncentrálni az EU-ban
kormányok, az üzleti élet és a felhasználók együttműködésére. Méltatták egyúttal az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Hivatal (ENISA) két éve kezdett tevékenységét.
Áttekintették a miniszterek az úgynevezett elektronikus közigazgatás kiépülésének állását - az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ez váljék lehetővé minden európai lakos számára. Ezzel kapcsolatban üdvözölte a tanács az Európai Bizottság nemrégiben kiadott közleményeit a rendszerek összeegyeztethetőségéről (interoperabilitásról), valamint a következő öt év közös cselekvési tervéről, és felszólította a tagállamokat, hogy azok mentén alakítsák saját ágazati politikájukat. Előbbivel kapcsolatban a brüsszeli testület értésre adta, hogy nemzeti és uniós szinten is akad még teendő.
Az elektronikus kormányzásra vonatkozó cselekvési terv öt témakörben, évekre lebontva tartalmaz mérhető célokat: a társadalmi integráció előmozdításában, az eredményesség növelésének területén, a polgárokat és vállalkozókat segítő nagy hatóerejű alapszolgáltatások ügyében, a legfontosabb összetevők rendszerbe állításának terén (itt például 2009-re áttekintik, mennyire veszik igénybe az elektronikus aláírást a közszolgáltatások), továbbá a demokratikus döntéshozatalban való részvétel terén, ahol egyebek között a jobb parlamenti döntéshozatal előmozdításának érdekében terveznek lépéseket tenni.
Jambrik Mihály emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány májusban fogadott el határozatot a központi elektronikus szolgáltató központ felállításáról.
Irányadó vitát folytattak a miniszterek az elektronikus kommunikációra vonatkozó, 2002-es keretszabályozás felülvizsgálatáról, de e témát nem zárták le, miután az EU egy nyilvános konzultációs folyamat közepén tart. A legtöbb hozzászóló a magyar illetékes megítélése szerint úgy vélte, hogy alapvetően jól működik a négy éve bevezetett keretrendszer, és azon lényegi változásra nincs szükség. Többen úgy látták ugyanakkor, hogy lehetne egyszerűsíteni például azt az egyeztetési mechanizmust, ahogy a nemzeti szabályozó hatóságok bejelentik az EU-nak a tervezett intézkedéseiket. Az EU 18 részpiacot különböztet meg a távközlés területén: ennek köszönhetően jelentős elmozdulás mutatkozik a verseny irányában, de egyes tagországok szerint ezek számának csökkentésével növelni lehetne a szabályozás hatékonyságát.
Jambrik Mihály e témával kapcsolatos felszólalásában egyebek közt azt hangoztatta, hogy míg jelenleg a szolgáltatások liberalizálásának szabályozása általában véve forrong, ezen a területen példaértékű a korábban kialakított szabályozás. A továbblépés szerinte is az egyszerűsítés irányában képzelhető el, például azt érdemes megnézni, hogy az ágazati szabályozásból mely elemek tehetők át, mondjuk, a versenyszabályozásba.
Elmondta azt is: Magyarországon az uniós csatlakozás előtt elfogadott szabályozás miatt nem keletkezett egyedi probléma. Hangoztatta, Magyarország érdekelt olyan közösségi szabályok kidolgozásában, amelyek rugalmasabbá teszik a piacszabályozás és a nemzeti keretek jelenlegi merev viszonyát, azáltal, hogy a több országot átfedő vagy regionális piacok szabályozása is kellő hangsúlyt kap.
Szóba került külföldi mobiltelefon-használatért felszámított pluszilletékek (roaming-díjak) témája is. Több ország támogatásáról biztosította a bizottság e területen kifejtett tevékenységét, amelynek alapvető célja a tarifák csökkentése. Brüsszel még a nyári szünet előtt javaslatot tesz le a témáról. Jambrik Mihály nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a magyar informatikai tárca az e témában folyó nyilvános vitában már - alapvetően támogató - véleményt nyilvánított, ez olvasható a minisztérium honlapján.
A frekvenciagazdálkodással kapcsolatban a miniszterek megállapították, hogy az továbbra is szűkös forrás. Az egyes országok külön döntenek arról, hogyan osztják el a frekvenciákat, és az az egyik fő kérdés, hogy célszerű-e megtartani ezt hatósági döntésként, vagy el lehet vinni jobban piac felé. Több ország azt jelezte, hogy egyelőre szívesebben marad a jelenlegi rendszernél. Magyarország e téren további hatástanulmányokat tart szükségesnek - mondta el Jambrik Mihály.
Kapcsolódó cikkek
- A T-Mobile is idő előtt bevezeti az alacsonyabb roaming díjakat
- A Pannon határidő előtt bevezeti az EU új roaming-tarifáit
- Felére csökkenhetnek augusztustól a roaming tarifák
- Szeptember 17-én dől el a Microsoft-EU per
- 122 millió európai az interneten
- Növekvő net-populáció egész Európában
- Az EU hadat üzen a kiberbűnözésnek
- Európai kérdőjelek a Google adatfelhasználási gyakorlata körül
- Az Európai Parlament jóváhagyta, hogy csökkenjenek a roamingdíjak nyártól az EU-ban
- Roaming: augusztustól már felére csökkentett tarifák
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.