Prim Hírek

Zorán Sztevanovity (57), a Liszt-díjas művész, a "nagy generáció" tagja az elsők között kapcsolódott a hálóra. "Majdnem mérnökként" nem okozott neki nehézséget megtanulni egy teljesen új kommunikációs technikát. Négy éve rendelkezik saját honlappal, tavaly pedig egy újszerű "tartalomszolgáltatással" lepte meg a világot: az éppen akkor készülő lemez egy dalának hangszerelését - az első dúdolásos variációtól a végső formáig - fázisonként bárki számára meghallgathatóvá tette, így az érdeklődők betekinthettek az eddig nem igazán nyilvános alkotói módszerekbe, nyomon követhették egy dal születését. Rengetegen kísérték figyelemmel a dal alakulását, sőt - a hazai lemezpiac korlátjait átlépve - az internet Új-Zélandról, Hollandiából és az USA-ból még tanácsokat, ötleteket is hozott.

A szerzői jogok törvényi szabályozása a könnyűzenei felvételek internetes "sugárzását" is szabályozza. Jól, rosszul, ezen vitatkozhatunk, mindenesetre a művészvilág most arra készül, hogy 2000 januárjában névre lebontott jogdíjlistával rukkol ki. Ennek lényege, hogy pontosan tudhatja minden médium, hogy az egyes szerzőknek és előadóknak mennyi jár, ha sugározni kívánják az egyes művészek számait. Vonatkozik ez az internetes tartalomszolgáltatókra is. Érdekesség, hogy bár az internet szó a törvényben még mindig nem jelenik meg, azt mégis mindenki beleérti.

Zorán mint a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Tanácsának tagja több nyilatkozatában jelezte, hogy gondok vannak. Az egyes kiadott zeneművek eladott példányszámai egyre csökkennek, és ez a csökkenés nemcsak a magas árakkal magyarázható. (Igaz, a CD szabad áras, a kereskedők pedig nem szégyenlősek, egy-egy CD árából 30-40%-ot is jelenthet a kiskereskedelmi árrés). Mivel az eladott lemezek számának csökkenése időben feltűnően egybeesik a CD-k másolásának, az MP3-as technikával letölthető oldalak számának növekedésével, az összefüggés szinte magától adódik. Ebben a helyzetben kereste meg Zoránt a MIME, a Magyar Internet és számítógép-használók MagánEgylete. Az első, kötetlen beszélgetés célja az volt, hogy a BSA-éhoz hasonló informális kapcsolat alakuljon ki a két oldal között. A beszélő viszony a BSA esetében is megelőzte volna (talán) a bilincses plakátot. Zoránék azonban nem akarnak bilincseket, nem fenyegetődznek börtönnel. És tárgyaltak, tárgyalnak a MIME-vel, közösen keresik egy új technika új szabályait, megoldásait.

Zorán: - A folyamat elért egy bizonyos küszöbértéket. Ha a másolások és letöltések miatti eladási veszteségeink ilyen mértékűek maradnak, vagy esetleg tovább növekszenek, egyre nehezebbé válik a további lemezek kiadása, egyre kevesebb pénz marad a fiatal új tehetségek megjelentetésére és befuttatására, vagyis a "szakma" komoly egzisztenciális gondok elé néz. Tudomásul kell venni, hogy egy lemez csak bizonyos eladott példányszám után hoz nyereséget. Az utóbbi időben túl sok kiadvány súrolta ezt a kritikus megtérülési határt. Lépnünk kell, különben előbb-utóbb csak a régi felvételeket lehet majd másolni, letölteni. (Fontos tudni: ez nemcsak magyar probléma, komoly nemzetközi szervezetek tárgyalnak már a témáról!) Ennek fényében igen pozitív, örömteli dolog a MIME jelentkezése. Az általuk képviselt felhasználói csoport alkotó módon áll azokhoz a többnyire megválaszolatlan kérdésekhez, amelyeket az internet és az azon alkalmazható újabb és újabb technikák jelentenek. Egy új világ küszöbén állunk, és felelősek vagyunk ennek a világnak az alakulásáért. Nem háborúzni akarunk a felhasználókkal (hiszen, ha egyelőre más formában is, de belőlük élünk), hanem közösen gondolkodni a mindenki számára megfelelő megoldásokon.

Monitor: - Az együtt gondolkodás közben született az ötlet, hogy Ön legyen a MIME elnöke?

Zorán: - Mondhatni igen. Kissé váratlanul ért az ajánlat, de gyorsan igent mondtam, mert ebben a szervezetben mint felhasználó jelenek meg, és örülök, mert így az internetező zenészek is képviseltetik magukat ebben az idővel remélhetőleg egyre jelentősebbé váló érdekvédelmi szervezetben. Mint elnöknek - ezzel mindannyian tisztában vagyunk - elsősorban a MIME megjelenítésében van szerepem, de ugyanakkor a híd funkcióját is igyekszem majd betölteni a zenészek jogait védő egyesület és a felhasználók között. Eddigi tapasztalataim nagyon pozitívak. Az internet magyar szeglete eddig is sokat tett a nyilvánosság és a közélet hangnemének tisztaságáért, ösztönösen működött benne a mellé nem beszélés és a jóhiszeműség. Remélem, ezek az értékei egyre erősebbek lesznek.

Monitor: - A MIME meglehetősen kicsiny szervezet, miként lehet majd az ajánlásokat továbbítani a felhasználók felé?

Zorán: - A hazai internethasználók számát tekintve nem csodálkozhatunk azon, hogy egy induló érdekvédelmi szervezet nem dolgozik több száz fős apparátussal. Ehhez a feladathoz nincs is szükség sok emberre. Azonban olyan időpontban kezdjük meg a közös munkát, amikor jelenlétünkkel példát mutathatunk az internet új, tíz- vagy százezres táborának. Ha most jól végezzük a dolgunkat, akkor béke és alkotás lesz a magyar interneten, és a szellemi alkotásokat létrehozók is meg tudnak majd élni. Ugyan akkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az interneten történő kiadói tevékenység - az alkalmazott technika miatt - már nem áll meg a határoknál, így az e-commerce elérheti a mi lemezeinket is. Ha Új-Zélandról, Hollandiából és az USA-ból adtak tippeket egy készülő nótám hangszereléséhez, valószínűsíthető, hogy ők akár potenciális vásárlók is lehetnek. Ez egy teljesen új perspektíva, amellyel én is élni szeretnék. Lehetséges, hogy ez egy bizonyos árcsökkenést is eredményez majd a lemezpiacon.

Monitor: - Nem fél ezektől az új kihívásoktól?

Zorán: - Én ezt nem kihívásnak, sokkal inkább lehetőségnek érzem. Boldogok lehetünk, hogy generációnk megkapta a sorstól azt a lehetőséget, hogy az ezredforduló mellett az internet hőskorát is közelről, aktív szemlélőként élheti át.

Monitor: - A MIME jogi státusának rendezéséig a Pázmándi Teleház Egyesület klubjaként működik. Ön lesz a második híres zenész, ha Pázmándon egy MIME-ülésen megjelenik, mivel Máté Péter is ott élt.

Zorán: - Mondhatnám: ez még a jövő zenéje. Azonban, ha elfoglaltságom engedi, és tudunk időpontot egyeztetni, nagy valószínűséggel részt fogok venni az elnökségi üléseken, legyenek azok Budapesten vagy Pázmándon. Azt gondolom, hogy most olyan intenzív szakasza kezdődik a közös munkának, amelyre muszáj időt szakítani. Ez mindannyiunk érdeke. Nemcsak a jelen, de a jövő, gyermekeink felé is ez a kötelességünk.