Körülbástyázva
Az IT-outsourcing jogi háttere
A szolgáltatás pontos meghatározása mellett nagyon fontos a szolgáltatásra vonatkozó minőségi és mennyiségi követelmények részletes kifejtése, akár magában a szerződésben, akár a szerződés terjedelmét lényegesen meghaladó mellékletben. E követelmények pontos rögzítésére az outsourcing-szolgáltatás igénybe vevője (a felhasználó) többnyire nagy hangsúlyt fektet. Azonban vannak olyan szolgáltatásjellemzők, amelyek nem pusztán a szolgáltató érdekkörében felmerülő tényezőktől függnek. A nyilvánvaló ellenvetésen túl az egzakt mérés körüli problémák is jogérvényesítési nehézségeket okozhatnak. Mivel a szolgáltatás mennyiségi, illetve minőségi jellemzői az outsourcing-szerződések sarokkövei, mindenképpen áthidaló megoldást kell találni. Elképzelhető, hogy az adott szolgáltatáskategóriára a piacon széles körben elfogadott átlagértéket kell alkalmazni (pl. egy karbantartási szerződés esetén a szolgáltatónak a hiba megadott formában történt jelzésétől számított reakcióidejének meghatározásához), de a bonyolultabb jellemzők esetében kiindulási pontként szolgálhat a piacvezetők ajánlatában szereplő érték is.
Az outsourcing felhasználóinak tanácsolható, hogy ne ragaszkodjanak görcsösen egy adott szolgáltatásjellemző értékének (ilyen lehet például a hálózatleállások aggregát időtartama) maximalizálásához vagy minimalizálásához, hanem helyette inkább kössék ki a folytonos üzletmenet szempontjából értékesebb más megoldás (például alternatív hálózati routing) elérhetőségének biztosítását, így bővítve a szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek listáját.
Kényszerek és szankciók
A szolgáltatásra vonatkozó minőségi, mennyiségi követelményeknek történő nem megfelelés esetére különböző, a szerződésben rögzített szankciókat érvényesíthet a felhasználó a szolgáltatóval szemben. A jól kidolgozott szankciórendszernek a felhasználó szempontjából a szerződésnek megfelelő teljesítést kikényszerítő hatása mellett jogvita esetén a könnyebb jogérvényesítés lehet a legnagyobb előnye, míg a szolgáltatónak az ilyen szerződés jól előre jelezhető (és esetleg limitálható) jogi kockázatot jelent. Az outsourcing-projektnek munkajogi vonzatai is lehetnek, ha az a felhasználó egyes alkalmazottjainak a szolgáltató munkavállalói állományába történő átkerülésével jár. Ezt a trendet a közösségi joganyagból a Szerzett Jogok Irányelv (Acquired Rights Directive) és a hatályos magyar jog releváns rendelkezései jogi szempontból is alátámasztják.
Mindezen felül az outsourcing együtt járhat egy nem feltétlenül pozitív mellékhatással is. Előfordulhat ugyanis, hogy tovább terjed az a Magyarországon amúgy is bevett gyakorlat, hogy bizonyos munkaviszony jellegű jogviszonyok megbízási vagy egyéb polgári jogi jogviszony formájában jelennek meg. E jelenség okait, munka- és adójogi kihatásait most nem kívánjuk részletezni. A fentiekben összefoglalt specifikus jogterületeken túl figyelmet érdemelnek az IT-outsourcingszerződésekkel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések, a harmadik személyekkel kötött szerződések, az ellenszolgáltatás specifikus problematikája, valamint a szolgáltatás tartalmára, terjedelmére vonatkozó változtatás igényének előzetes rendezése.
Kapcsolódó cikkek
- Kína bezáratott 25 videómegosztó oldalt
- A Google nem használhatja a GMail nevet
- A JD Edwards EnterpriseOne és az Oracle Transportation Management integrációja
- 26 évet kaphat a spam-király
- Lekapcsolnák a netről a fájlcserélőket a japánok
- Gitárgyártó perel a Guitar Hero miatt
- Hiánypótló kiadvány induló vállalkozásoknak
- Az iTunes és az iPod miatt perelik az Apple-t
- Vesztegetési botrány a Wikipediánál
- Egységesíteni kell az uniós távközlési szabályozást
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.