Menjünk vagy maradjunk?
Outsourcingkonferencia Budapesten
– Első konferenciánkon azzal foglalkoztunk, hogy a globalizáció, és annak egyik megjelenési formája, az outsourcing milyen lehetőségeket kínál a magyar gazdaság, a hazai vállalatok számára – mondta nyitóbeszédében Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség elnöke. – Ezt a gondolatmenetet folytatva, és figyelembe véve azt a körülményt is, hogy az eltelt egy évben az itthoni üzleti környezet nem vált kedvezőbbé, idei rendezvényünkön azt vizsgáljuk, érdemes-e Magyarországra kihelyezni folyamatokat vagy jobban megéri máshol üzletet kötni. Más szóval nemzetközi versenyképességünket vesszük górcső alá.
Az elnök kiemelte, hogy az outsourcing vonatkozásában a szolgáltató ipar térnyerése gyors ütemben folytatódik. Az Európai Unióban az utóbbi tíz évben ezen a területen realizálódott a legtöbb befektetés, míg az iparban és a mezőgazdaságban folyamatosan csökken a munkahelyek száma. Mindez világosan mutatja, hogy merre kell orientálódnia Magyarországnak. Hazánk fogadó országként profitál ugyan a szolgáltatáskiszervezés térhódításából, de fontos lenne, hogy ebbe a munkamegosztásba a magyar szolgáltató cégek, kis- és középvállalatok minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be, mondta Suhajda Attila.
A II. Nemzetközi Outsourcing Konferencia nyitóelőadásában Székely Judit foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikát érintő elképzeléseit vázolta fel a nemzetközi munkamegosztás és munkaerő-áramlás tükrében. Ehhez kapcsolódóan a nap folyamán Rétfalvi György, az ITD Hungary Zrt. befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség vezérigazgatója a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tervezett befektetésösztönző és vállalkozásbarát intézkedéseit ismertette. Frank Doheny, az ír kormány képviselője pedig a munkaerő-piaci szabályozás és a képzés szigetországbeli gyakorlatának tapasztalatairól számolt be.
A rendezvényen a globalizáció hatásaival és a szolgáltatáskihelyezés területével foglalkozó szakemberek is pódiumra léptek, akik a kutatói szféra részéről a számok és tények fényében értékelték a hazai üzleti környezetet és a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességét. Szanyi Miklós, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa például egy vállalkozás működtetési költségei alapján vont párhuzamot a régió országai között. Marton Károly pedig az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég részéről az IT rendszerek minőségbiztosításáról mint a versenyképesség növelésének eszközéről beszélt.
A konferencia közönsége az üzleti szféra képviselőinek tapasztalataival és meglátásaival is megismerkedhetett. László Csaba, a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó vállalat partnere a magyarországi adózási környezetet elemezte. Takács János, az Electrolux vezérigazgatója és Kapi Éva, az IBM ISSC ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a multinacionális cégek esetenként a jogi és adózási környezet milyen sajátosságaival szembesülnek, amikor beszállítói hálózatukat kívánják kiterjeszteni hazánkban, illetve globális szolgáltatóközpontot létesítenek Magyarországon. Szakács Ferenc, a Cason Mérnöki Zrt. elnök-vezérigazgatója pedig a régió és a világ számos országában sikeres tevékenységet folytató magyar vállalat szemszögéből nézve értékelte a lehetőségeket.
Suhajda Attila rámutatott, hogy a jelenlegi munkaügyi törvény, amely kimondja, hogy Magyarországon a nemzeti ünnep kötelezően munkaszüneti nap, milyen ellentmondásos helyzetbe hozza a nemzetközi piacon szolgáltatásokat értékesítő vállalatokat. Ezen a téren egyébként a Szövetség lobbitevékenységének is köszönhetően rövidesen, még a tavaszi ülésszak lezárása előtt miniszteri rendelet, őszre törvénymódosítás várható.
– Az oktatás területén szintén előrelépésnek lehetünk tanúi – emelte ki a Magyar Outsourcing Szövetség elnöke. – A szolgáltatóiparban az ember az értékteremtő tényező, ezért fontos, hogy az egyetemekről olyan diplomások kerüljenek ki, akik nemcsak a szakterületükhöz értenek, hanem arra is felkészültek, hogy aktívan bekapcsolódjanak a nemzetközi munkacsoportok tevékenységébe, és ezt nem utólag, a munkáltatójuknál kell megtanulniuk. Ezért fontosnak tartjuk a szolgáltatástudományi és szolgáltatásmenedzsment képzés beindítását, amelyre a felsőoktatási intézményekkel kialakított együttműködésünk eredményeként ősztől három egyetemen is sor kerülhet.
A modern gazdaság és a képzett munkaerő kapcsolatával foglalkozott a rendezvényen tartott előadásában Molnár Katalin, a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ ügyvezető igazgatója és Jereb László, a Nyugat-magyarországi Egyetem tanszékvezető professzora is. A konferenciát Stumpf István politológus és társadalomkutató előadása zárta. A Századvég Alapítvány elnöke arról értekezett, hogy egy ország versenyképessége szempontjából mennyire fontos tényező a lakosság közérzete, etikai tartása és ennek részeként az emberek munkakulúrája.
A II. Nemzetközi Outsourcing Konferencián elhangzott előadások anyaga a rendezvényt követően a Magyar Outsourcing Szövetség honlapján is elérhető lesz.
Kapcsolódó cikkek
- A biztonság szeme - Térfigyelő rendszerekkel a biztonságért konferencia
- Invitel: kevés cég él az informatikai kihelyezéssel
- Mobilkonferencia a Szépművészetiben
- Hatékonyságnövelés, közösségi média és a nők internetes szerepe
- Májusban ismét Adattárház Fórum
- Virtualizáció 2010 konferencia
- A magyar hekker átsétál a falon
- Nemzetközi szaktekintélyek a 7. Simonyi Konferencián
- SPSS konferencia - kilencedszer
- Virtualizáció 2010 - A desktoptól a felhőig konferencia
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ötödször is Családbarát Munkahely a Bridgestone
A Bridgestone Tatabánya 2024-ben ismét elnyerte a Családbarát Munkahely címet „Vállalati értékvállalásunk a mindennapokban is jelen van” című pályázatával. A vállalatnál megvalósuló változatos programok és kezdeményezések célja, hogy hozzájáruljanak a kollégák munkahelyi, családi és magánélete közötti egészséges egyensúly megteremtéséhez.
EY: csak átmeneti a megtorpanás az elektromos autók piacán
Lassulás tapasztalható idén a tisztán elektromos, hibrid és plug-in járművek (EV) iránti globális kereslet növekedésében – derül ki az EY 28 ország 19 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi felméréséből. Az elektromobilitás előretörése miatt a megtorpanás várhatóan csak ideiglenes és a gyártók hamarosan újra növelhetik a kapacitásokat – emeli ki Szűcs Tamás, az EY autóipari iparági csoportjának vezető partnere.
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede kínálja ezt az átvételi módot, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az egyre növekvő kereslet az egyik fő oka lehet a szolgáltatók kapacitásproblémáinak – állapította meg a Nagy Webáruház Felmérés.
A digitális technológiák jelentik a jövő oktatásának alapját
Okostanterem, szupergyors Wi-Fi és innovatív tárolási megoldások – többek között ezek a technológiai fejlesztések alakíthatják az egyetemi oktatás és -kutatás jövőjét. Az Óbudai Egyetem és a Huawei Technologies „Digitális fokozatváltás a felsőoktatásban” című közös rendezvényén a digitális oktatás legújabb trendjeit és a Huawei legfejlettebb megoldásait mutatták be, amelyek hatékonyabbá és interaktívabbá tehetik a tanulási környezetet. Az Óbudai Egyetemen már telepítési fázisban lévő Wi-Fi 7 hálózati technológia például négyszer gyorsabb adatátvitelt kínál, míg a mesterséges intelligencia és a felhőalapú megoldások a személyre szabott oktatást és nemzetközi kutatási együttműködéseket támogatják.
TECHXPO 2024: Már közel 360 ezren töltötték le a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást
Megnyitotta kapuit a TECHXPO 2024, Közép-Európa legnagyobb tech csúcstalálkozója Budapesten. A négynapos rendezvény fajsúlyos nemzetközi konferenciaprogrammal indult, melynek nyitóelőadását Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tartotta a Digitális Állampolgárság témájában. Előadott még a konferencián többek között Gerd Leonhard, a világ TOP 10 jövőkutatóinak egyike, Hong-Eng Koh, a Huawei Technologies globális közszolgálati iparági vezető kutatója, illetve Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója is.