Prim Hírek

A Világgazdaság értesülései szerint az Elender-ügy során a betörés álcázott útvonalairól készített rendőrségi sablon szinte tökéletesen egyezett a lebukott tettesekével. Magyarországon a komolyabb informatikai rendszerek védelme sem áll azon a szinten, ahol Nyugat-Európában: ennek egyik következménye az lehet, hogy a külhoni és hazai hackerek közül is inkább azok választhatják célpontul a magyar vállalatokat, intézményeket, akik nem tudásukat kipróbálva figyelmeztetnek egy rendszer hibáira, hanem kifejezetten haszonszerzési vagy rombolási céllal törnek be valahova - mondta a Világgazdaságnak Kondákor Tibor. A Montana Információtechnológiai és Kommunikációs Rt. ügyvezető igazgatója szerint idő kell az internetben rejlő veszélyek felismerésére, ugyanúgy, mint a motorizáció kezdeti szakaszában a közlekedésbiztonság fontosságának realizálásához.

A nyugati cégek jellemzően informatikai költségvetésük tíz százalékát fordítják a biztonság szinten tartására. Ennél a hazai vállalatok többségénél első beruházásként többre lenne szükség.

Az amatőrök - Kondákor szerint ilyenek a szakirányú végzettséggel nem rendelkező, az internetről tanuló hackerek - elleni védekezés szinte teljes biztonsággal megoldható. A hazai hackerekről szólva elmondta: a magyar szellemi kapacitás már korábban is sokszor megmutatkozott a technikai felkészültséget igénylő bűncselekmények, így a telefóniával vagy bankkártyával kapcsolatos jogsértésekben. Jelenleg azonban még nagyon kevés a magán-internetelőfizetők száma: ez pedig a világon mindenütt szorosan összefüggött a hackertámadások számával, hiszen a betörésekhez szükséges felkészülés, illetve maga a "munka" időigényes, nehezen végezhető munkahelyi terminálokról.

A számítógépes betöréseknék az elkövetők ugyanúgy hagynak nyomokat - ha más jellegűeket is -, mint a hagyományos bűncselekményeknél. Ezek alapján elindulva a rendőrség képes megtalálni a hackereket - hangsúlyozta Ónodi Ernő. Az alig másfél hónap alatt felderített Elender-ügy nyomozását vezető rendőrtiszt kiemelte: évek óta tudatosan fejlesztik mind technikai, mind szaktudásbeli hátterüket. Ő maga az FBI és az amerikai titkosszolgálat internetes ügyekben nyomozó szakértőitől is tanult, folyamatosak az ilyen jellegű továbbképzések.

Az Elender-ügyben több szálon indultak el a nyomozók: elemezték a hátrahagyott szöveget, igyekeztek azonosítani az abban szereplő álneveket, a hátramaradt programtöredékek alapján szakértők segítségével vizsgálták azt is, mely internetes oldalakról származhattak a betöréshez használt szoftverek alapjai. Maga a nyomozás döntően az interneten zajlott, azaz a rendőrök az információs sztrádán keresőprogramokkal próbáltak a programtöredékek, valamint álnevek használóinak nyomára akadni. A technikai hátteret három megfelelő kapacitású számítógép biztosította.

A nyomozás során több hackercsoport nyomára akadtak, akiket aztán részint már hagyományos rendőri módszerekkel ellenőrizve zártak ki a lehetséges elkövetők közül. Rábukkantak ugyanakkor két olyan fiatalra is, aki a hátrahagyott álnevek egyikét használta: az egyiket hamarosan kizárták, mint szóba jöhető tettest, ám a másik személy ma már gyanúsított az ügyben. Mindeközben folyamatosan vizsgálták azt, hogy a betörők milyen úton jutottak el az Elenderig. Lépésenként próbálták visszafele követni azt, hogy milyen szolgáltatók szerverein keresztül érkeztek a támadók. Ónodi Ernő elmondta, hogy még a tettesek elfogása előtt tudtak egy "térképet" csinálni az útvonalról, amely pontosan egybevágott a beismerő vallomásokban feltárttal. Az útvonal egyes lépcsői szintén segítettek abban, hogy a tettesek - köztük egy iskola rendszergazdájának - a nyomára akadjanak.