Magyar Telekom: kisebb nettó eredmény és bevétel
A Magyar Telekom Nyrt. 44,672 milliárd forint nettó eredményt ért el az első fél évben, ami 16,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál - hozta nyilvánosságra gyorsjelentésében a társaság csütörtökön.
A konszolidált, nem auditált, nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) alapján készült eredménykimutatás szerint a cég bevétele 320,5 milliárd forint volt az első fél évben, szemben az egy évvel korábbi 335,7 milliárd forinttal.
A Magyar Telekom az első negyedévben 21,5 milliárd forint nettó eredményt ért el. Az elemzők a második negyedévre 22,1 milliárd forint profitot vártak, amit a tényleges adat mintegy egymilliárd forinttal meghalad.
A társaság közleménye idézi Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgatót, aki szerint a második negyedévében tovább romlott a gazdasági környezet. Az ügyfelek tudatosabb használattal ésszerűsítették távközlési kiadásaikat. A társaság az év egészében kiélezett versenyhelyzettel, a bázishoz képest két százalékkal nagyobb bevétellel és legfeljebb öt százalékkal kisebb kamat- és tőketörlesztés, adófizetés és amortizáció előtti eredménnyel (EBITDA) számol.
A társaságnak az első fél évben 131,1 milliárd forint volt az EBTDA eredménye, ami 9,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
A Magyar Telekom bevételei az elmúlt évben fél százalékkal, 673,056 milliárd forintra csökkentek, míg az EBITDÁ-ja tíz százalékkal, 268,4 milliárd forintra nőtt.
A társaság az idén beruházásra a tavalyival azonos összeget, 107,9 milliárd forintot költ. A vállalat az első fél évben tárgyi eszközökre és immateriális javakra (CAPEX) a tavalyinál 10,5 milliárd forinttal többet, 49,2 milliárd forintot költött. A növekedés elsősorban a szatellittévé-előfizetések felfutásának és az optikai hálózatépítésnek a következménye. A CAPEX teljes összegéből a lakossági szolgáltatások üzletágra 15 milliárd forint, a vállalati szolgáltatások üzletágra 1,6 milliárd forint, a csoportközpontra 0,7 milliárd forint, a technológia üzletágra pedig 25,3 milliárd forint jutott. A beruházás Macedóniában 5 milliárd forintot, Montenegróban pedig 1,4 milliárd forintot ért el.
A 2005-ben kötött macedón szerződésekkel kapcsolatos vizsgálatról a Magyar Telekom közölte, továbbra sem tudják megítélni, hogy mikor zárul le, és azt sem, hogy mi lesz a végső hatása a pénzügyi beszámolókra vagy a működési eredményekre. A hatóságok jogi szankciókat alkalmazhatnak a céggel vagy leányvállalataival szemben, beleértve a pénzbüntetést is. A Magyar Telekomnál 2009 első fél évében 3,6 milliárd forint költség merült fel a vizsgálatokkal kapcsolatban, amire tavaly 5,4 milliárd forintot költöttek. A macedón szerződések alapján a társaság mintegy 7 millió eurót (mintegy 2 milliárd forint) fizetett ki.
A társaság gyorsjelentésben kitér arra is, 2008. május 23-án két kisrészvényes pert indított ellene, kérve a bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a 2008. április 25-én tartott évi rendes közgyűlés által hozott határozatokat, beleértve az osztalékfizetésről szóló határozatot is. Az osztalékot a részvényeseknek a cég már kifizette. A bíróság az idén májusban első fokon hatályon kívül helyezte a közgyűlési határozatokat.
Ezt az ítéletet a céget képviselő ügyvédi iroda megfellebbezte. A fellebbezés azonban "valószínűsíthetően a határidő lejárta után került benyújtásra, ezért a bíróság várhatóan megállapítja majd a 2009. május 13-án kelt elsőfokú határozatának jogerőre emelkedését" - olvasható a gyorsjelentésben. Ha ez így lesz, akkor a gyorsjelentés szerint a társaság a bírósági határozatnak az érintett közgyűlési határozatokat megerősítő közgyűlési határozatokkal fog eleget tenni. A gyorsjelentés szerint a vállalat nem tudja kizárni azt sem, hogy az ügynek egyéb, jelenleg előre nem átható negatív hatásai is lehetnek.
Az első fél évben a lakossági üzletág bevétele 159,5 milliárd forint volt, ami 6,5 százalékkal kisebb a bázisénál. Az EBITDA 8,5 százalékkal, 92,1 milliárd forintra csökkent. A vállalati üzletág bevétele és EBITDÁ-ja 4,2 százalékkal, illetve 18,4 százalékkal esett vissza, 84,5 milliárd, valamint 40 milliárd forintra. A vállalat vezetékes bevételei az első fél évben 139,7 milliárd forintot, mobilbevételei pedig 158,9 milliárd forintot tettek ki. Az előbbi 10,3 százalékkal, az utóbbi 0,7 százalékkal csökkent.
A T-Mobile Magyarország fajlagos forgalma nem változott, 2009 első fél évében 152 perc volt. Az egy előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel 10,5 százalékkal, a tavalyi első hathavi 4104 forintról 2009 azonos időszakára 3674 forintra csökkent, elsősorban az erős verseny miatti alacsonyabb átlagos percdíjak, valamint a lecsökkentett végződtetési és roaming díjak következtében.
Magyarországon száz lakosra 118,6 mobilelőfizetés jutott a fél év végén, a T-Mobile Magyarországnak a SIM-kártyák száma alapján 44,2 százalékos piaci részesedése volt június utolsó napján. A T-Mobile Magyarország előfizetői száma egy év alatt 3,4 százalékkal nőtt, a szerződéses előfizetők aránya az előző évi 37,3 százalékról, 40,8 százalékra nőtt idén június 30-ra.
A csoport 2009. június végén 10 ezer 809 főt alkalmazott, 2,4 százalékkal többet mint egy évvel korábban.
A társaság konszolidált jegyzett tőkéje változatlanul 104,275 milliárd forint volt június végén, míg saját tőkéje 5,3 százalékkal, 508,895 milliárd forintra csökkent december végéhez képest.
A Magyar Telekom részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a papír szerdai záró ára 693 forint volt, míg az elmúlt egy évben 840 forint és 472 forint között mozgott.
Kapcsolódó cikkek
- Magyar Telekom - kisebb bevétel és nyereség
- Pannon: kisebb bevétel és nyereség az első negyedévben
- 36 százalékkal csökkent a Telenor profitja
- Olcsóbb áramot és földgázt is szolgáltat immár a Magyar Telekom
- T-Mobile: küszöbön a milliomodik mobil internetező
- Eredményei alapján kifelé tart a válságból a Siemens
- A Motorola váratlanul negyedéves profitot jelentett
- Az Infineon félvezetőgyártó nyereségre váltott
- A SAP majdnem megkétszerezte eredményét
- Felfüggesztették a Magyar Telekom tőzsdei kereskedését
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.