Prim Hírek

A ViDaNet Zrt. Magyarország negyedik legnagyobb előfizetői számmal rendelkező kábeltelevíziós szolgáltatója. Szolgáltatási palettája azonban ennél bővebb, amire a cég neve is utal: ViDaNet -  Vi(deo), azaz kábeltelevíziós jelszolgáltatás,  Da(ta), azaz , adattovábbítás és internet szolgáltatás: (inter)Net.

A ViDaNet több helyi szolgáltató összeolvadásával jött létre, több ütemben. Szolgáltatási területéhez tartoznak Győrön kívül még Budapest egyes területei, Pécsett a Belváros, Tata, Mosonmagyaróvár, és Kaposvár teljes területe, illetve az ezen városok környékén lévő kisebb települések. Jelenleg több,  mint 101 ezren veszik igénybe a kábeltelevíziós szolgáltatást, a hálózaton található internet-előfizetők száma megközelíti a 23 ezret, a digitális szolgáltatásokra előfizetők száma pedig meghaladja a 20 ezret. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően 2006 év végén elindult a digitális szolgáltatás először Győrben és Budapesten. 2007. év végére mindenhol elérhetővé vált az internetszolgáltatás és 2008. őszére a digitális szolgáltatás is. 2008. október 1-jével pedig a ViDaNet elindította az internet alapú telefonszolgáltatását, csatlakozva ezzel az ún. triple play szolgáltatói körhöz. Jelenleg Győrben és környékén, Tatán és környékén, Mosonmagyaróváron, Kaposváron és környékbeli településeken, Budapest több kerületében és Pécsett érhető el a ViDaNet analóg és digitális kábeltelevíziós, internet-hozzáférési (KábelNet), valamint internet alapú telefonszolgáltatása.

A Magyar Telekom Nyrt. 2008. december 8-án opciós nyilatkozatot intézett a Kaptár Zrt-hez, amivel a ViDaNet Zrt-ben megszerezte a szavazati jogok 100 százalékát. A Magyar Telekom 2008. december 9-én kelt kérelmében ehhez a részvényszerzéséhez a GVH engedélyét kérte. A távközlési társaság kérelmében előadta, hogy a tervezett összefonódás a piaci folyamatok – elsősorban a mobilinternet térnyerése és a műholdas televíziós szolgáltatások előretörése révén – nem hoz létre olyan helyzetet, amelynek révén az korlátozná a versenyt. A Magyar Telekom jelezte: ha a versenyhatóság mégis valamely problémát azonosítana az összefonódással kapcsolatban, akkor az összefonódás engedélyezése érdekében hajlandó a problémát orvosló kötelezettséget vállalni. Eszerint a Magyar Telekom az összefonódást követően is legalább olyan feltételekkel biztosítja a ViDaNet előfizetői részére a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő Internet hozzáférést, mint amilyen feltétellel leánycége, a T-Kábel biztosítja ezt azon előfizetői részére, amelyek nem az ország Magyar Telekom telefonhálózatával lefedett részein helyezkednek el.

A GVH a hiánypótlást követően 2009. február végén megkezdte az adott összefonódás vizsgálatát és 2009. március végén úgy döntött, hogy a kérelmet – tekintettel a Magyar Telekom Nyrt-nek és a ViDaNet Zrt.-nek az internet hozzáférési, kábeltelevíziós és hangszolgáltatási piacokon elfoglalt magas piaci részesedésére – teljes körű eljárásban szükséges elbírálni. A vizsgálat lezárultával a GVH előzetes álláspontban közölte a Magyar Telekommal azon következtetését, mely szerint a vizsgálattal érintett piacokon – a lakossági szélessávú vezetékes internet hozzáférés, a hangszolgáltatások, illetve a műsorterjesztés piacán – az összefonódás előreláthatólag olyan gazdasági erőfölényt hoz létre, amely akadályozza a hatékony verseny fejlődését. Előzetes álláspontjában a versenyhatóság értékelte a Magyar Telekom kérelmében előadott kötelezettségvállalásra tett indítványát is és arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalás nem küszöböli ki az azonosított versenyproblémákat. Ezt követően a GVH tárgyalást tartott az adott ügyben, amelyen a Magyar Telekom bejelentette, hogy módosítani kívánja kötelezettségvállalást, így a GVH második tárgyalást tartott az ügyben.

A Magyar Telekom újabb indítványában vállalta, hogy egyrészt a ViDaNet szolgáltatási területein bizonyos feltételekkel meglevő hálózati alépítményeihez (lásd pl. föld alatti kábel-alagutak vagy a légkábelek elhelyezésére alkalmas póznák) hozzáférést biztosít az azt kérő vállalkozás részére. Vállalta továbbá azt is, hogy a tárgyalt földrajzi területen a ViDaNet által jelenleg nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatások kapcsán a a Magyar Telekom és a Vidanet árai közül a kedvezőbbet fogja alkalmazni. Vállalta továbbá, hogy a ViDaNet hálózatán olyan fejlesztésket végez e következő három éven belül, amelynek révén azt rendkívül nagy – 20 Mbit/s-ot meghaladó – sávszélességű szolgáltatás nyújtására alkalmassá teszi.

A GVH a benyújtott újabb kötelezettségvállalás értékelését követően tartott második tárgyalásán azonban az összefonódást ennek ellenére sem engedélyezte. Az összefonódással érintett földrajzi területen – Mindszent község kivételével – a Magyar Telekom és a ViDaNet vezetékes telefon-, illetve kábeltelevíziós hálózatok a korábbi független irányítást követően egyetlen cégcsoport kezébe kerülnek. Ennek következtében a versenyhatóság szerint lakossági vezetékes internet hozzáférés piacán a korábbi két jelentős független, központi, stratégiai infrastruktúrát birtokló szereplő helyett csak egy ilyen szereplő maradna – birtokolva továbbra is a két jelentős, stratégiai infrastruktúrát. Az infrastruktúra stratégiai jellegét az alapozza meg, hogy a fogyasztókat elérő – ún, hozzáférési hálózatról – van szó, amely alkalmas három szolgáltatás (internet, telefon, műsorterjesztés) nyújtására is, így az adott hálózatot birtokló szereplőt mindhárom piacon lényeges szereplővé teszi. Az összefonódást követően így a korábbi tényleges – a piac két alapvető szereplőre épülő jellege következtében szükségszerűen korlátozott, ám mégis működő – versenyhelyzet megszűnne.

A határozatában a GVH megállapította, hogy a Magyar Telekom által indítványozott kötelezettségvállalás nem alkalmas arra, hogy az összefonódással kapcsolatban azonosított hátrányos hatásokat mérsékelje és így az összefonódás  engedélyezhető legyen.

A GVH értékelése szerint a javasolt alépítményekhez való hozzáférés alapú versenyszituáció szükségképpen kisebb mértékű verseny-nyomást képes az összefonódásban részt vevő felekre gyakorolni, mint a tényleges versenyhelyzet és a javasolt vállalás nem képes kellően gyors és valós verseny kialakulásának lehetőségét megteremteni. Nem képes – többek között – az adott összefonódással érintett piacon egy ilyen jellegű vállalás kezelni azt a helyzetet, hogy a korábban egymástól független szereplők helyett a jövőben a versenyt, a kihívást jelentő vállalkozások szükségszerűen függnek majd az egyik versenytárstól. A kiszolgáltatott helyzet – pl. az alépítménybérletekre vonatkozó igények bejelentése révén – biztosítja többek között a kérelmező számára, hogy a potenciális versenytársak terjeszkedési, piacszerzési terveit átlássa, így kiiktatva a verseny egyik lényeges elemét.

Nem látta elfogadhatónak a GVH a kérelmező további vállalásait sem. Az árazási magatartással kapcsolatban leszögezte, hogy az természeténél fogva kizárólag a jelenleg – azaz a határozat meghozatalának időpontjában fennálló – árazási viszonyokat veszi alapul, így nem „pótolhatja” egy tényleges versenyhelyzet esetén fennálló viszonyokat. Nem pótolja a vállalás a versenyhelyzetből eredő, az árazáson túli dinamikus versenyzési viszonyokat sem, márpedig az érintett piacon igen összetett, több paraméterből – ár, sávszélesség, azon belül garantált és maximált, más termékkel való csomagok stb. – áll. Nem tekintette valós és hathatós vállalásnak a GVH a fejlesztésre tett ígéretet sem, figyelemmel arra, hogy a kábeltelevíziós hálózatok ilyen irányú fejlesztése már létező folyamat – egyes kábeltelevíziós szolgáltatók már meg is valósították – és éppen a versenyhelyzet képes biztosítani a további fejlesztések melletti elkötelezettséget.