Az Alföld digitális városa

DCD projekt Matáv-alapon

2000. március 28. 13:33
Ha valaki meghallja a cívisváros nevét, vagy Debrecenben jár, bizonyára felvillannak előtte az andalító sétára csábító Nagyerdő vagy a patinás Aranybika Szálló képei, s eszébe jutnak a múlt történelemformáló eseményei. Ám manapság már a jövő információs társadalmának formálódását tapasztalhatja a Hajdú-Bihar megye székhelyére valóságosan vagy virtuálisan ellátogató honpolgár: épül a Digital City Debrecen. A Matáv projektje a jelenkorban talán még nem mérhető egy krónikába illő országgyűléshez, ám a digitalizáció sorsfordító hatását remélhetőleg hamarosan érzékelik a térség üzletemberei, vállalkozásai és intézményei.
Ma már nem kell fantasztikus írónak lenni ahhoz, hogy valaki megjósolja, milyen lesz az információs forradalom eredményeként kialakuló XXI. század. Az emberek többsége olyan intelligens városokban fog élni, amelyeknek a nagy sebességű multimédia-hálózat lesz az egyik legfontosabb közműve. Ennek fejlesztése csak részben műszaki feladat, hiszen figyelmet kell fordítani a települések információs kultúrájának, informatikai közműellátottságának javítására, egységessé tételére. Ez túlmutat azon, hogy alapvetően megváltozik a településen élők életminősége, hiszen új távlatokat nyit a települések fejlődésében, a régiós együttműködésben, valamint az európai és a globális integráció folyamatában.

Annak ellenére, hogy az ország keleti felét infrastruktúrájában és perspektívájában legalábbis szerényebbnek tartják, a Matáv közreműködésével megvalósuló Digital City Debrecen projekt mégis egy gazdaságilag fejlődő, vonzerővel, növekvő vásárlóerővel rendelkező regionális központban valósul meg, amelynek keretfeltételeit már 1998-ban meghatározták. Hajdú-Bihar megye székhelye ugyanis a térség társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, kereskedelemi és kulturális, intellektuális központja. A város lakosainak száma 205 ezer, amely a megye teljes népességének 38%-át teszi ki. A működő vállalkozások száma 17 400. A városban 48 általános iskola működik. A középiskolákban 13 400-an, a felsőoktatási intézményekben 11 560-an tanulnak mint nappali tagozatos hallgatók. Debrecen Magyarország egyik legrégebbi egyetemvárosa.

A "digitális város" koncepciója szervesen kapcsolódik a helyi területfejlesztéshez, amelynél több szempontot vettek figyelembe. A legfontosabbak közé tartozik a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása, aminek alapja az informatikai közművek létrehozása. A komplex gazdaságfejlesztést a vállalkozások hatékonyságának növelésével, érvényesülési képességük fejlesztésével lehet gyorsítani. Fontos cél a regionális hídszerepkör fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása, amiben segít a globális információs elérhetőség és információadás széles körű biztosítása. Mindemellett Debrecen már az EU felé kacsingat, regionális jelentőségű szerepkörének fejlesztése egybeesik a DCD projekt EU-s régióprogrammá bővítésével.

A projekt az infrastruktúra-fejlesztés mellett magában foglalja a szolgáltatásfejlesztést, valamint a társadalomfejlesztést, az oktatást és a továbbképzést. A távközlési alap-infrastruktúra már kiépült, amelynek szolgáltatója a Matáv Rt. A Digital City Debrecen programjának missziója, hogy megteremtse Debrecen város és a régió vállalkozásai, közigazgatása és lakossága számára a legújabb információs technológiák használatának feltételeit. A stratégia legfontosabb eleme, hogy megvalósításában aktív szerepet szán a helyi erőknek, együttműködésre készteti az állami, az önkormányzati és a versenyszféra szereplőit. Szintén fontos alapelv a helyi igények, sajátosságok és elvárások legmesszebbmenőkig való figyelembevétele. A kiépítendő infrastrukturális és szolgáltató rendszer ugyanis a helyieknek épül, a helyi erőforrásokat is felhasználva, a helyiek vezetésével. A harmadik alapelv tartalmazza a pénzügyi megfontolásokat. A fejlesztés minden fázisa pénzügyileg definiálható és finanszírozható, belátható időn belül megtérülő beruházás.

A laikusok és az örökös kétkedők könnyedén ködös víziónak tekintenék az "intelligens települést", ám a projekt megvalósítói nem a távlatoktól haladnak visszafelé, hanem a már rövid távon is felhasználható, bevált technológiát és eljárásokat alkalmazó elemeket honosítják meg először.

A DCD projekt hátterében széles körű nemzetközi összefogás áll, s ez emeli az EU szintjére az ötletet. A Matáv a megvalósítás és a részbeni finanszírozás érdekében - az Európai Unió 5. keretprogramja keretében - angol, ír, svéd, finn és olasz önkormányzatokkal, valamint a céljaikat támogató távközlési és ipari szállító cégekkel közösen, Debrecen várossal együtt pályázott a CENTURi21 elnevezésű programmal.

Az európai uniós projektet a brüsszeli bizottság elfogadta, az EU-szabályok szerint finanszírozza, és ellenőrzi annak megvalósítását. A munka várhatóan a szükséges szerződéskötéseket követően, 2000 első negyedévében indul, s mintegy 2 és fél évig fog tartani. A cívisváros pedig újabb nevezetességgel gazdagodik.

Kulcsszavak: Matáv trend

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Idén is keresi a digitális szakma női példaképeit az IVSZ és a WiTH

2024. november 22. 16:40

Huszadik alkalommal adták át a Hégető Honorka-díjakat

2024. november 21. 16:58

Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2024. november 19. 09:54

Törj be a digitális élvonalba: Nevezz ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 14. 16:36