Microsoft kontra EU: 10 év után megegyezés
A két fél hivatalosan is bejelentette, hogy megállapodásra jutottak, ezzel évtizedes harc ért véget. Az eltelt, gyakran eseménytelennek tűnő időben az álláspontos nem nagyon látszottak közeledni, és ez meg is látszik az egyenlegen, az EU összesen 1,68 milliárd eurónyi büntetést szabott ki az amerikai szoftveróriásra. Lássuk a főbb meneteket: 1198-ban a Sun vizsgálatot kezdeményez a Microsoft ellen, 2000-ben az EU a Windows Media Player adatainak visszatartása miatt vizsgálódik, 2004-ben bírságot szabnak ki, és az információk átadására kötelezik a céget. 2007-ben újabb vizsgálat kezdődik, ezúttal az előretelepített böngészők miatt, 2008-ban felemelik a 2004-es büntetés összegét, 2009 januárjában szintén a beépített Explorer kerül az asztalra, ezúttal már elmarasztalják a Microsoftot, 2009 júliusában a szoftvercég belegyezik a többi böngésző beengedésébe, majd mára úgy látja az EU, hogy a Microsoft a gyakorlatban is teljesítette elvárásait, a rendszer működik, így eláll a további vizsgálattól. Mindeközben számtalan kisebb-nagyobb cég száll be a vizsgálatokba, önként ajánlkozva az anyaggyűjtésbe a Microsoft ellen, legutóbb 2007-ben az Opera fejlesztője. Ahogy várható, mindkét fél elégedetten nyilatkozik a vizsgálat lezárultáról, ám az Unió azt is közölte, hogy a jövőben is rajta tartja a szemét a cégen, és még nem teljesen százszázalékosan elégedett minden területen, ám ettől függetlenül a mostani bejelentés határkő a két fél együttműködésében.
Kapcsolódó cikkek
- Reuters: az EU a jövő héten lezárja a Microsoft-ügyet
- Az európaiak nem upgrade-elhetnek Vistáról Windows 7-re
- Az EU több böngészőt szeretne a Windows 7-be
- Operával és Firefox-al érkezhet a következő Windows
- Lazít a Microsoft-megfigyelésen az EU
- A Mozilla is beszáll a Microsoft-EU perbe
- Az EU megint előveheti a Microsoftot, ezúttal az Explorer miatt
- Magyar cégek a EU-hoz fordulnak a 25 milliárdos szoftvertender miatt
- 900 millió euróra büntette az EU a Microsoftot
- Két új EU eljárás a Microsoft ellen
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.