Prim Hírek

Legutóbb a Figyelő Fórum internetes stratégiákkal foglalkozó előadássorozata vonzott nem várt létszámú látogatót. Több mint 130 vállalattól, intézménytől mintegy 260-an vettek részt a - tegyük hozzá: nem ingyenes - rendezvényen, amelyet a Sun Microsystems és kiadónk magazinja, az Internet Kalauz is szponzorált. Az informatikai, telekommunikációs és kommunikációs vállalkozások mellett bankok, szállodaláncok, ipari nagyvállalatok, kiskereskedelmi hálózatok, médiaügynökségek, sőt néhány kisvállalkozás vezetői, illetve szakértői is megjelentek, s bár a minisztériumok távolmaradtak, de annál nagyobb örömmel fedeztük fel a Magyar Energiahivatal, a Gazdasági Versenyhivatal, a Kincstári Vagyonigazgatóság és egyik vízművünk képviselőit.

A téma nagyon friss, s egy kicsit bizarr is - hiszen egy exponenciálisan növekvő és technológiailag, eszközrendszerében is folyamatosan változó területre igyekeztek az előadók stratégiai kereteket meghatározni, és így tenni a cégek számára kézzelfoghatóbbá az e-economy, az e-company megvalósításának útját -, de talán éppen ez vonzott ennyi kíváncsiskodót.

Használni, nem homokba dugni

A Matáv Rt. stratégiai ágazatának tanácsadója, a Hiperchia Kft.-től érkezett Balogh András már előadása kezdetén feltette a kérdést: "létezik-e internetstratégia egyáltalán?" S bár menet közben igyekezett annak egyes elemeit felvázolni, előadását mégis azzal zárta, hogy stratégia helyett jelen esetben célravezetőbb az e-business vízió megvalósításáról beszélni. Ehhez a felismeréshez azonban egy e-businessre áttérni kívánó cég, intézmény számára sok használható gondolaton keresztül jutott el. Beszélt a konvergencia teremtette, a vállalatok számára még az e-commerce-nél is nagyobb kihívást jelentő e-economy kihívásaira (globalizáció, dereguláció, csökkenő árrések, növekvő verseny, növekvő ügyféligények, megváltozott disztribúció) adandó - például rövidülő reakcióidő, növekvő földrajzi lefedettség, jobb ügyfélismeret, hatékonyabb folyamatok, új értékesítési csatornák formájában megmutatkozó - vállalati válaszokról, s remek képet vázolt fel a gazdaság szereplőinek az idő függvényében őket elárasztó internetes áradatra adott reakcióiról. A strucc, a próbálkozó és a pánikbeteg viselkedése helyett a gondolkodóé a követésre méltó, aki látva, hogy új munkamódszerekre lesz szükség, elkezdi a net economy törvényszerűségei szerint újragondolni üzleti modelljét. Mivel az internet megváltoztatja az ár- és a költségszerkezetet, az internetes stratégia mozgatója lehet például, hogy átalakítható-e egy cégnél az árrésstruktúra, azaz csökkenthető-e a fogyasztói ár.

A vállalat három szféráját - a belsőt (intranet), illetve a partnerekkel (B2B) és a fogyasztókkal (B2C) kialakítottat - átrendező, internetre vonatkozó stratégia kialakítása előtt azonban nem árt felmérni, mondta Balogh, egyáltalán érdemes-e az általuk kínált üzleti haszon és a megvalósítás költsége ismeretében webes megoldásokat alkalmazni. S ha a válasz igen - mivel az internetes vállalat értékét már nem a jelenlegi profit nagysága, hanem a jövőbeli profit méretét meghatározó piaci részesedés jellemzi -, a kompetencia és a célok ismeretében történő optimális üzleti lehetőség és modell kiválasztásához bizony illik az internetes iparág felépítéséhez és az internetgazdaság működésének alapjaihoz is érteni.

Új gazdaság

A Carnation Consulting internetes tanácsadócég ügyvezetője, Szekfű Balázs az új gazdaság hatásmechanizmusairól beszélt. Mint mondta, a new economyban a profit az innovációból, nem pedig - mint korábban megszoktuk - az optimalizációból származik, s itt a felhasználó és az érték egymást stimuláló tényező. A webes e-commerce sikeres alkalmazásának iparági feltételei esetében a hangsúly a heterogén keresleten és kínálaton van, a sikerhez a fregmentált piacokon, a rövid távú partnerkapcsolatokon alapuló verbális tranzakciókon, a minőség- és mennyiségfüggő dinamikus termékárazáson és az iparágon belüli technológiai fejlettségen, azaz a magas számítógép- és internetpenetráción keresztül vezet az út.

Az elhangzott, az iparágak változását demonstráló példák közül a pénzügyi szolgáltatásokat kiragadva jól érzékelhetők a változások és a várható eredmények: az online brókerek és a csak online bankok megjelenésével eltűnik a front-office/back-office rendszer, rugalmasabb, testre szabottabb lesz a termékportfólió, korlátlan termékinformáció juthat el az ügyfelekhez, s a működtetés költségei is csökkennek.

Amit ma megtehetsz...

A .com-világ szükséges eszközrendszerére koncentrálva az internetes stratégia fontosságának kidolgozását helyezte előadása középpontjába Fischer Erik, a Sun Microsystem rendszermérnöke, amihez persze nem árt ismerni a .com megkívánta körülményeket, vagyis hogy portálokat kell létrehoznunk, hogy nem általunk üzemeltetett rendszereket kell telepítenünk és használnunk, s hogy olyan architektúrákban kell gondolkodnunk, amelyek előre felbecsülhetetlen felhasználószám kiszolgálására alkalmasak. Az ehhez alkalmas stratégiánál pedig a szolgáltatásokra és nem az alkalmazásokra kell koncentrálnunk, vagyis integrálnunk és internet alapúvá kell tennünk a meglévő és új alkalmazásainkat, az optimalizálásnál pedig a skálázhatóságot és a bővíthetőséget kell szem előtt tartani. A vállalat ".comizálása" azonban egyszerre nagy falat, de ahol valóban átálláson gondolkodnak, ott például a vállalat értékláncának egyszerűsítését célzó felméréseket, az informatikai szervezet legfontosabb feladatainak meghatározását, az ellátási lánc web alapúvá tételének megválasztását, valamint a web alapú architektúra tervezését máris megkezdhetik.

Nemcsak mondják: csinálják

Csizmadia Csaba, a GTS-Datanet marketingigazgatója az esettanulmányokon keresztül igyekezett kézzelfoghatóbbá tenni a stratégia témakörét. A Fordot említette egyik példaként, amely annak ellenére, hogy nem volt .com-kultúrája, mégis kitűzte célul - a megrendeléstől kezdve egészen 30 ezer beszállítója összekapcsolásáig - az internet teljes körű alkalmazását. Megszülettek a közvetlen értékesítésre, az értékesítési láncra, az ügyfélszolgálatra, a beszállítókra és a marketingre vonatkozó célok, valamint a hozzájuk tartozó stratégiák. Ezek egyik látványos eredménye a már sokszor hangoztatott február 15-ei bejelentés a Ford Motor, a General Motors és a DaimlerChrysler közös beszállítói portálsite-jának stratégiai lépésként elkönyvelhető kialakításáról, amelyen keresztül 240 milliárd dollárnyi éves beszállítói megrendelés bonyolódik le, és a Ford számára a várható éves megtakarítás 8,9 milliárd dollár. Több milliós árbevételt kívánnak jutalék alapú értéknövelt szolgáltatásokból elérni, s ehhez autóikat digitális és multimédiás eszközökkel, szolgáltatásokkal (beépített internet-hozzáférés, mobiltelefon, e-mail) szerelik fel. Ez azonban még mindig kevés, mert a fentiek eléréséhez dolgozóiknak profi módon kell mozogniuk a weben, javulni kell belső kommunikációjuknak, s az ehhez kidolgozott stratégiájuk elemeként minden Ford-dolgozó számára havi 5 dollárért PC-t, nyomtatót és internet-hozzáférést biztosítanak.

Az a fránya jog

Dr. Locsmándi Miklós a DTI Consultingtól a jogról mint stratégiai tényezőről beszélt, amely a papír alapú és az elektronikus kultúra nem teljes ekvivalenciája miatt húsba vágó és hiányával komoly bénulást okozó kérdés. Mint mondta, a szabályozás három - törvényi, rendeleti és szolgáltatói - szinten történhet. Az elektronikus iratra, az elektronikus kereskedelemre, a hitelesítési szolgáltatásra vonatkozó törvények kidolgozásra várnak, a perrendtartási és államigazgatási törvényeket pedig módosítani kell. A rendeleteknek például a közigazgatási hitelesítésről, a szolgáltatási szabályzat minimális követelményeiről, az adatszolgáltatásról kell szólniuk, míg szolgáltatói szinten a szolgáltatási szabályzatot és az ügyintézési előírásokat kell részletesen kidolgozni.

Egy kicsit más

Kápolnai K. András az Andersen Consultingtól a vállalatok újrapozicionálásáról beszélt az internet által létrehozott új világban. Mint mondta, mára minden kétség eloszlott afelől, hogy az internetes vállalatok piaci értéke meghaladhatja a hagyományosokét, de tudatában kell lenni annak, hogy az elektronikus kereskedelem megjelenésével az új lehetőségek mellett új szabályok léptek érvénybe. A korábbinál sokkal alacsonyabbak lettek a kapcsolattartás és az együttműködés költségei, megszűnt a vállaltok méretének dominanciája, és drasztikusan csökkent a globális üzleti jelenlét kiépítésének ideje, költsége. S mivel az internet világában az értékteremtő tényezők sokkal könnyebben különválaszthatók - a vállalati érték, a megtérülés szempontjából -, a fizikai eszközök helyett a kapcsolati és a szellemi tőke lesz a meghatározó. A világ különböző térségeiben azonban ma még eltérőek a szabályok. Így Közép-Kelet-Európában, bár meglehetősen nagy az elektronikus kereskedelmi kínálat, jelentős korlátok - alacsony arányú számítógép-használat és internetelérhetőség, magas internetköltségek, a weben bonyolítható fizetési lehetőségek lassú terjedése stb. - lassítják a fejlődés ütemét, ami elsősorban a B2C-piacot befolyásolja, így a mi életterünkben, ahogy az alábbi táblázat is mutatja, még alapvető különbségek vannak a B2C és a B2B típusú kereskedelem között.

A konferencia záróakkordjaként - demonstrálva a sok elmélet után a gyakorlatot - a kizárólag internetre alapozott szolgáltatást nyújtó NetPincér saját internetes stratégiafejlesztésén keresztül mutatta be, hogy mindez nem fikció.