Kormányzati együttműködést vár az IVSZ az informatikában
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) olyan együttműködést szeretne kialakítani a kormányzattal, ezen belül az érintett minisztériumokkal és fejlesztési szervezetekkel, ami könnyebben hozzáférhetővé teszi az iparágban működő cégek számára a magyar és uniós támogatásokat.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a szövetséghez tarozó vállalatok árbevétele éves szinten 4.000 milliárd forint, ami a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 15 százaléka. Az informatikai, távközlési és elektronikai iparágban (ikt) foglalkoztatottak száma körülbelül 100 ezer fő.
Laufer Tamás szerint az iparág fejlesztésével több ikt cég jöhetne létre, bővülhetne a meglévők tevékenysége, s növelni lehetne a vállalkozások alkalmazottainak számát, mindez pedig pozitívan hatna a magyar GDP-re is.
Az IVSZ ezért arra törekszik, hogy iparági stratégiai tanácsadóként befolyásolja a nagy, kormányzati infokommunikációs projektek kiírását.
Az IVSZ egyik konkrét célja, hogy még a részletes koncepció megalkotása előtt többféle nézőpontból elemezzék a potenciális projektet, és ne határozzák meg idő előtt a megoldásra kiválasztott technológiát. Ezzel a versenyben résztvevő vállalkozások köre jelentősen kibővül, a kiírások átláthatóbbak válnak.
Laufer Tamás elmondta, hasonló együttműködésre az iparági szövetség és a kormányzat között más országokban is van példa, a többi között Nagy-Britanniában.
Az ikt iparág fejlesztése érdekében az IVSZ azt is javasolja, hogy minél nagyobb mértékben vonják be a kockázati tőkét a cégekbe, fejlesszék a közoktatást, a mérnökképzést, az angolnyelv oktatását, illetve a felnőttképzést, valamint a beszállítói ipart. Helyezzék új
alapokra az állam és az iparág kapcsolatát úgy, hogy az IVSZ stratégiai tanácsadó szerepet kapjon az együttműködésben.
A szövetség fontosnak tarja azt is, hogy az internethasználat minél jobban terjedjen a magyar lakosság körében, s ezáltal is csökkenjen a generációs szakadék a társadalomban.
Az IVSZ úgy véli, a legsürgetőbb feladatok megoldása közé tartozik például az internet tartalom új szabályozása, különös tekintettel a szerzői jogokra, a frekvencia díjak, a spektrumgazdálkodás és a digitális átállás problémáinak megoldása.
Ambrus Zsolt, IVSZ főtitkára elmondta, az IVSZ november végén hozta létre azt a munkacsoportot, amely az ikt-szektorban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások növekedését segíti elő. A munkacsoport feladata az, hogy segítséget nyújtson a vállalkozások számára az üzletfejlesztésben és az értékteremtésben. Hozzátette: a kockázati tőke bevonása azért is fontos, mert az iparághoz tartozó mikro- és kisvállalkozások nehezen tudnak a hagyományos hitelpiacon pénzhez jutni.
Az IVSZ azzal is segíti a vállalkozásokat, hogy összegyűjti azokat a projekteket, amelyek érdemesek a finanszírozásra, majd ezeket eljuttatja a potenciális befektetőkhöz. Ezen túlmenően tréningeket is szerveznek az ötletgazdáknak azért, hogy könnyebben
bekerüljenek az üzleti hálózatokba, illetve nagyobb eséllyel adják el a befektetőknek az ötleteiket.
A munkába az IVSZ bevonta a magán- és kockázati tőkét képviselő egyesületet, de más ilyen típusú szervezetekkel is keres kapcsolatot.
Az IVSZ az egyik konkrét fejlesztési területként az adatközpontokat jelölte meg. Az adatközponti szolgáltatások iránt nagy a kereslet, s a növekedés várhatóan még évekig jelentős lesz. Az igények kielégítésére nagy adatközponti építkezések és felvásárlások kezdődtek meg az elmúlt időszakban Nyugat-Európában, miközben keleti régió kissé háttérbe szorult a szolgáltatások terén. Ez a hátrány azonban jelentős fejlesztésekkel még behozható a szervezet szerint.
A szövetség szerint Nyugat-Európában az adatközpont-fejlesztések egyik gátja lehet az unió által elfogadott és a legtöbb országban ratifikált kiotói egyezmény. Mivel az adatközpontok az egyik legnagyobb energiafogyasztók, így ezek kiszolgálása a kvótákat maximálisan kihasználó országok részéről nehézkes, miközben az olyan országok, mint Magyarország, ezt a helyzetet a javukra fordíthatják. A kvóták értékesítése helyett például a nagy energiafogyasztók letelepedését támogathatják.
A magyar adatközponti piac fejlesztése érdekében az IVSZ azt javasolja, hogy két-három éves adókedvezményt, adómentességet kapjanak azok a befektetők, akik ilyen beruházást hajtanak végre.
Az IVSZ szerint ezzel a kedvezménnyel már jelentős árelőny adható, a kiesett adóbevétel pedig a foglalkoztatás növekedésével és a beruházások létrejöttével kompenzálható. Úgy látják, e területen akár 20-50 millió euró értékű beruházás is megvalósulhat.
Kapcsolódó cikkek
- 2011 már a növekedés éve lehet az IKT szektorban
- Az IVSZ a kormány és a telekommunikációs iparág szereplői közötti párbeszédet sürgeti
- Informatika a társadalomért
- Idén is díjazzák a legjobb internetes kereskedőt
- Magyarország sikeréhez elengedhetetlen az infokommunikáció erősítése
- Új ügyvezető az LLP Hungarynél
- 2010 augusztusától Ambrus Zsolt az IVSZ főtitkára
- IVSZ: átmenetileg Keresztesi János végzi a főtitkári teendőket
- Laufer Tamás az Informatikai Vállalkozások Szövetségének új elnöke
- e-Készségek Hete Magyarországon
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.