Ötven forint osztalékot fizet a Magyar Telekom
Ötven forint osztalékot fizet a Magyar Telekom részvényenként - így döntött a társaság kedden Budapesten megtartott éves rendes közgyűlésén a részvényesek 66,08 százaléka.
Az osztalékot a 64,929 milliárd forint eredményből fizetik ki, míg a fennmaradó 12,811 milliárd forintot az eredménytartalékba helyezik.
A társaság tavaly 74 forint osztalékot fizetett.
Az osztalékfizetésről a társaság a saját és a Budapesti Értéktőzsde honlapján hirdetményt tesz közzé. Az osztalékra jogosító részvény vásárlásának utolsó napja május 2., míg az osztalékra való jogosultság fordulónapja május 5. A fizetés kezdő napja május 12. Az osztalékot átutalással kapják meg a részvényesek az értékpapírszámlájukra.
A cég szerint a javasolt osztalék összhangban van a társaság osztalékpolitikájával, miszerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak a nettó adósság + összes tőkére vetített arányát) a 30-40 százalék közötti céltartományban kívánja tartani. A javasolt osztalékszint figyelembe veszi a magyar távközlési szektorra kivetett különadó hatását is.
A közgyűlésen Christopher Mattheisen, a társaság elnök-vezérigazgatója elmondta, a vállalat a nagy profittartalmú szolgáltatások fejlesztésére koncentrál, így például a mobilinternetes és a televíziós piacra, illetve a vezetékes és mobil, televíziós és internetes szolgáltatások egy csomagban történő eladására.
Kifejtette, 2011 végéig mintegy 300 főt bocsátanak el az anyavállalatnál. A elbocsátási költségek 3,5 milliárd forintot tesznek ki, amelynek a jelentős részét tavaly a negyedik negyedévben már elkönyvelték. Az anyavállalalt alkalmazottai 2011 júliustól 4 százalékos béremelést kapnak, míg a menedzserek 2 százalékosat.
A közgyűlés 1.109,006 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 77,371 milliárd forint adózott eredménnyel jóváhagyta a Magyar Telekom Csoportnak a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint elkészített 2010. évi konszolidált éves beszámolóját.
A közgyűlés a magyar számviteli szabályok (HAR) álapján készített beszámolót is elfogadta, 921,747 milliárd forint mérleg főösszeggel és 64,929 milliárd forint adózott eredménnyel.
A Magyar Telekom 2010-ben 609,6 milliárd forint bevételt ért el. A cég tavaly 27,7 milliárd forint különadót fizetett be a költségvetésbe. A bevétel 5,3 százalékkal, a nyereség 17,1 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
Az osztalékot a magyar számviteli szabvány szerinti eredmény alapján állapították meg.
A közgyűlés új felügyelőbizottsági tagot is választott, Konrad Wetzker 2013. május 31-ig lesz tagja bizottságnak.
A közgyűlés a Magyar Telekom Nyrt. könyvvizsgálójának a PricewaterhouseCoopers Kft.-t választotta 2012. május 31-ig, nettó 180 millió forint díjazással.
Kapcsolódó cikkek
- Április 12-én lesz a Magyar Telekom közgyűlése
- Informatikai portfólióját erősíti a Magyar Telekom
- 50 forintos osztalékot javasol a Magyar Telekom
- Magyar Telekom: kisebb bevétel és eredmény 2010-ben
- A Magyar Telekom 50 forint osztalékot tervez
- A különadó miatt visszafog a Magyar Telekom
- Hitelt vesz fel a Magyar Telekom
- Távozik a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese
- Magyar Telekom: a beruházásokat és az osztalékpolitikát érintheti a különadó
- Magyar Telekom: engedély a Daten-Kontor megvásárlásához
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.
Gyorsítósávban az AutoWallis
Sikeresen lezárta eddigi történetének legnagyobb felvásárlását az AutoWallis Csoport, ezzel tovább erősítve cseh autókiskereskedelmi pozícióját és meghatározó régiós szerepét. A magyar tőzsde autós vállalata egy lépésben szerezte meg a cseh piacon működő, tavaly közel 50 milliárd forintnak megfelelő árbevételt elérő MILAN KRÁL GROUP 100 százalékát, melynek köszönhetően újabb márkákat (Mercedes-Benz, Ford) és új tevékenységet (Mercedes-Benz Truck nagyhaszongépjárművek értékesítése, szervizelése) is bevont portfóliójába.
Szigorodik az ellenőrzés a webáruházak felett
A fogyasztóvédelmi hatóság már 2024-ben is kiemelten vizsgálta a webáruházakat és a nemzetgazdasági miniszter legutóbbi bejelentése alapján ezek a vizsgálatok csak szaporodni fognak a jövő évtől. Ráadásul, 2025-től egy fogyasztóvédelmi csúcshatóság is létrejön, amelynek kiemelt célja lesz a fogyasztók védelmének biztosítása az online térben. Webáruház üzemeltetőjeként nem árt ezért felkészülni arra, hogy mik is azok a főbb gyakorlatok és hiányosságok, amikre ugrik a hatóság. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segítségével ismertetjük a részleteket.