Ombudsmani észrevételek az információszabadságról szóló törvény tervezetéhez
Az adatvédelmi biztos szerint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény tervezetének lényegi rendelkezései sok esetben az 1992-ben elfogadott, más informatikai környezetet tükröző, mára elavult törvényi szabályozásra alapoznak.
Jóri András ezt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek címzett, június 10-én kelt állásfoglalásában közölte, amelyet pénteken tettek közzé az ombudsman honlapján.
Az adatvédelmi biztos a törvénytervezettel kapcsolatban 41 észrevételt fogalmazott meg. Előrebocsátotta, hogy az egyeztetésre biztosított időtartam nem felelt meg a jogszabály-előkészítésre vonatkozó szabályoknak, és nem teszi lehetővé az elmélyült, a szabályozás összefüggéseire is figyelemmel történő vizsgálatot és a teljes körű véleményezést.
Az ombudsman közölte: a tervezet nem veszi figyelembe az adatvédelmi jog fejlődésének irányait, illetőleg egyes rendelkezései - a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában - sértik az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló irányelvét.
Álláspontja szerint a tervezet nem tartalmazza az adatkezelő és az adatfeldolgozó viszonyának, szerződéses kapcsolatának alapvető szabályait. Kitért arra is, hogy a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának célja nem szűkíthető le kizárólagosan a közügyek átláthatóságának elősegítésére.
Mint írta, az egyik paragrafus ellentétes az Alkotmánybíróság adatvédelmi gyakorlatával, egyes pontok hiányosak, kiegészítésre szorulnak vagy más jogokat sérthetnek.
Jóri András sajnálatosnak nevezte, hogy a tervezet közérdekű adatok megismerésére vonatkozó része nem határoz meg olyan szabályokat, amelyek bárki számára lehetőséget biztosítanak az indokolatlannak tartott minősítés elleni hatékony fellépésre. Kifogásolta azt is, hogy a tervezet nem tartalmazza részletesen, milyen szempontok szerint állapítja meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a bírság mértékét.
MTI
Kapcsolódó cikkek
- A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség üdvözli a kormány döntését
- Élő internetes ügyfélszolgálatot indít a hegyvidéki önkormányzat
- Újabb szolgáltatásokkal bővíti T-City programját a Telekom Szolnokon
- Rektori konferencia: legyen szakmai egyeztetés a felsőoktatási informatikai hálózat átalakításáról!
- Évente 20-25 embert menthet meg az eCall vészhívó-rendszer hazai bevezetése
- "Okos városok" Magyarországon
- Okmányirodákban is használható az elektronikus fizetési rendszer
- Személyes adatokat halászhattak le a Facebookról
- Magyarország és a Microsoft együttműködésének kereteiről tárgyalt Fellegi Tamás
- Biztonsági kockázatot jelentenek a multifunkciós készülékek?
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Digitális diplomák blokkláncon
Magyarország részt vesz az European Blockchain Services Infrastructure (EBSI) pilot projektben, amelynek célja egy blokklánc alapú „Európai Uniós diploma” infrastruktúra létrehozása. Ez egy digitális rendszer, amely biztonságosan tárolja, és nyomon követi a változásokat az Unió felsőoktatási intézményeiben szerzett diplomák kezelésében. A technológia lehetővé teszi, hogy mind az egyetemek, mind a hallgatók könnyen hozzáférjenek a hiteles dokumentumokhoz, amelyeket maximális biztonsággal, bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetnek.
Kreatív zsenik Győrből: Különdíj és közönségdíj az ArtHungry versenyen
A győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának két tervezőgrafikus hallgatója kiemelkedő eredményt ért el az ArtHungry grafikai és designversenyen. Ratkovic Ljubica a „gi x er” nevű organikus betűtípusával különdíjat nyert, míg Ozvald Mária Trilogie d'Or című ékszerkollekciójával elnyerte a közönségdíjat.
Hozd ki a legtöbbet a tavaszból: Hasznos telefonos tanácsok
A tavasz a megújulás időszaka: hosszabb nappalok, friss energia és több lehetőség a szabadban való időtöltésre. Ahhoz, hogy telefonod lépést tartson veled, érdemes követned a HONOR hasznos tanácsait!
Médiafogyasztási trendek Magyarországon
Összességében alacsony a bizalom különböző médiaplatformok iránt, de Magyarországon továbbra is a televízió élvezi a legjobb megítélést. Ezzel szemben a legkevésbé hitelesnek a nyomtatott sajtót tartják. Ezt a következtetést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb, a hazai médiatudatosságról és a médiába vetett bizalomról készített kutatásából nyerhetjük. A bizalom a legmagasabb a 18–29 évesek körében, míg az idősebb korosztályok egyre kritikusabban szemlélik a különböző médiumokat.
Az AI új világa: Influenszerek és a reklámipar forradalma
A mesterséges intelligencia robbanásszerűen tört be az élet minden területére, így a reklámiparba is, és mostanra már az influenszerek világát is átalakítja. Az AI alkalmazásával a kis- és középvállalkozások számára is lehetőség nyílik arra, hogy költséghatékony módon, élethű, meggyőző karaktereken keresztül juttassák el üzeneteiket a célcsoportjukhoz. Ez pedig komoly kihívást jelenthet a kisebb követőtáborral rendelkező véleményvezérek számára.