Prim Hírek

Azt ma már senki nem vitatja, hogy az információk korát éljük, amelyben a médiát is megelőzően döntő szerepe van az internet terjedésének, ugyanakkor az is egyre nyilvánvalóbb, hogy nagy többségünk még zavarba jön a töméntelen mennyiségű adattól, információtól, nem hogy képes lenne - saját céljai szolgálatába állítva - rendszerezni és feldolgozni, vagyis tudássá konvertálni, majd menedzselni azt. A törekvés erre már minden irányból érződik, ami egyrészt az információk különböző - ma már elsősorban internetes, esetenként CD és egyre ritkábban csak papír alapú - adatbázisokba szervezését jelenti, másrészt, elsősorban Nyugaton, egyre értékesebbnek számít a tudáskezelés (knowledge management) tudománya, amely új szakmákat is kitermel; ezek egyike az információs bróker. Az információs társadalom kihívásainak próbálva megfelelni a magyar kormány is igyekszik már - tegyük hozzá, Európában is példaértékű módon - egyrészt közhasznú, illetve ezeket katalogizáló adatbázisokkal kiszolgálni minket, másrészt minden, a hatáskörébe tartozó publikus adatbázishoz hozzáférést biztosítani, illetve az azokban való tájékozódást elősegíteni (Kikeres projekt), ugyanakkor szükséges a fejlődést követve ezek folyamatos bővítése, illetve újak létrehozása is. Ugyan hosszan vajúdva, de lassan megteremtődik az elektronikus úton történő hivatalos adat- és információcsere lehetősége is. A nagyvállalatoknak létszükségletük, hogy piaci jelenlétük stabilizálásához folyamatosan feldolgozzák a tevékenységükre hatással lévő legfrissebb gazdasági, üzleti, jogi, törvényi, publikus versenytársi, kutatási stb. információkat, és piacon maradásuk érdekében a kis- és középvállalatoknak is képben kellene lenniük minden fent említett területen.

A rendteremtők

Mindezek révén egyre inkább megnő azok ázsiója, akik képesek az egyre bővülő adatbázisok között eligazodni, a hozzájuk fordulók céljainak megfelelően célirányosan használni azokat, majd - szakmai tanáccsal is ellátva - továbbadni számukra az ezekből származó információkat. A ma idehaza ezt a tevékenységet végzők elsősorban - felkutatva és rendszerezve az adatbázisokat - önszorgalomból, önképzéssel lettek szakemberek, épp ezért akadhatnak még az ő tudásukban is, elsősorban a jogi ismeretek tekintetében, fehér foltok.

Az EU-konform bizonyítványt nyújtó tanfolyamokat tartó német Ruhrkohle konszern képzési társaságának, a RAG Bildung Intertraining Kft.-nek 1999 óta működtetett képzési központja - a világszerte létező 20 Benedict School közül a hazai - a fentiek ismeretében jó időben indította el az információs brókerképzést. Az észak-rajna-vesztfáliai medencében működő anyavállalat a tevékenysége alapját képező bányászati szak- és továbbképzés révén a konszern határain kívüli gazdasági vállalatoknak, minisztériumoknak, települési önkormányzatoknak, munkaügyi központoknak, kereskedelmi és kézműveskamaráknak is partnerévé vált. A kint középfokon 3000, de felsőfokon is többnyire 600 órás képzés itthon 30 fős csoportokban, 20 héten át, heti 10 órával indul, amely alatt - a tanfolyam árába beszámított - korlátlan internet- és térítéses adatbank-hozzáférést biztosítanak a hallgatóknak, akik a Nemzetközi Benedict School-bizonyítvány kézhezvétele után is ingyen férhetnek hozzá az iskola saját információs bázisához. A képzés alapfeltételeként szerepel a felsőfokú végzettség mellett a már szinte minden számítógép-közeli munka esetében megkövetelt középszintű angolnyelv-tudás és felhasználói számítógép-ismeret. Oktatónak az anyacég előadói mellett a hazai és külföldi adatbázisok képviselőit, a hazai felsőoktatási intézmények (pl. BKÁE, ELTE Jogi Kar, BME), tanácsadó cégek és az MVA az adott témában tapasztalt munkatársait és egy hazai információs brókert, Sáfár R. Lászlót kértek fel. Az említett 200 órás képzés ára 350 ezer forint.

Potenciális munkahely

A 2000 januárjában a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett, a hazai beszállítók fejlesztését szolgáló, az MVA koordinálásával folyó - a Széchenyi-tervben is megjelenő, s így a kormány által a korábbi 1,5 milliárd helyett körülbelül 18-20 milliárd forinttal támogatott - integrátori beszállítói program többnyire a multinacionális vállalkozások, mint például a GE Lighting, az Audi, a Suzuki és a General Motors, köré koncentrálódott elsődleges és másodlagos beszállítók körét érinti. A program a nagyvállalatok körül szerveződő termelési együttműködésekbe, az úgynevezett clusterekbe jól illeszkedő információs és integrációs beszállítói központok létrehozásáról szól.

"Az idén létrejövő hét információs és integrációs központban - mivel a kis- és középvállalkozások alkotta beszállítói réteg ma még általában alulinformált, vagy a megszerzett adatokat idő és felkészültségi szint híján nem képes megfelelően felhasználni - szeretnénk az információhoz jutásukat elősegítő információs brókereket alkalmazni. Ezek a központok egyben az elektronikus gazdaság helyi, térségi központjai is lesznek" - mondja Becskeházi -, "hiszen a beszerzések 20-30 százaléka már a közeljövőben internetplatformra helyeződik, amelyek aránya évről évre emelkedni fog. Ezért én az információs brókereket nem csupán az információk adásvételét intézőknek, hanem komplex tanácsadóknak képzelem, akik a vállalkozások gazdaságos és eredményes működéséhez szükséges információk megszerzésén túl annak a beszerzés, gyártás és kiszállítás mentén történő menedzselésére is képesek. Az ő dolguk lenne, hogy megszerezzenek a feladat minél zökkenőmentesebb és gazdaságosabb végrehajtásához szükséges minden információt - megválaszolva, hol mennyibe kerül a gyártáshoz az alapanyag, a vásárláshoz esetleg szükséges hitelhez melyik banknál milyen fedezetet kell biztosítani, ki fog segíteni a szerződés elkészítésében és mennyiért stb. -, mert az említett kis- és közepes vállalkozásoknak ilyen komplex tanácsadásra van szükségük. Ezért elgondolásaink szerint az információs brókerek betagozódnak majd a munkaadóikként szolgáló, virtuális vállalatokként működő - vagyis az említett szolgáltatásokat a vállalatoknak tömegesen biztosítani képes - beszállítói információs központokba."

"A nagy és közepes vállalatok pedig egymaguk is képesek lesznek - saját szervezetükbe beültetve - ezt az újfajta szolgáltatást és szolgáltatót megfizetni, aki megszerez és számukra emészthetővé és felhasználhatóvá gyúr a már említetteken túl is minden, a működésüket és fejlődésüket elősegítő információt."

Információs bróker és teendői

Információs bróker alatt - definíciószerűen - az adott terület kreatív, rugalmas, problémaérzékeny szakemberét értjük, aki

- az online, offline és hagyományos információk megszerzésének,

- az említettek feldolgozásának,

- az eredmény célorientált kiértékelésének, majd

- ez utóbbi prezentálásának

szakértője.

Értékpapírok helyett információkkal "kereskedik", ezért a tőzsde helyett a gazdaság legkülönbözőbb területein zajló stratégiai döntések előkészítői között kell őt keresni. A tudásbázisú világ humán eszközének számító információs bróker leginkább tudáskoordinátorként említhető, aki nemcsak a döntések célzottságát, de azok sebességét is kedvező irányban befolyásolhatja. Ennek érdekében ismernie kell:

- az adatbankok tartalmát,

- az adatszolgáltatókat,

- a lekérdezés nyelvét,

- az adatbank szerkezetét,

- a keresés logikáját,

- az adott szakterületet,

- az adatközvetítési módokat, és

- hardveres-szoftveres ismeretekkel kell rendelkeznie.

A feladatára való felkészülése folyamán

- értelmeznie kell a megbízását,

- meg kell határoznia annak főbb szempontjait,

- ki kell tudnia választani a megfelelő adatbankokat, és

- ki kell alakítania a keresés stratégiáját és logikáját.

A kivitelezés során

- online dialógusokat kell folytatnia,

továbbá

- az utólagos munkákat,

- az elvégzettek értékelését, majd prezentálását

is el kell végeznie.