Több mint 800 ezer magyar facebookozik a munkahelyén
Több mint 800 ezer magyar munkavállaló, az interneteléréssel rendelkező dolgozók 55 százaléka használja munkahelyéről a közösségi oldalakat egy friss felmérés szerint. Többségben vannak közöttük a felsőfokú végzettségűek.
Az informatikai biztonsággal foglalkozó Gateprotect tűzfalgyártó reprezentatív felmérésében arra válaszoltak a magyar munkavállalók, hogy szokták-e használni munkahelyükön a közösségi oldalakat.
Az eredmények szerint a munkahelyi interneteléréssel rendelkező, körülbelül 1,5 millió magyar munkavállaló 26 százaléka legalább naponta egyszer vagy akár még többször, 29 százaléka pedig alkalmanként megnézi valamelyik közösségi oldalt. Azaz több mint 800 ezer magyar dolgozó, a munkahelyi interneteléréssel rendelkező összes munkavállaló 55 százaléka tölti munkaidejének egy részét facebookozással.
„Kutatásunkból kiderült, hogy főként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők facebookoznak a munkahelyükön. Ez egyrészt természetes, hiszen közülük munkakörük miatt jóval többen hozzáférnek az internethez, másrészt viszont felveti azt a problémát, hogy pont a legjobban fizetett réteg tölti munkaidejét a közösségi oldalakon” – emeli ki Petrányi-Széll András, a Gateprotect magyar kommunikációs vezetője. Azoknak a munkavállalóknak, akik mindennap többször is felkeresik valamelyik közösségi oldalt, 63 százaléka férfi, 54 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 57 százaléka 30 év alatti és 51 százaléka budapesti. Ők a tipikus munkahelyi facebookozók.
A közösségi oldalak használata a munkahelyeken Németországban is jelentős kérdéssé nőtte ki magát az elmúlt években – emeli ki Stephan Ziegler, a Gateprotect fejlesztési vezetője. A hamburgi tűzfalgyártóhoz hasonlóan éppen ezért több német technológiai cég, közöttük például a G Data vírusirtógyártó is úgy döntött, hogy termékeinek funkcionalitását kibővíti a különböző weboldalakhoz történő hozzáférés korlátozásának lehetőségével. Ez a Gateprotect esetében azt jelenti, hogy a munkaadók tartalmi kategóriák és alkalmazások alapján is könnyen tudják korlátozni az internetelérést.
Petrányi-Széll András szerint miközben a munkavállalók elvárják, hogy munkahelyük szolgáltatásként biztosítsa a közösségi oldalakhoz való hozzáférést, a munkaadók még nem tanulták meg jól kezelni a problémát, és túlságosan szemérmesek a korlátozásokat bevezetni. A felmérésben a munkahelyi interneteléréssel rendelkező magyar munkavállalók mindössze 19 százaléka nyilatkozta, hogy azért nem látogatja munkaidejében a közösségi oldalakat, mert munkahelye már korlátozta a hozzáférést ezekhez.
Az 1000 fős kutatás teljes anyaga letölthető a Gateprotect weboldaláról. Az adatfelvételt és az elemzést a Gateprotect megbízásából az NRC piackutató végezte el.
Kapcsolódó weboldal: http://tuzfal.hu
Kapcsolódó cikkek
- A táblagépek vetnek véget a PC-korszaknak (1. rész)
- Google: a tanulóképes webes szolgáltatásoké a jövő
- Mostantól érezheted is, ha lájkolnak!
- Egymilliárd felhasználó a Facebookon!
- EricssonLab: egyre többen osztják meg közösségi oldalakon a tévében látottakat
- Az olasz kormányfőt paradicsommal dobálják a Facebookon
- Már több mint 83 millió hamis felhasználója van a Facebooknak
- Debütál a facebookos web-to-print alkalmazás
- Aktivizálja a nézőt az IPTV
- Káoszt okozott egy Facebookon meghirdetett buli
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Real Madrid az első klub, amely átlépte az 1 milliárd eurós bevételt
A Deloitte Football Money League 2025-ös jelentése rávilágít arra, hogy a legnagyobb futballklubok a 2023/24-es szezonban jelentős bevételnövekedést értek el, és a Real Madrid lett az első klub, amely átlépte az 1 milliárd eurós álomhatárt. A csapatok pénzügyi sikerét a pályán elért eredményeik, stadionfejlesztések és a jól megtervezett kereskedelmi stratégiák tették lehetővé. A Premier League csapatai továbbra is az élvonalban szerepelnek a bevételi rangsorban, míg a női futball is kiemelkedő növekedést mutat, jelezve a sportág egyre nagyobb népszerűségét és piaci értékét.
Hazai színpadon az IIOT – Nemzetközi informatikai diákolimpia Budapesten
2025. március 9-én került sor a Budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban a Kódkupa idei döntőjére, ahol Magyarország legtehetségesebb középiskolás programozói mérték össze tudásukat. A Kódkupa egyúttal válogatóversenyként is szolgál a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpiára (IIOT), amely idén Magyarországon, 2025. május 30. és június 3. között kerül megrendezésre.
Megalakult a Kyndryl Institute
A mai gyorsan fejlődő digitális gazdaságban a vezetők egyre komplexebb kihívásokkal szembesülnek, miközben a technológia folyamatosan változik. A The Kyndryl Institute célja, hogy változatos nézőpontokkal és cselekvésre ösztönző meglátásokkal támogassa a felsővezetőket a legfontosabb aktuális kérdésekben, mint például a mesterséges intelligencia hatásai, szabályozások, kibervédelem, IT-modernizáció és más kulcsfontosságú témák. Az iparági vezetők, start-up közösségek, civil társadalom és akadémiai szakértők bevonásával a The Kyndryl Institute azon dolgozik, hogy segítse a stratégiai döntéshozatalt és ösztönözze az innovációt világszerte.
Kiskorú influencerek a közösségi médiában
A mai világ véleményformálói az influencerek, akik gyakran márkanagykövetekként működnek, és ismertségükre alapozva építenek pénzügyi modelleket. De miért bízzuk éppen az online média szereplőire, hogy eligazítsanak bennünket az élet különböző területein, legyen szó egészséges életmódról, gyereknevelésről vagy öltözködésről? Ezt a kérdést teszik fel az NMHH Podcast gyermekek online biztonságával foglalkozó nyolcadik adásában Aczél Petra kommunikációkutató, az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője és Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.
A Széchenyi-egyetem megszerezte a legmagasabb szintű drónengedélyt
A győri Széchenyi István Egyetem könnyű pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó üzemeltetési tanúsítványt szerzett, így első felsőoktatási intézményként egész Európában megszerezte a 2021-ben bevezetett, az európai drónszabályozás alapján kiadható legmagasabb szintű engedélyt. A légiközlekedési hatóság az egyetem alkalmasságát értékelve megállapította, hogy az készen áll a biztonságos üzemeltetésre és rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Az engedély különleges jelentőséggel bír, mivel az EU-ban csupán mintegy 30 UAS-üzembentartó rendelkezik ilyen LUC (Light UAS Operator Certificate) tanúsítvánnyal a regisztrált 1,8 millió között.