A nehézségek ellenére bíznak a növekedésben a kkv-k
A több mint 1000 válaszadó ennek ellenére bizakodó a vállalata teljesítményével kapcsolatban, 73%-uk növekvő árbevételre számít, minden második pedig 10%-ot meghaladó növekedést vetít előre. A legnagyobb üzleti lehetőség az új piacokra való bejutás, ám azt már most is nagy többségük érzi, hogy egyre nemzetközibb, azaz élesebb piacon versenyeznek. „Ha nem tudok évente valami új, izgalmas termékkel előrukkolni az ügyfeleimnek, elmennek egy kínai vagy maláj beszállítóhoz. Ez nagy változás öt-hat évvel ez előtthöz képest”- fogalmazta meg egy nyugat-európai fémipari kkv vezetője.
A fejlődő országokban érdekesen szóródik a technológia szerepe. Míg például az indiai, és a brazil válaszadók háromnegyedének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a technológiai újdonságokat az üzleti hatékonyság szolgálatába állítsa, addig ez az arány 45% a kínai, és 33% az orosz, valamint a mexikó kkv-knál. A megkérdezettek nagy többsége úgy válaszolt, egyre több feladat, és funkció van most automatizálva cégénél, mint volt három évvel ezelőtt. A globális adatokat összegezve kitűnik, hogy az üzleti növekedés további eszközeiként az új finanszírozási lehetőségek biztosítását, a külső tanácsadók megbízását, és a képzési költségek növelését látják a vállalatok.
Bár magyarországi vállalkozásokat nem kérdeztek meg a tanulmány készítői, a fenti megállapításokat hazánkban is relevánsnak látja Kézdy Gergely, az SAP Hungary Kft. regionális channel managere. Tapasztalata szerint a hazai kkv-k közel harmada szeretne úgy hatékonyabb üzleti működést elérni, melyben első számú eszközként tekintenek a különböző informatikai lehetőségekre.
„Számos cég azonban nem az előremenekülést, vagy az új piacok megkeresését választja, hanem zsugorítja meglévő kereteit. Egy-egy cég akkor tud fenntartható növekedési pályára állni, ha elkezd folyamatokban gondolkodni. Ennek a megváltozott szemléletnek része az is, hogy nem költségként, hanem termelőeszközként tekint a belső üzemeltetést jobbá tenni képes technológiákra, mint pl. egy vállalatirányítási rendszer” – mondja a szakember.
Kapcsolódó cikkek
- A táblagépek vetnek véget a PC-korszaknak (1. rész)
- Infotér - Stratégiai együttműködést ajánlott Szijjártó Péter az infokommunikációs cégeknek
- Több mint 800 ezer magyar facebookozik a munkahelyén
- E-kereskedelem 2.0.: Globál/Lokál? – avagy merre vannak még kiaknázatlan „e-lehetőségek”?
- Növekszik a magyar informatikai szolgáltató ágazat
- Kevesebb személyi számítógépet adtak el az EMEA térségben
- Internet Hungary – A miniatürizálásé a jövő
- Google: a tanulóképes webes szolgáltatásoké a jövő
- Bealkonyulhat a "biorobotoknak"
- A felhőkre tekint az EU új digitális stratégiája
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kyndryl IT Readiness Report: a cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre
A Kyndryl közzétette a 2024-es Kyndryl Readiness Reportot, amely azt az ellentmondást vizsgálja, hogy míg a vezetők 90%-a úgy gondolja, hogy IT-infrastruktúrája kiváló, csupán 39%-uk érzi magát felkészültnek a jövőbeli kockázatok kezelésére. A jelentés azt is bemutatja, miként segíti az IT-korszerűsítés a vállalatokat versenyelőnyük növelésében, annak ellenére, hogy jelenleg a vállalkozások mindössze 42%-a tapasztal pozitív megtérülést a mesterséges intelligenciába való befektetésekből.
Lengyel nagybefektető lépett be az EIT InnoEnergy-be
Új befektetővel bővült a fenntartható energetikai megoldások fejlesztésében, megvalósításában Európában élen járó EIT InnoEnergy részvényeseinek köre. Az autóipar és a fémipar globálisan jegyzett lengyel nagyvállalata, a Boryszew Group S.A csatlakozása jelentős tőkeinjekciót biztosít a szervezetnek az átfogó energiaipari célkitűzéseik megvalósításához. A partnerséget október 16-án jelentették be az EIT InnoEnergy éves rendezvényén, a The Business Booster-en Barcelonában.
Együttműködési megállapodást kötött a PwC a Debreceni Egyetemmel
A PwC Magyarország ötéves keretszerződést kötött a Debreceni Egyetemmel, melynek értelmében a PwC az elméleti és gyakorlati oktatáson túl közös kutatási projektekkel is hozzájárul a gazdálkodástudományi felsőoktatás fejlesztéséhez.