Prim Hírek

Minden magyarra 1,1 okos készülék jut

A megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy a magyarok háromnegyede rendelkezik okos eszközzel, közülük kétharmadnyian egy, egyharmadnyian pedig már két, vagy több okos készüléket mondhatnak magukénak. A válaszadók által használt készülékek 72 százalékban saját tulajdonúak; 6 százalék családban található okos eszközhöz fér hozzá, míg 5 százaléknyian saját és céges eszközzel is rendelkezik. A több okos készülékkel is rendelkező felhasználók 20 százaléka – amennyiben az operációs rendszer lehetővé teszi - szinkronizálja a készülékeket, 17 százaléka nem, 18 százaléka megtenné, de nem tudja, hogyan kell. Az okostelefonok terén a megkérdezettek 51 százaléka Android, 13 százaléka Symbian, 5 százaléka pedig iOS operációs rendszerű készüléket használ.

Lényegesen kevesebben, mindössze 15 százaléknyian birtokolnak táblagépet, ahol a Google operációs rendszerének dominanciája megkérdőjelezhetetlen: a készülékek 80%-a androidos. Egy magyarra átlagosan 1,1 okos eszköz jut. Az Android rendszert használó márkák közül az okostelefonok között 44%-kal a Samsung vezet, 24% jut a Sony (Ericsson)-nak és 8 százalék az LG-nek. Az androidos tableteknél is a Samsung a piacvezető 39 százalékkal, a Huawei a második 32 százalékkal, a készülékek 13 százaléka pedig ZTE.

Sok appot használunk, keveset fizetünk érte

A megkérdezettek átlagosan 16 applikációt használnak készülékükön: ötödük tíznél is kevesebb, 22 százalékuk viszont húsznál is több alkalmazást tart a mobilján. Fizetni viszont nem szeretnek a felhasználók: 44 százalékuk válaszolta azt, hogy csak ingyenes alkalmazást használ, ötödük pedig mindössze legfeljebb 600, 11 százalék pedig maximum 1200 forintot adna egy-egy jó appért. A válaszadók 5 százaléka viszont akár 10 000 forintot is fizetne egy alkalmazásért – ha az maradéktalanul megfelel az elvárásainak. Letöltés előtt a felhasználók általában alaposan tájékozódnak: a válaszadók 69 százaléka mindig megnézi az appra adott hozzászólásokat és azt is, hogy hány csillagot kapott, fele pedig hajlandó akár részletesen is utána olvasni egy-egy alkalmazásnak. Mindössze 12 százalék válaszolta azt, hogy szeret maga meggyőződni egy alkalmazás minőségéről.

Hozzáférünk a céges levelezéshez, de nem védjük a telefonunkat

A felmérés során kiderült: a megkérdezettek 63 százaléka dolgozik jelenleg, akiknek fele hozzáfér a céges levelezéshez és adatokhoz, ráadásul 45 százalékuk saját készülékről éri el a munkahelyi levelezést. A bizalmas adatok ugyanakkor könnyen hozzáférhetőek idegenek számára is: a felhasználók harmada semmilyen jelszavas védelmet nem használ okostelefonján, további 4 százalék válaszolta azt, hogy nem is szeretne ilyen védelmet, mert fél, hogy elfelejti a kombinációt. A jelszót használók kétharmada számkódot, egyharmada pedig ábrát részesít előnyben a készülék zárjaként.

A munkaadók amiatt is aggódhatnak, hogy a válaszadók harmada amikor csak lehetősége van rá, felcsatlakozik az ingyenes wifi hálózatra és 53 százaléka pedig be is lép olyan oldalakra, amelyek felhasználónevet és jelszót kérnek. Az sem megnyugtató, hogy bár minden második megkérdezett fél attól, hogy ellopják telefonját, csak a válaszadók ötöde használ olyan applikációt, amely segítségével akár maga is megtalálhatná, 19 százaléka ismer, de nem használ, 43 százalék pedig nem ismer és nem is használ ilyen alkalmazást.

Félünk a mobil vírusoktól

A megkérdezettek ötöde még nem használt vírusirtót mobiltelefonján, de szeretne kipróbálni egyet, mivel tart a mobil vírusoktól. A válaszadók közel fele már használt ingyenes mobil vírusirtót, további 6 százalék pedig már fizetett is érte. Aki használt már mobil antivírust, annak 14 százaléka pedig már többször is talált vírust telefonján. A felhasználók úgy látszik már tisztában vannak a megfelelően biztonságos jelszó jelentőségével: a válaszadók 35 százaléka mindig mindenhol más jelszót használ; 28 százaléka eltérő, de bejáratott jelszavakat alkalmaz, 16 százaléknyian alkalmazzák a jelszavakat kis módosításokkal és csak egyötödük válaszolta azt, hogy mindig, mindenhol ugyanazt a jelszót használja. Ráadásul a válaszadók 89 százaléka mindig használ kis- és nagybetűket, számokat és különleges karaktereket a jelszavak létrehozásakor. A mobilos vírusvédelemért a válaszadók negyede nem hajlandó fizetni, harmada pedig legfeljebb évi 2000 forintot, 11 százaléka pedig némileg többet, legfeljebb 3000 forintot adna egy mobil vírusirtóért.