Prim Hírek

A ’Presler’ kódnéven fejlesztett Pentium D 9xx sorozatú processzor öt változatban került bevezetésre. Az új kétmagos processzor hivatalos bemutatkozására a 2006. január 5-9. között Las Vegasban megrendezésre kerülő CES ’2006 (Consumer Electronics Show) kiállítás első napján kerül sor, a szintén kétmagos mobil Yonah lapkával együtt. A lapkák mintáit a partnerek és a PC-gyártók már megkapták. Az új processzoron alapuló PC-k szintén a CES 2006 kiállításon mutatkoznak be. A Presler processzor tömeggyártása január elején, szállítása január közepén indul, míg az első, kétmagos Presler alapú PC-k január végén kerülnek forgalomba. Ez az utolsó olyan asztali processzor, amely a NetBurst architektúrára épül. A 2006 őszén érkező következő asztali processzor már az új, kis energiafelvételű, nagy hatásfokú mikroarchitektúrán alapul.

Az Intel alig néhány hónappal ezelőtt vezette be az első kétmagos asztali processzort. A ’Smthfield’ kódnevű magon alapuló Pentium D 8xx processzort, a vállalat máris kibocsátotta az utódját. A 90 nm-es technológiával gyártott Smithfield, egyetlen lapkán tartalmazza a két magot, ezzel szemben a 65 nm-es Presler két külön lapkán.

Az Intel a Pentium Extreme Edition 955, valamint a Pentium D 950, Pentium D 940, Pentium D 930 és Pentium D 920 processzor modelleket vezette be, amelyek sebessége (az előbbivel azonos sorrendben) 3,46 GHz, 3,40 GHz, 3,20 GHz, 3,00 GHz és 2,80 GHz. A Presler 2 x 2 MB (magonként 2 MB) integrált gyorsítótárat tartalmaz. Elődje a Pentium D 8xx lapkák csak 2x1 MB-ot. A Pentium Extreme Edition 955 modell 1066 MHz-e frontoldali buszt, a többi új modell 800 MHz-es frontoldali buszt kezel. Az processzor minden változata támogatja az Intel ’Enhanced SpeedSteep technológiát, az EM64T technológiát és a Virtualizációs technológiát, de a Hyper-Threading technológiát csak a Pentium Extreme Edition modell támogatja.

A Pentium Extreme Edition 955 modell ára 1000 darabos mennyiségben vásárolva 999 dollár, a 950 modellé 637 dollár, a 940 modellé 423 dollár, a 930 modellé 316 dollár és a 920 modellé 241 dollár.

A Preslernek kapható lesz az egymagos - egylapkás Cedar Mill - változata is. Ezek a lapkák az Intel Pentium 4 600-as sorozatba kaptak "besorolást". Az egylapkás Cedar Mill modellek a 631, 641, 651, 661, és a 671. Sebességük az előbbieknek megfelelő sorrendben: 3,0 GHz, 3,2 GHz, 3,4 GHz, 3,6 GHz és 3,8 GHz. Ezek a lapkák 2 MB integrált L2 gyorsítótárat foglalnak magukba.

A 65 nm-es technológiával gyártott Presler processzor 376 millió tranzisztort tartalmaz, 1,2V-1,3375V tápfeszültséggel működik és maximum 130W hőt termelnek. A Pentium D 800-as lapkák csak 230 millió tranzisztort foglalnak magukba.

A Pentium EE ’955 és Pentium D 9xx modellek két teljesen független lapkát, illetve magot tartalmaznak egyetlen fizikai processzor tokban. Minden mag saját L2 gyorsítótárral rendelkezik. A két mag egyetlen busz határfelületen osztozik, amely a lapkakészlet Memória Vezérlő Hub részéhez csatlakozik. Ez utóbbi 266 MHz-es FSB-t használ, amely 8,52 GB/s sávszélességet biztosít, ami a két processzor között meg van osztva. A Presler magon alapuló processzorok LGA 775 tokban kaphatók, azért elődjeik a Pentium EE 840 és Pentium D 8xx sorozatú lapkák helyére dugaszolhatók. Használatuk csak BIOS aktualizálást igényel.

Az Intel a 65 nm-es technológiánál az energiafelvétel, illetve a szivárgási áram csökkentését tűzte ki célul. Ezzel elérték a kétmagos processzor (tok, 2 lapka) nem termel több hőt, mint a 90 nm-es technológiával gyártott Pentium 4 lapkáké, melyek maximális hőtermelése 130W, dacára annak, hogy kétszer több tranzisztort tartalmaz.

Az új processzor modellek közül a csúcsot a Pentium Extreme Edition képviseli nem csak legmagasabb - 3,46 GHz-es - órajele miatt, hanem a Hyper-Threading technológia miatt is. Ez a modell két fizikai- és négy logikai processzort tartalmaz.

A Presler magon alapuló új processzor modellek legérdekesebb új jellemzője a virtualizációs technológia, amely egyidejűleg több operációs rendszer futtatását teszi lehetővé egyetlen processzoron, illetve egyetlen PC-n. Jelenleg a nem virtualizált PC-ken egyetlen operációs rendszer fut, és ez vezérel minden hardvererőforrást. A virtualizációs technológia alkalmazása esetén egy szoftver-réteg kezeli a hardver erőforrásokat, amely minden operációs rendszerhez kapcsolódik (VMM = Virtual Machine Monitor). Ezzel a megoldással egyetlen platformon hatásosan futtatható több virtuális gép saját operációs rendszerrel és saját alkalmazásokkal.

A kisebb méretekből (finomabb gyártási eljárás) adódó nagyobb sebesség és a nagyobb integrált gyorsítótár nagyobb teljesítményű processzorokat eredményezett, amelyek képesek helyettesíteni a ma használt kétmagos Intel asztali lapkákat.