Prim Hírek

A most napvilágot látott NetReadness (net-felkészültéség) tanulmány alapjául szolgáló teljes minta több, mint felét a vegy- és gyógyszeripari cégek, a pénzügyi szektor és a szolgáltatói ipar vállalatai tették ki. A felmérés kilenc, az internet alapú üzleti működésre való áttérés tekintetében fontosnak tartott szempont - finanszírozás, e-stratégia, e-kultúra, e-technológia, emberi erőforrások, versenytárs-analízis, partnerkapcsolatok, projekt implemetáció és felsővezetés elkötelezettsége - alapján történt. A hetven résztevő cégből 40 érte el az "alkalmazó" és "tudatos" közötti közbenső állapotként definiált "felkészült" minősítést, ugyanakkor egy sem az "iránymutató kategória" (internetre alapozott teljes működés, többségükben internet alapú rendszerek és alkalmazások) szintet, mely utóbbi alapján ma még valószínű Magyarországon még nincs teljes mértékben e-alapokon működő cég. A pénzügyi, ezen túl az informatikai, kommunikációs és szórakoztató ipar valamint az elektronikai ipar tűnt összességében a legfelkészültebbnek, míg két iparág, az autógyártás és a szállítás, logisztika NetReadness összteljesítménye a résztvevők válaszai alapján elmarad az átlagtól.

Néhány általános, nem számszerűsített megállapítás.

A felkészültségben előbbre tartók ugyan rendelkeznek, de csak a legritkább esetben dokumentált és részletes e-stratégiával. Ugyan minden résztvevő foglalkozott már az új gazdaság kérdésével, azonban annak ma még sem jelentősége, sem a vállalat szervezetére való hatása nem kellően ismert. Az ehhez szükséges infrastrukturális és technológiai felkészültségük szintje mindannyiuknak kiemelkedő, de a cégszervezetnek az e-business igényekhez igazításában - amennyiben hatékonyság és piacszerzés tekintetében is ki akarják aknázni a lehetőségeket - még jelentősek a lemaradások. Az e-business tervekhez igazított emberi erőforrás és vállalati struktúra átalakítás még az elkötelezettek között is "fehér holló" és az e-projektek megvalósítása is kritizálható. Bár a cégvezetők egy része az átalakulás elkötelezettje, még egyiküknél sem mondható honosnak az e-gazdaságot jellemző új vállalati kultúra, melynek hiánya elsősorban az e-startégia, és a vezetésnek a megvalósítás irányába tett lépései gyenge vállalati kommunikációjában keresendő. Végül a versenytársak e-business tervei és tevékenysége elemzésének hiánya arra enged következtetni, ma még az erre történt felkészültséget nem tartják stratégiai versenyelőnynek, s erre utalnak a forráshiányos fejlesztések is.