NMHH: kevesebb szolgáltatáskiesést hozhat a távközlésbe a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei álltak az idei Távközlési Világnaphoz kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri rendezvényen előadást tartott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) több vezetője is. Az eseményen került sor a Dr. Magyari Endre-díjak átadására, amit idén Dr. Csorba Imre László és Farkas Zoltán hírközlési szakemberek vehettek át.
A győri Széchenyi István Egyetem minden évben hírközlési konferenciát rendez a Távközlés Világnapjához kapcsolódóan, megemlékezve a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1865. május 17-ei alapításáról. A tizennegyedik alkalommal megrendezett esemény idei témája a mesterséges intelligencia és annak távközlési alkalmazásai voltak.
A konferencián beszédet mondott Dr. Lapsánszky András, az NMHH elnökhelyettese, aki beszédében kiemelte: az óriásplatformok által generált globális verseny és megnövekedett adatigény, illetve ezekkel összefüggésben a műholdas távközlés előretörése jelentik a hatóság fő kihívásait. Ahogy a kérdések átnyúlnak az országhatárokon, úgy az ezekre adott válaszokhoz is elkerülhetetlen a nemzetközi együttműködés. Az elnökhelyettes a magyar távközlés sikereként említette a 3G hálózatok kivezetését, amelyek újabb erőforrásokat szabadítanak föl az újgenerációs hálózatok fejlesztéséhez.
A konferencián előadást tartott Dr. Bartolits István, az NMHH Technológiaelemző Főosztályának vezetője is, aki elmondta: a távközlési rendszerek fejlődésével egyre összetettebb hálózatok jönnek létre, ez pedig jelentősen növeli a hibabehatárolás, a hibaelhárítás költségeit is. A mesterséges intelligencia távközlési alkalmazásai választ adhatnak ezekre a problémákra, és a megnövekedett ügyfélforgalom kezelésében is új megoldásokat jelenhetnek – ez pedig jelentősen csökkentheti majd a szolgáltatáskiesések számát és hosszát is.
Dr. Magyari Endre-díjat kapott Dr. Csorba Imre László és Farkas Zoltán
A konferencián 2015 óta minden évben kiosztják a Dr. Magyari Endre-díjakat. Az elismerést az NMHH elnöke alapította a hírközlési piac területén végzett kiemelkedő munka elismerésére. Idén a két emlékérmet Dr. Csorba Imre László, a hatóság korábbi munkatársa és Farkas Zoltán, az NMHH miskolci hatósági irodájának vezetője vehette át.
Farkas Zoltán több mint 30 éve dolgozik a hatóságnál. Fontos szerepet vállalt az NMHH több informatikai rendszerének fejlesztésében, köztük az elektronikus hírközlés-nyilvántartást és -engedélyezést megvalósító Hír-Közmű projektben is.
Dr. Csorba Imre László négy évtizeden át dolgozott a távközlési iparágban, ebből húsz évet az NMHH jogelődjénél. Ezalatt az idő alatt számos szakmai publikációja jelent meg, több szakkönyv megírásában közreműködött. Munkásságával nagyban hozzájárult a magyar hírközlési piac szabályozásának fejlesztéséhez.
Kapcsolódó cikkek
- AZ NMHH-kutatásából kiderült, hogyan változott az üzleti távközlési piac
- Médiatudatosság és gyermekvédelem: médiakonferencia az NMHH szakembereivel Szombathelyen
- Nem törődünk eléggé online adataink védelmével
- Az NMHH-kutatásából kiderült, hogy hol és hogyan hallgatunk rádiót
- Médiatanács: számos filmet helytelen korhatár kategóriába sorolt a Disney+
- Jelentős változások történtek a mobilszolgáltatók díjcsomagkínálatában
- Kérem, ne zavarjanak! – saját eszközeink is lehetnek rádiófrekvenciás zavarforrások
- Sikeres volt az NMHH készülékcsere-programja
- Az NMHH kiemelten támogatja a hazai űripart
- Médiatanács: több film is helytelen korhatár-besorolással szerepel az HBO Maxon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Telefonunk tárhelye kihat készülékünk működésére
A technológia fejlődésével egyre nagyobb jelentősége van az okostelefonok tárhelyének. Az egyre jobb minőségű képek és videók, a komplex alkalmazások és az MI megoldások mind egyre inkább csak igénylik a tárhelyet. Ugyan a HONOR eszközei kifejezetten magas tárhellyel érkeznek, mi magunk is tehetünk azért, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük.
Vissza a valóságba a Nokia 3210-zel
25 évvel az eredeti megjelenése után a Human Mobile Devices (HMD) idén újra elhozza a legendás Nokia 3210-et – most megújult, izgalmas "Y2K" arany, tengerkék és sötétszürke színekben. A cél pedig ezúttal sem más, mint összekötni az embereket – csakhogy ezúttal a képernyőtől való elszakítással.
Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde
A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.
Építőipari innováció: egyedülálló vizsgálatot végeznek a Széchenyi István Egyetem munkatársai
Igazi kuriózum az a vizsgálat, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem Építőanyag- és Szerkezetvizsgáló Laboratóriumában végeznek az intézmény munkatársai. Feladatuk egy piaci bevezetés előtt álló termék, a rozsdamentes acélból készített, hullámos gerincű gerenda viselkedésének feltérképezése. A hullámos kialakítás jelentősége, hogy a gerinc merevsége nagyobb a hagyományos, egyenes gerinchez képest, ezáltal csökkenthető a profil vastagsága, súlya, végső soron bekerülési költsége és az előállítás környezeti terhelése is.
GKID-Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/I
Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése, valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.