Az informatikusok missziója

Szécsi Gábor, 2003. február 2. 16:46
Az ERP-rendszerek két évtizedes tapasztalata megmutatta, hogy a legambiciózusabb, legrobusztusabb vállalatirányítási rendszer is csak 40%-át képes lefedni egy középméretű cég funkcionalitásának. Hogyan fogja össze informatikai rendszereit az e-businessben élenjáró nagybank?

Interjúnkban Olti Ferenc, az Inter-Európa Bank CIO-ja számol be tapasztalatairól.

Business Online-Infopen: - Hogyan kezdődött az informatikai rendszerek jelenlegi generációjának élete a pénzintézetnél?

Olti Ferenc: - Az Inter-Európa Bank sokat köszönhet első vezérigazgatójának, Iványi Györgynek, aki azt vallotta, hogy az informatika nem segédeszköz, hanem stratégiai elem. Megfogalmazta, hogy az üzleti és az informatikai elképzeléseknek szimbiózisban kell élniük ahhoz, hogy nyugat-európai színvonalú bankot lehessen kialakítani. A tőkebevonás során a San Paolo di Torino vásárolta meg az ellenőrző részvénypakettet, azután a bankot a tőzsdére vitték; ezt követően Iványi úgy döntött, hogy elfogadható bankmodellre épülő informatikai rendszerhez igazítják a működést. Ez szokatlan lépésnek számított a rendszerváltás első éveiben.

B. O.-I.: - Milyen rendszert választottak?

O. F.: - Olyat, amely több száz éves nyugati bankműködési hagyományokat testesít meg, tehát általa a pénzintézet működése azokhoz igazodik. A bank számlavezető alaprendszere a Midas lett, amelynek követése a londoni szoftverház jóvoltából folyamatos.

B. O.-I.: - Mondana példát a banküzemre való visszahatásra?

O. F.: - A bank úgy találta, hogy választhat néhányat a rendszer 80-féle kamatszámítási módszere közül, ahelyett, hogy újabbat kellene beleprogramozni.

B. O.-I.: - Milyen további változások történtek?

O. F.: - A legjelentősebb, hogy a banki üzemmenet támogatására, az emberi, pénzügyi és materiális erőforrásokkal való gazdálkodásra bevezették az SAP-t. Ehhez kapcsolódott egy kártyaüzletágat támogató amerikai rendszer. Mindkettő AS/400-as platformon fut. Tavaly beolvadt a bankba az IE New York Bróker, befektetési tevékenységét a bank főosztálya végzi. A fő rendszereket körülbástyáztuk olyan segédalkalmazásokkal, mint a vezetői információs és a saját fejlesztésű reportingrendszer, valamint az értékesítési csatornák különböző rendszerei. Ide tartozik még az internet alapú BankoNet és BankoWeb, valamint a home-banking és a telefonos rendszer. Az éles üzemben működők száma jelenleg 30-40 körül mozog.

B. O.-I.: - Törekszenek további konszolidációra?

O. F.: - 25 éves szakmai múltam alatt átéltem különböző korszakváltásokat a számítástechnikában. A 90-es évek elejéig abban hittünk, hogy a rendszereket az alkalmazások szintjén integrálni kell. Az ERP-k két évtizedes tapasztalata megmutatta, hogy egy középvállalat funkcionalitásának a legambiciózusabb, legrobusztusabb vállalatirányítási rendszer is csak a 40%-át fedi le. Az én olvasatomban a konszolidált rendszer azt jelenti, hogy nincs adatduplikáció. Az integráció lehet rendező elv, amit célként ki lehet tűzni, de elérni lehetetlen.

B. O.-I.: - Ebben az esetben mire érdemes törekedni?

O. F.: - Az alkalmazások kommunikációjára, az alkalmazásintegrációra. Úgy gondolom, hogy azokat a rendszereket, amelyek bizonyítottak, hagyjuk békén, így nem vész el a felhalmozott know-how. Az új funkciók hozzákapcsolása az átfogó kommunikáció által oldható meg, az adatkapcsolatokra pedig léteznek megfelelő middleware-ek.

B. O.-I.: - Mennyire kötelezőek a nemzetközi belső szabványok?

O. F.: - Nem túlzás, hogy az Inter-Európa Bank informatikailag fejlettebb, mint az anyabank, amely Olaszország legnagyobb pénzintézete, tízezres fiók- és tízmilliós ügyfélszámmal. A kommunikációnk inkább kollegiális, baráti beszélgetés.

B. O.-I.: - Hogyan alakul ki, és milyen kapcsolatban van az informatikai stratégia az üzleti stratégiával?

O. F.: - A szerencsés kezdet óta a stratégiagyártás folyamatos. Előfordul, mint például az internetbanking esetében, hogy az informatika ad olyan ötletet, amely az üzleti stratégia részévé válik. Máskor az üzlet eldönti, hogy meddig kell eljutni, de annak hogyanját az informatika határozza meg. Kulturális hagyománya van, hogy hagynak minket önállóan gondolkodni, s inkább kérdeznek és bevonnak. Ez kedvező egy informatikai vezető számára.

B. O.-I.: - Hogyan jellemezhető maga a stratégia?

O. F.: - Az Inter-Európa elsőként lépett be az internetbanki piacra. A korai álmok ugyan nem váltak valóra, de ahogy a társadalom informatikai kultúrájának szintje emelkedik, változik a banki ügyintézés gyakorlata is, s ennek elébe kell menni. Üzleti rések mindig vannak, ahol lehet, a partnerek számára vonzó újdonságokat kell létrehozni. S bár a készpénzes ügyleteket nem lehet megkerülni, nagy szükség van a virtuális bankfiókra is.

B. O.-I.: - Önnek második alkalommal munkahelye az Inter-Európa Bank. Mi változott az első és a második periódus között?

O. F.: - Amikor először itt dolgoztam, határozottan elválasztottuk egymástól az üzemeltetést és a fejlesztést. Ez az évek során visszarendeződött, és bár az ügyfelek nem érezték, több problémát okozott. Így most informatikai vezetőként első dolgom a "rendcsinálás", azaz a két funkció szétválasztása volt.

B. O.-I.: - Hogyan néz ki ma az informatikai szervezet?

O. F.: - Az informatikai apparátus viszonylag szerény, ennek ellenére az általános vezérigazgató-helyetteshez tartozik, azaz mind az üzleti területekkel, mind az operationsszel egyenrangú. Az informatikai vezető tagja a szűk körű menedzsmentnek. Az informatikán belül három lényeges terület van: a fejlesztés, az üzemeltetés és a minőségbiztosítási részleg. Az utóbbi közvetlenül az informatikai vezetőnek jelent, tehát független mind az üzemeltetéstől, mind a fejlesztéstől. Feladata a változáskezelés menedzselése és a fejlesztések szakmai kontrollja. Azt is felügyeli, hogy az új fejlesztések megfelelően illeszkedjenek a régebbi rendszerekhez.

B. O.-I.: - Hány felhasználót szolgál ki az informatikai csapat?

O. F.: - A bank valamennyi - körülbelül 700 - munkatársának van terminálja. Az outsourcing gondolata nem idegen tőlünk, de jelenleg olcsóbb a saját üzemeltetés.

B. O.-I.: - CIO-ként mik a legfontosabb szempontjai?

O. F.: - A banki informatikus biztonsági tényező. A pénzintézetnek igazán nagy kárt okozni nem a kirablással, hanem az informatikai rendszeren keresztül lehet, és most nem a hackerekre gondolok, hanem a belső emberek lojalitására. Arra ösztönzöm vezetőtársaimat is, hogy figyeljenek oda a munkatársak problémáira, legyenek azok akár egészségügyi, akár családi jellegűek. Időm 95%-ában nem technikai, hanem emberi tényezőkkel foglalkozom. Fontos továbbá, hogy a szakma főbb vonalait ismerve felhívjam vezetőtársaim figyelmét az informatika adta üzleti lehetőségekre, tájékozódásom végett szakmai rendezvényeken veszek részt világszerte. Lényeges az üzletre való odafigyelés is. Mivel az IT-büdzsé milliárdos nagyságrendű, időm egy részét potenciális szállítókkal töltöm. Végül szerintem az informatikusnak küldetése van: előmozdíthatja, hogy a XXI. század a szövetségek évszázada legyen.

Névjegy

Olti Ferenc vegyészmérnökként végzett a Veszprémi Egyetem rendszermérnöki szakán.

Egyetemi tanársegéd, majd adjunktus volt az ELTE-n, és kandidátusi fokozatot szerzett.

Ezt követően a Vérellátó Szolgálat igazgatóhelyetteseként dolgozott.

A rendszerváltás után az NN Biztosító első számú magyarországi informatikai vezetője, majd az Inter-Európa Bank informatikai vezetője lett.

Átmenetileg az IDOM Rt. vezérigazgatói posztját töltötte be, majd 2002 júniusától ismét az Inter-Európa Bank CIO-ja.

Kulcsszavak: ERP Inter-Európa Bank

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Továbbra is Christian Klein az SAP első embere

2024. május 7. 13:17

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

2024. április 29. 11:38

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

2024. április 20. 11:36