Prim Hírek

- Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?

- A kilencvenes évek közepén jártunk. Nem volt pénz, nem voltak kapcsolatok, nem volt helyiség. Magáncímre érkeztek a telefonok, a romantikus hőskort idézték a fénymásolások. Küzdöttünk az időhiánnyal, hiszen mindenki rohant, lefoglalt a kenyérkereset, és küzdöttünk a család egyensúlyának megtartásáért. A mostoha körülmények ellenére induláskor megfogalmazott nagy álmaink elegendőek voltak ahhoz, hogy megvessük lábunkat a veszprémi sziklákon mindig is virágzó kulturális közegben. Városunk befogadott és elfogadott bennünket. Létszámunk mára megsokszorozódott, anyagi lehetőségeinket a sikeres pályázatokkal szerényen, de kitágítottuk. Egyesületünket országosan ismerik és elismerik. Bár elsősorban a királynék városában tevékenykedünk, nagy öröm számunkra, ha másutt élő nőkre is inspirálóan hatunk. Így nagyon örültünk a Várpalotai Írisz Nőegylet létrejöttének, amelyhez szoros, mondhatnám, barátnői szálak fűznek bennünket.

- Milyen küldetéssel jött létre a Veszprémi Nők Kerekaszatala?

- Az egyesület alapszabályban rögzített célja, hogy elősegítse a nők részvételét a közéletben. Ezenkívül találkozók, kiadványok, előadások, tanfolyamok szervezésével szeretnénk biztosítani, hogy a nők nagyobb számban és hatékonysággal vegyenek részt a döntéshozó szervezetek munkájában, valamint érdekvédelmi és szociális tevékenységgel is foglalkozunk. Tavaly ősszel tagja lettünk a Női Érdeknek, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetségnek. Ez egy országos női ernyőszervezet negyvenhárom tagszervezettel, amely a nők ügyéért, a nemek esélyegyenlőségéért kíván tenni lobbizással, azaz a jogszabály-alkotási folyamatot az előkészítéstől a végrehajtásig végigkísérve. Jómagam abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a Női Érdek döntéshozatali munkacsoportjának vezetőjévé választottak.

- Mennyire van jelen a tagok civil életében az internet?

- Az internet a napi munkánk része. Használjuk tájékozódásra, levelezésre, főleg a kapcsolattartás miatt. Van saját házi levelezőlistánk, ott vagyunk a városi honlapon (www.veszprem.hu) és a közép-dunántúli civil portálon (www.civil.k-dunantul.hu/modules/news). Ez utóbbira mi magunk is rendszeresen küldünk híreket házunk tájáról. Nagyon örültünk, amikor elindult a VDV, a Veszprémi Digitális Város (www.vdv.hu), amelynek működéséhez mi magunk is adtunk ötleteket. A VDV-n egy nonprofit portál is üzemel. Úgy vélem, ma már elengedhetetlen az internet használata. Megkönnyíti a szervezést, segíti a megbeszéléseket, és általa hírt adhatunk magunkról.

A kivétel

- Nagyon kevés civil nőszervezet rendelkezik honlappal. A kivételek egyike az Önök egyesülete.

- Lassan másfél éve van honlapunk, a Soros Alapítvány "Háló a nőkért" pályázatán nyertük a támogatást. Munkatársunk, Cseke Jolán megszállott internetes, "a számítógép ördöge" - ő készítette, tartja karban, és alakítja. Minden ezzel kapcsolatos tevékenység önkéntes, társadalmi munka. Az előfizetési kiadások - tárhely, internet-hozzáférés - fedezésében az önkormányzat is segít. A tagok közül mindössze öt-hat főnek van internetezési lehetősége, így a honlapot közösen nézzük meg, nálam vagy valahol másutt.

- Sokan autodidakta módon sajátítják el a net használatát. Hogy vannak ezzel a Veszprémi Nők Kerekasztalának tagjai?

- Az elmúlt télen huszonhat tagunk végzett el számítógépes tanfolyamot az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. A csekély részvételi díjat egyesületünk fizette. Tagjaink közül azok, akiknek azóta sem sikerült géphez jutniuk, újra elvégeznék a tanfolyamot, néhányan magasabb szinten. Nagy az érdeklődés belső levelezőlistánk iránt. A nők szeretnék használni a netet, de drága. A civil szervezeteken keresztül lehetne őket nemcsak géphez, hanem tanfolyami részvételhez és működési költséghez is hozzájuttatni.

"Ha én miniszter lennék..."

- Ha én miniszter lennék, akkor a városi, községi önkormányzatoknál egy-egy rátermett személyt kineveznék informatikai tanácsnoknak. ő lenne a felelős azért, hogy jó helyre kerüljenek a készülékek, tanfolyamok induljanak, és a városi költségvetésben különítsenek el pénzt erre a célra. A közösségi életet helyi levelezőlistákkal kellene demokratikussá tenni, s biztos vagyok benne, hogy a nők élen járnának a használatában. Az iskolák versenyt hirdethetnének a gyerekeknek "Tanítsd a mamát internetezni" címmel. Az a gyermek nyerne, akinek az anyukája ügyesebb a számítógép-kezelésben. De a dolgok szerencsére már nemcsak álomszinten léteznek, mert a Veszprémi Digitális Város nyert egy pályázatot, aminek révén 160 nyugdíjas tanulhatja egy 30 órás ingyenes tanfolyamon a számítógép-, majd az internetkezelést. A kurzusokat a Városi Művelődési Központ bonyolítja le, saját, erre a célra felszerelt helyiségében, harminc géppel, váltott turnusokban. A program február elején indult, és május végéig tart, kifejezetten nyugdíjasoknak. Akkora volt a túljelentkezés, hogy az fantasztikus! A gond tehát nem az érdeklődés vagy a technika hiánya. A dolgok felgyorsulnának, ha a pénzhiány nem lenne akadálya a folyamatnak. Az átlagos nyugdíjas még a telefont sem engedheti meg magának korlátlanul, nemhogy az internethasználatot. Veszprém a legdemokratikusabb városok egyike Magyarországon, sokat igyekszik tenni az e-demokráciáért is. Mi, asszonyok megtaláljuk ebben a helyünket.

***

Hogyan alakult meg a Veszprémi Nők Kerekasztala?

Részlet a nőszervezet honlapjáról:

"A rendszerváltás után az új demokrácia megerősödését szolgálta a Soros Alapítvány által támogatott, az Amerikai Szavazó Nők Ligája által megvalósított Demokrácia program. Az egyik legrégebbi, legtekintélyesebb amerikai nőszervezet tagjai - praktikus asszonyok lévén - úgy gondolkodtak, hogy a demokráciát nem tanítani kell, hanem meg kell mutatni.

1994 nyarán pályázat útján kiválasztott húsz magyar nőt kivittek az Egyesült Államokba, és megmutatták nekik, hogy egy jól működő államban mekkora erő a gondolkodás szabadsága, az önbizalom és a másokért érzett felelősség alapján működő civil világ.

A kiválasztott nők között volt a közélet után mindig érdeklődő veszprémi nyugdíjas vegyészmérnök, Huszár Józsefné, Júlia, aki Utah államban, Ogdenben, egy Veszprémhez hasonló nagyságú városban dolgozott együtt a liga tagjaival.

Az amerikai utat követően, 1995 januárjában, Budapesten a liga segítségével, az ösztöndíjas asszonyok közreműködésével többnapos konferenciát szerveztek, amelyen már veszprémi asszonyok is részt vettek. Témája a nők demokratikus közéletének megszervezése volt. Ennek inspiráló hatására Júlia és társai 1995. április 26-án a veszprémi önkormányzat kis tanácstermében 17 veszprémi asszony részvételével megalakították a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesületet."

(Forrás: www.venoke.hu/tortenet.htm)

***

A királynék városa

Az oklevelek adatai szerint Veszprém az államalapítás körüli évtizedekben - Székesfehérvár és Esztergom mellett - "fejedelmi (illetve királyi) szállás- és tartózkodási hely" volt. A XIII. századi krónikák említik, hogy a várostól nem messze, a sziklás fennsíkon aratott döntő győzelmet István, az ifjú király a lázadó pogány herceg, Koppány felett.

A veszprémi püspökség alapítását 1000-ben a ravennai zsinaton hagyták jóvá, s 1009-ben királyi oklevélben rögzítették birtokainak határát. Joghatósága öt királyi megyére, csaknem az egész Dunántúlra kiterjedt. A székesegyházat, amelyet István felesége, a bajor származású Gizella királyné alapított, és szerelt fel, Magyarország első és legrégibb püspöki székesegyházaként említik az oklevelek. A magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában őrizték. Mindez a veszprémi püspökök számára számos kiváltság forrása lett. őket illette a királynék koronázásának előjoga, s ők vezették a királyné kancelláriájának hivatalát.

Veszprém határában, a Séd partján alapította 1020 körül István király fia, Imre herceg bizánci felesége, valamint kísérete részére a Veszprém-völgyi görög apácamonostort. Ennek görög nyelvű alapítólevele egy 1109-ben keltezett oklevélmásolatban maradt fenn. A hagyomány szerint az itt készült koronázási palást gazdag hímzésén Gizella királyné is dolgozott. A gyakran országos tisztségeket is betöltő püspökök azon fáradoztak, hogy újabb és újabb építkezésekkel emeljék székhelyük rangját. A XIII. században épült az evangélisták alakjaival díszített, a XVIII. században Gizelláról elnevezett, magánáhítatot szolgáló palotakápolna.

(Forrás: www.veszpreminfo.hu/magyar/historia.html)