Prim Hírek

A magyar kutatás nemzetközi pozíciója (és az erre épülő innováció, azon keresztül pedig az ország gazdasági versenyképessége) szempontjából alapvető jelentőségű új hálózatot az NIIF Intézet az alkalmazott optikai technológia legkedvezőbb lehetőségének a kiaknázásával ”fekete üveg” infrastruktúrára alapozva építette ki, ezzel jelentős nemzetközi visszhangot is kiváltva. A fekete üveg alapú infrastruktúrára épülő DWDM technológia (a fényhullámokra ültetett információk extrém átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technikája) nem csupán a leggyorsabb információátvitelt biztosítja, de segítségével a hazai kutatás és felsőoktatás számos – eddig elérhetetlen – előnyös lehetőséghez is hozzá tud jutni. A hálózatban mostantól ugyanis a sávszélességek költséghatékonyan bővíthetők és ily módon a kutatók speciális nagysebességű kommunikációs igényei maradéktalanul és rendkívül gyorsan teljesíthetők.

A több mint 450 tudományos intézményt összekapcsoló hibrid adathálózati infrastruktúra a mintegy 600.000 főnyi, de éppen az igények speciális jellegéből adódóan zárt felhasználói közösség, a hazai kutatás, felsőoktatás és innováció szakembereinek lehetőségeit tekintve valóban minden eddiginél jelentősebb áttörést jelent. A most kiépített rendszer – az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat integráns részeként – az igény szerint alakítható kapacitású összeköttetések útján hozzáférést biztosít az európai kutatói hálózatok által összekapcsolt nagy értékű kutatási erőforrásokhoz. Elérhetővé teszi a külföldi kísérleti eszközöket, szuper-számítógépes kapacitásokat, a kutatási információk világszerte rendelkezésre álló hatalmas adattárait, a kutatási együttműködés földrajzilag szétszórtan működő legkorszerűbb egyedi nagyberendezéseit (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központjait) is.

A hálózat fekete üveg optikai szálait a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Zrt., valamint más, kisebb telekommunikációs szolgáltatók biztosítják. Külön érdekesség – ami ugyancsak nemzetközi érdeklődést is kiváltott – hogy az NIIF Intézet a gerinchálózat legnagyobb részét a villamos felsővezetékekkel párhuzamosan kiépített földelő vezetékekbe integrált optikai szálakkal, más részét hagyományos alépítményekben futó optikai szálak útján valósította meg.

A tervezés, a tenderek és a szerződéskötések során kiemelt hangsúlyt kaptak az optikai szabványosság, valamint az optikai paraméterek szempontjai. Így a fekete-üveg alap-infrastruktúrán egy olyan – hatékonyan felügyelhető – rendszer valósult meg, mely nem igényel gyakori helyszíni kiszállásokat. Lehetővé teszi a távolról történő átkonfigurálhatóságot, szolgáltatásaival lefedve a teljes magyarországi felsőoktatási és kutatási közösséget.

A kutatói hálózati infrastruktúra rendszerébe beépített – a versenypárbeszédes közbeszerzési eljárás nyerteseitől (Alcatel-Lucent, Cisco, KFKI Rendszerintegrációs Zrt.) beszerzett – aktív eszközök a legkorszerűbb mai technológiát képviselik, lehetővé téve az eddigi rendszerrel való kompatibilitást, az NIIF közösségnek már eddig is nyújtott szolgáltatások fenntarthatóságát, de biztosítva a jövőállóságot (a majdani 40 és 100 Gbps sebességű alkalmazások bevezetését) is.

A fejlesztés eredményeként az ország szinte valamennyi régiójában megújult az infrastruktúra, a közép-magyarországi régióban pedig – a projektek előírásait figyelembe véve – az egyéb helyszíneken felszabaduló eszközök felhasználása biztosítja a legalább 10Gbps adatsebességet.

A hibrid adathálózati infrastruktúra kialakításával a hazai felsőoktatás és kutatás hálózati infrastruktúrája ismét világszínvonalúvá vált. A magyarországi kutatás elektronikus infrastruktúrája ezzel teljes mértékben illeszkedik az Európai Kutatási Térség követelményeihez és elsőként lesz módunk a régióban a legkorszerűbb hálózati technológiák alkalmazására, egyebek mellett a 40 Gbps technológia bevezetésére és a 100 Gbps technológiák tesztelésére is.

További információ:    http://www.hboneplus.hu , http://www.niif.hu