Felhős, mégis nyílt kilátások

„Úgy jósolhatod meg a jövőt a legjobban, ha te magad találod fel.” - Alan Kay computer scientist

forrás: Prím Online, 2018. február 17. 09:22

A felhő „felnőtt”, de a használata még mindig okozhat nehézségeket. A fejlődést továbbra is a nyílt forráskód hajtja, és az adatközpontokban a szoftveres vezérlés az új hívószó. A fejlesztőknek pedig a konténerek és a felügyeletet egyszerűsítő megoldások kínálják a választ a kihívásokra. Ez vár ránk 2018-ban a SUSE szakértői szerint.

Minél többet, minél gyorsabban, minél kevesebből – az üzleti világban egy ideje ez az aktuális mantra. A SUSE szakértői szerint idén az alábbi öt trend mentén támogatják ezeket a törekvéseket a szoftverek a vállalati informatikában.

 

A felhő megérett és elterjedt

A felhőalapú technológiák bizonyítottak, és már olyan szervezeteknél is általánosan használják őket, amelyek rendszerint nem járnak élen az új informatikai megoldások bevezetésében. Ez viszont azt jelenti, hogy a megfelelő üzemeltetési megoldásoknak is szélesebb körben el kell terjedniük ahhoz, hogy hatékonyan lehessen felügyelni ezeket a környezeteket. A következő években tehát fontos szerep jut az automatizálásnak és a folyamatok egyszerűsítésének. 

 

A szervezetek továbbra sem mondtak le a hagyományos informatikai rendszerekről, de egyre inkább arra törekednek, hogy minél jobban integrálják ezeket a rendszereket új, rugalmas eszközökkel. Ennek megfelelően az olyan üzleti folyamatokat is fejleszteni kell, mint például a jóváhagyások és a változások kezelése, hogy azok ugyanolyan gyorsan működjenek, mint maga az infrastruktúra, és ne hátráltassák a tevékenységeket.

 

 

Minden szoftveresen vezérelt

A felhő használata nagyobb rugalmasságot kínál, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot is igényel. Erről pedig a szervezetek a megfelelő szoftverek segítségével gondoskodhatnak. Mindez az IaC (infrastructure as code) megközelítés elterjedéséhez vezet, amely során az adatközpontban használt erőforrások felügyeletét és kiosztását úgy kezelik, mintha az infrastruktúra maga is kód lenne – ahelyett, hogy a fizikai hardverkonfigurációkat és az interaktív konfigurációs eszközöket alkalmaznák a menedzselési folyamatokhoz. 

 

A vállalati adattárolási folyamatokra különösen erős hatást gyakorolnak a szoftveresen vezérelt megoldások. A szervezetek ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy továbbra is drága, egyedi rendszerekkel szolgálják ki a folyamatosan növekvő tárhelyszükségleteket. Ezért az alacsony teljesítményt igénylő tárolási folyamatoknál egyre nagyobb arányban alkalmaznak általánosan elérhető, költséghatékony hardvereken alapuló, jól méretezhető, szoftveralapú megoldásokat. Míg a nagy teljesítményű, egyedi rendszereket csak azokon a területeken használják, ahol valóban létszükséglet a gyors reagálás.

 

A szoftver konténerekben érkezik

A szervezetek szeretnék minél gyorsabban bevezetni új termékeiket a piacra, ami rugalmasabb működést igényel, ezért egyre több helyen alkalmazzák a konténereket telepítési platformként. A konténertechnológiák fejlődésével a széles körben használt szoftvereket is növekvő számban teszik majd elérhetővé ezen a modellen keresztül. A konténereknek köszönhetően a fejlesztőket és a rendszergazdákat nem korlátozzák az alapul szolgáló platformok lehetőségei a szoftverek fejlesztésénél és használatánál, ami szintén jól illeszkedik az IaC koncepcióba.

 

Fókuszban a felügyelet

Az infrastruktúrák egyre rugalmasabbak és egyre többféleképpen konfigurálhatók, ez azonban a nyilvánvaló előnyök mellett nehézségeket is okoz a vállalatok számára, hiszen a lehetőségek bővülésével nehezebben láthatják át saját rendszereiket. A szoftvergyártók azzal tudják versenyképességüket növelni, ha rálátást nyújtanak az egymással kapcsolatban álló, komplex rendszerekre, és hatékony, ugyanakkor könnyen hozzáférhető eszközöket kínálnak a meglévő szolgáltatások kezeléséhez, valamint az újak integrálásához.

 

Továbbra is a nyílt forráskód vezeti az innovációt

Napjainkra szinten minden innováció tartalmaz valamilyen nyílt forráskódú összetevőt. Már nincsenek olyan szoftvergyártók, amelyek kizárólagosan irányíthatják a vállalati IT-piac egyes szegmenseit. Az IBM vagy a Microsoft egyeduralkodása lejárt. Ezek a vállalatok, ahogyan az olyan új Góliátok is, mint például a Google vagy a Facebook komoly hasznot húznak a nyílt forráskódú projektekből – és természetesen jelentős mértékben hozzá is járulnak azok fejlesztéséhez. A „nagyok” példáit követve minden vállalatnak érdemes figyelemmel kísérnie az open source projekteket, és fontolóra vennie, hogy egy-egy megoldást hogyan integrálhatna saját rendszereibe. Számos szervezetnél azonban nem rendelkeznek komoly szaktudással ezen a téren, így támogatást jelenthet nekik egy olyan open source partner, mint például a SUSE, aki segít annak megítélésében, melyek a csupán „érdekes”, illetve a „már vállalati felhasználásra kész” projektek, amelyek valóban hatékonyan hozzájárulnak a működés fejlesztéséhez.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Véget ért a teljesen megújult CEBIT 2018

2018. június 25. 10:09

A Media Markt és Lumenet az Év Internetes Kereskedői 2018-ban

2018. június 6. 15:17

Forbes: 1,1 milliárd dollárral nőtt a Huawei márkaértéke egy év alatt

2018. május 29. 09:52

100 millió dolláros tőkeinjekciót kapott a HMD Global

2018. május 22. 15:16
cloudappsportal.com