Prim Hírek

A virtuális valóság magyarországi története nagyjából egyidős a Graphisoftéval. Az 1982-es politikai légkör segítette a Graphisoft elindulását, mivel a külföldi modellezőrendszerek mind embargó alatt álltak. Egyetlen magyarországi szereplőként így nem volt nehéz megrendeléshez jutni. A cég először a Paksi Atomerőmű számára készített 3D-s csőmodelleket. Már az első munkák során kiderült, hogy a bonyolult hálózatok virtuális modelljei nemcsak a látványt szolgálják, sokszor ugyanis olyan hibák és ütközések is láthatóvá váltak, amelyek a papíron elbújtak a mérnökök szeme elől.

Bojár Gábor szerint "minden nagy eredmény a rászorultságból következik". Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a hosszú távú sikerekhez szükséges a nyugati piacok felé nyitni. Amikor a Graphisoft vezetői felmérték, hogy saját rendszerük milyen műszaki különlegességgel rendelkezik, kiderült, hogy az elszigetelt helyzet előnyükre vált. Hiába tudták ugyanis elkészíteni a szoftvert, az annak futtatására szolgáló hardver is embargó alá esett, így az első tervezőrendszert egy HP9815 kalkulátoron futatták. Az, hogy egy nagyon pici számítógépen lehetett elvégezni a tervezési feladatokat, nagy szerencsének bizonyult a cég számára. 1982 forradalmi év volt az informatikában, ekkor jelentek meg az első professzionális személyi számítógépek. Amikor tehát a Graphisoft nyitott a nyugati piacok felé, hamar kiderült, hogy termékük a többi, szuperszámítógépre tervezett rendszerhez képest nagy versenyelőnnyel rendelkezik. A 3D-tervezés személyi számítógépeken való megvalósítása mindig a Graphisoft erőssége maradt, a cég története a továbbiakban arról szólt, hogy felfedezze ennek az igazi jelentőségét.

Az igazi cél

"Nagyon sokáig azt hittük – és erről a cégek egy része még ma is meg van győződve –, hogy a háromdimenziós modellezés tulajdonképpen illusztráció. Arra való, hogy meg lehessen mutatni a kliensnek, hogyan fog kinézni az a ház. Ebből is lehetett jó üzletet csinálni, hiszen az illusztráció a marketing része, amelyre sokat áldoznak a nyugati világban. Vevőink 80 százaléka ma is így, díszítésként kezeli a 3D-modelleket." Bojár Gábor szerint ezzel a stratégiával maximum a vásári standokon lehet nagy sikereket aratni. A kiállított csiribiri termékeket viszont az építészek nem fogják csak azért megvásárolni, mert jól néznek ki. A szakemberek azért fizetnek, ami valóban a tervezést segíti.

"1989-ben végre rájöttünk, hogy mi is a virtuális valóság lényege. A szoftver a valóságot tudja modellezni, nem pedig a ház képét. A mérnök el tud játszani a valósággal, ki tudja próbálni, hogy minek milyen hatása lesz. Tehát ha egy modellt épít fel ahelyett, hogy rajzot készítene, akkor meg tudja nézni: ha egy ablakot kicserél egy szélesebbre, annak milyen következményei lesznek. Nem arról van szó, hogy a 3D-modellen látszani fog, mennyivel szélesebb az ablak. A változás beépül a valóságot teljes mértékben modellező adatbázisba, ahol annak valamennyi következménye lemérhető. Mennyivel több és milyen tégla kell a falhoz, milyen illesztésekre lesz szükség, milyen hőkapacitás-változással kell számolni... Ezen a ponton átalakult az egész hozzáállásunk. Rájöttünk, a 3D-modellezés igazi haszna, hogy a valóságot modellezzük. Nem azért alkalmazunk 3D-modelleket, mert azok szépek, hanem azért, mert a valóság is háromdimenziós. Innentől azt lehetett mondani, hogy "tessék, mindent ki lehet próbálni".

"Az első generációs szoftverek a rajzasztal automatizálásáról szóltak. A tervezés felgyorsításáról, a bérköltségek csökkentéséről. A második generáció a valóság modellezéséről szól. Ennek lényege nem az, hogy a költségeket visszafogjuk, hanem az, hogy jobb tervezői döntéseket hozzunk, jobb épületeket tervezzünk." Bojár Gábor szerint a folyamatot a könyvelőrendszerek számítógépen való elterjedéséhez lehetne hasonlítani. Ezekről először azt gondolták, előnyük abban rejlik, hogy gyorsabb, olcsóbb megoldásokkal fognak szolgálni: könyvelőket lehet majd megspórolni. Aztán kiderült, hogy egy ilyen rendszer beüzemelése csak több könyvelőt tesz szükségessé. Nem azért jó tehát egy ilyen rendszer, mert olcsóbb, vagy mert automatizálja a kézi munkát. Azért hasznos, mert a rendszerben megjelenik a cég pénzügyeinek virtuális változata, amellyel játszani lehet, amelyen ki lehet próbálni a döntések hatásait. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az informatika lehetővé teszi az információ kontrollját.

"A fáradságos kézi munka automatizálása csak másodlagos haszon. Az informatika lényege a nagy tömegű információ átláthatóvá tétele. Ezért hívják informatikának, nem pedig számítástechnikának. Neumann János számítógépnek nevezte el találmányát, mert még nem tudta, hogy nem az a legfontosabb, hogy a gép két számot össze tud adni, vagy meg tud szorozni. Van, ami ennél sokkal fontosabb: két bitről meg tudja mondani, azonos-e. Ennek az a következménye, hogy óriási információtömeget lehet rendezni. Rendet tudunk teremteni a káoszban. Ugyanerről van szó az építőiparban is. Azzal, hogy elkészítek egy virtuális modellt, rendezni tudom a házról szóló információkat."

Virtuális világ – más-más aspektusban

A múlt tehát a tervezésben a virtuális modellek jelentőségének felfedezéséről szólt. Ez a folyamat addig tartott, amíg a ház felépült. Ma a cégek azért dolgoznak, hogy a házak virtuális modellje együtt éljen tovább a valódi épülettel. Ha a házak üzemeltetése és karbantartása során is rendelkezésre áll az állandóan frissített információ, az sok szereplő életét megkönnyíti. Triviális példa, hogy a létesítménykezelő rendszerek vevői már a szőnyegtisztítókkal való alku során megspórolják az ilyen szoftverek árát. A gyakorlatban az történik, hogy amennyiben nem rendelkezünk létesítménykezelő rendszerrel, a szőnyegtisztító vállalat képviselője kijön, méricskél, számol, rátesz vagy 10 százalékot, és megmondja az árat. Ha a szoftver nyilvántartása alapján pontosan tudjuk, hogy a több ezer négyzetméteres irodaházunkban milyen típusú és méretű szőnyegek találhatók, akkor mi kontrolláljuk az információt.

Az, hogy egy épület virtuális modelljéhez milyen mennyiségű leíró információt rendelünk hozzá, Kozma Attila szerint ma már csak rajtunk múlik. Akár video- és hangfelvételek is idetartozhatnak, amennyiben valamilyen szempontból lényegesek. A virtuális világ különböző aspektusai a különböző alkalmazásokban, tervezőrendszerekben kerülnek leképezésre. A térinformatika területén például a valóság modellezése során az egyszerűsítés és a sematizálás a cél. Bár egy adott területet végtelen mélységű felbontással is le lehetne képezni a virtuális térben, ezeknek az alkalmazásoknak a célja az információk rendszerezése és átláthatóvá tétele. Az építészetben a részletgazdagság áll előtérben. A látvány gazdagsága segít a különböző elképzelések kommunikációjában. Minél jobban hasonlít egy számítógépes modell a valóságra, annál biztosabb, hogy a tervező és az ügyfél egyre gondol.

Az együttműködésé a jövő

Az utóbbi években a szoftvertechnológia és a hardveres háttér fejlődésének köszönhetően a különböző épületek, objektumok és tereptárgyak virtuális kezeléséhez szükséges hardver már nem feltétlenül egy megfizethetetlen szuperszámítógépet jelent. Így míg azelőtt egy viszonylag szűk kört szolgáltak ki az efféle technológiák, addig ma az átlagember is potenciális felhasználóvá válhat. Elég, ha a személyautókban alkalmazott navigációs berendezésekre gondolunk, amelyek a modern helymeghatározási (GPS) és távközlési (GSM) technológiának köszönhetően egy egyszerű kéziszámítógép segítségével bárki számára lehetővé teszik a valóság virtuális modellezését digitális térképek formájában.

Az informatikai környezet fejlődésének köszönhető egy másik jelentős változás is. Ma már számos olyan tervezőszoftver létezik, amellyel a mérnökök maximális gyorsasággal és hatékonysággal dolgozhatnak. Kozma Attila úgy véli: "már nem lehet nagy áttöréseket elérni az egyéni hatékonyság területén, hiszen az, hogy az építész milyen gyorsan tud meghúzni egy vonalat, vagy hogy a számítógép milyen gyorsan renderel egy felületet, többé nem központi kérdés. Ezért a korábbi zárt, elszigetelt rendszerekről az együttműködő, nyitott szoftverekre helyeződött át a hangsúly. Az átjárhatóság az egyik fő kérdéssé vált. A különböző alkalmazásokat úgy alakítjuk ki, hogy azokat az együttműködő projektteamek akadálytalanul használhassák az összes legfrissebb rendelkezésre álló adattal, függetlenül attól, hogy földrajzilag különböző helyeken dolgoznak."

A hatékonyság a jövőben tehát azon múlik, hogy a különböző szakterületek milyen mértékben és minőségben tudnak együttműködni, információkat átvenni egymástól, továbbá a műszaki projektek során előállított adatokat milyen gyorsan és mekkora költséggel érhetik el az együttműködők. "Ezt felismerve a Bentley az utóbbi évek fejlesztései során nagy hangsúlyt fektetett a legújabb hálózati és webes technológiák műszaki területen történő kiaknázására, amelyek az elérhető költségmegtakarítás révén jelentős versenyelőnyt biztosítanak felhasználóinknak."

A siker titka

A technológiai fejlődés lépései sokszor a véletleneknek köszönhetők. "Emlékszem saját házam átépítésére" – meséli Bojár Gábor. "A tetőteret építettük be, és a hallban kivágtunk egy részt a födémből. Keletkezett tehát egy áttörés, amelyen át fel lehetett látni a tetőtérbe. A felső szint magassága öt méter volt, az alsóé három. Az volt a kérdés, hogy ebben a négyszer négy méteres kivágásban megjelenő, összesen nyolc méter magas tér milyen hatást kelt majd. Attól féltem, hogy az egész olyan lesz, mint egy templomtorony. Én pedig nem szerettem volna egy templomtoronyban lakni. Kértem az építészt, hogy vágjon le ebből a magasságból, aki viszont nem akart kötélnek állni, és győzködött engem az igazáról. Kiszerkesztettem az egészet számítógépen, és csak néztem, néztem a képernyőt. Az egészben valahogy nem éreztem a teret. Teljesen tökéletes perspektívát készített a gép, de a teret nem lehetett érezni. Eltartott egy darabig, amíg rájöttem: azért nem tökéletes az élmény, mert a képernyőn megjelenő kép statikus, a valóság pedig nem az. Ha belépek egy szobába, akkor soha nem egy pontra meresztem a szemem, hanem mozgatom a fejem, és körülnézek. A mozgásban történő körülnézés adja meg a térérzetet. Ha tehát modellezni szeretném a térérzetet, akkor mozgóképet kell készítenem. Így lett az ArchiCAD része a filmlejátszás és az interaktív mozgókép."

"Ezzel együtt a siker sok százezer pici apróságon múlik. Sokkal kevésbé látványos és érdekes apróságokon. Németországban akkor ugrott meg az eladási statisztikánk, amikor képesek voltunk betenni a dimenzionálásba a kis 5-öst. A német standard szerint milliméterpontosságra kell méretezni a falakat, és meg kell adni a fél millimétert is. Ha viszont 950 és fél millimétert szeretnék leírni, akkor nem tehetek oda még egy tizedes jegyet. Ezt a német standard szerint egy kis 5-össel kell jelölnöm a 950 felett. Amíg nem tettük ezt lehetővé, addig nem tudtuk eladni a programunkat. A látványos dolgok a vásáron fontosak. A használhatósághoz százával kellenek a kis 5-ösök."

Kozma Attila szerint a felhasználóktól lehet a legtöbbet tanulni. "Ők azok, akik eldöntik, hogy szükség van-e egy újításra, akik megmondják, hogy milyen technológiai megoldások lesznek életképesek. Mi a Bentley Select (selectservices.bentley.com) szolgáltatás keretében állandó kapcsolatot tartunk az ügyfeleinkkel, így direkt visszacsatolással rendelkezünk arra nézve, hogy milyen eszközökre és szolgáltatásokra van igényük. A Bentley Select azonban nemcsak 24 órás műszaki támogatást biztosít felhasználóink számára, hanem egyedülállóan átfogó technológiai szolgáltatás is, amellyel minimálisra csökkentjük a csúcstechnológia alkalmazásának költségeit. Sikereink alapvető okát ebben a szemléletben látom, amely a hatékonyságot nem csupán technológiai és fejlesztési szempontból tartja fontosnak, hanem munkaszervezési és üzleti oldalról is. Hiszen ezek a kérdések a vállalatok napi gyakorlatában szorosan összefüggnek, és a mai kiélezett versenyben sikeres csak az lehet, aki mindegyik kérdésre megtalálja a legjobb választ. Mi fejlesztjük a válaszokat!"

Cégnévjegy: Graphisoft

A Graphisoft, a 3D-s építészeti és létesítménygazdálkodási CAD-technológia fejlesztője ma a világ egyik vezető szoftverfejlesztő cége a számítógépes tervezés AEC (építészet-gépészet-építőipar) ágazatában. Az 1982-ben alapított cég budapesti központjában, valamint a világszerte működő tizenkét leányvállalatánál közel 300 alkalmazottat foglalkoztat. A Graphisoft 1998 júniusában került bejegyzésre a Frankfurti, majd 2000 májusában a Budapesti Értéktőzsdén, s fennállása alatt megszakítás nélkül két számjegyű növekedést, valamint nyereséget ért el.

A Graphisoft "Virtuális épület" koncepciója segítségével gyökeresen megváltoztatta az építészeti vizualizációt és kommunikációt, számos olyan újítást is bevezetve, amely ma már az építészeti CAD-szoftverek alapját jelenti. Ilyen például a háromdimenziós objektum alapú modellezés, az épületszimuláció, illetve a csoportos tervezés. A Graphisoft vezető terméke, az ArchiCAD olyan objektumorientált és teljes mértékben integrált, két-, illetve háromdimenziós szoftver, amelyet kifejezetten az építészek és az építőipar számára fejlesztettek ki. Az iparág számos díjával és elismerésével kitüntetett ArchiCAD 1999-ben az USA-ban elnyerte a "Legjobb Építészeti CAD Szoftver" címmel járó CADD Kupát, a vállalat pedig 2000-ben Davosban a Világgazdasági Fórum "Technology Pioneer" díját. A Graphisoft termékeit jelenleg közel 100 000 építész és építőipari szakember használja világszerte.

Cégnévjegy: Bentley

A Bentley Systems Inc. amerikai alapítású, mérnöki szoftvereket fejlesztő magánvállalkozás, amelynek magyarországi leányvállalatát, a Bentley Systems Hungary Kft.-t 1997 júniusában alapították. Az elmúlt évben a cég éves árbevétele meghaladta a 210 millió dollárt, alkalmazottainak száma mintegy 1300 fő, így a hagyományos AEC-terület egyik világviszonylatban is meghatározó szoftverfejlesztő cége. A Bentley MicroStation termékcsaládja 1984 óta napjainkra a műszaki élet egyik szabványos alkalmazásává vált világszerte. A MicroStation egy általános 2D/3D mérnöki tervezőrendszer különböző szakirányú kiegészítőkkel, amelyek futtatása nem igényel speciális hardvert és operációs rendszert. Ezek a mérnöki szoftverek átfogó megoldást kínálnak építészeti, gépészeti, építőmérnöki, térképészeti, térinformatikai és létesítménygazdálkodási célokra. A magyarországi cég megalapításával a Bentley jelezni kívánja hosszú távú elkötelezettségét a számára eddig is nagy sikereket hozó magyarországi piac mellett, és mára több mint 50-féle különböző szoftveréhez kíván hatékony támogatást nyújtani partnereinek, felhasználóinak. A Magyarországon eddig üzembe helyezett több mint 1000 MicroStation felhasználói között olyan cégek szerepelnek, mint a Budapesti Elektromos Művek, a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Mol Rt., a Matáv, az FVM, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatala.