Az online áruházak helyzete az internetgazdaságban
Bár a roham, amely karácsony előtt érte az üzleteket, azt mutatja, hogy Magyarországon még nem mondott le a nagyközönség a "plazafeelingről", az ünnepek előtti tülekedésről, azért úgy tűnik, hogy - néhány milliárd erejéig - már nálunk is karosszékből történik az ajándékok egy részének kiválasztása. A GKI Rt. számára az év végi bevásárlások adták az apropót, hogy hagyományos - a T-Mobile és a Sun támogatásával végzett - online piackutatási sorozatában ezúttal az online vásárlási lehetőségeket vegye górcső alá.
A sikeres online áruházak - több nyugati kereskedelmi lánccal ellentétes módon - Magyarországon nem azok köréből kerülnek ki, akik hagyományos kereskedelmet is folytatnak (hogy mennyire nem, arra jó példa a Fotexnet tavalyi kapuzárása). Magyarországon a kizárólag interneten keresztül értékesítő áruházakra jutó online árbevétel nagysága az elmúlt két évben magasabb volt, mint hagyományos háttérrel is rendelkező társaiké. Emellett az előbbi célcsoportban 2003-ról 2004-re az egy áruházra jutó átlagos árbevétel-növekedés is nagyobb dinamikát mutatott: 100 millió forintról 185 millióra nőtt. Ugyanakkor az átlagos árbevételértékek megtévesztők lehetnek a hazai online piac magas koncentrációja miatt. A 10 legnagyobb piaci szereplő adja a teljes volumen felét, azaz körülbelül 5 milliárd forintot, az első 25 szereplő a piac közel 70%-át, míg az 50 legnagyobb áruház közel a 90%-át. 2003-ban 85%-uknak, 2004-ben 81%-uknak az éves nettó árbevétele nem érte el az 5 millió forintot.
2004 elejéhez képest tovább nőtt a webáruházak átlagos napi látogatószáma, ami népszerűségük növekedésével, illetve a hűséges vásárlói kör kialakulásával magyarázható. A felhasználók körében terjedő információk (pl. az online vásárlás előnyeiről és működőképességéről) hatására egyre többen próbálják ki az online vásárlást, és használják ki az abban rejlő előnyöket.
A múlt év elején végzett kutatás eredménye azt mutatta, hogy minél régebb óta működik egy áruház, annál nagyobb az átlagos napi látogatószáma. Erre azonban a legfrissebb kutatási eredmények részben rácáfoltak: a napi látogatószám alakulását már csak részben befolyásolja a tevékenység megkezdésének ideje. A 2000 előtt alakult webáruházak átlagos napi látogatószáma 1800, a 2000-2001-ben alakultaké 2800, a 2002-2003-ban létrejötteké 1200, míg a 2004-es év új szereplőié 700.
A felhasználók számára azért is megéri a világhálón vásárolni, mert az áruházak 38%-a a termékek többségét, 26%-a pedig egy részét olcsóbban kínálja, mint a hagyományos kiskereskedelmi egységek. E boltok közel 70%-a 1-10% kedvezményt biztosít vásárlói számára. Ugyanakkor tény, hogy a viszonylag alacsony forgalom miatt az online boltok nem mindig tudnak olyan árakat elérni a gyártóknál, forgalmazóknál, mint amilyeneket a nagy üzletközpontok, hiszen azok akár néhány óra alatt akkora forgalmat bonyolítanak le, mint egyik-másik online üzlet egy év alatt.
A tavalyi kutatás megelőzte az év végi bevásárlási időszakot, így csak becslést tartalmaz arra nézve, hogy mennyi lehetett 2004 teljes nettó forgalma: a nagyságrend 11-12 milliárd forint.
A felmérés során közel 500 interneten keresztül értékesítő áruházat, boltot kerestek meg e-mailben egy önkitöltő kérdőívvel, amelyből mintegy 60-at kaptak vissza kitöltve. A válaszok közel 80 online áruház jelenlegi helyzetét és jövőbeli várakozásait reprezentálják.
Kapcsolódó cikkek
- Felfüggesztették a KMOP e-kereskedelem pályázati kiírását
- Ki lesz az év internetes kereskedője?
- Már több mint 3 millió cég az Alibaba.com-on
- Csak bátran, de óvatosan!
- SzEK-konferencia az elektronikus kereskedelemről
- A Praktiker beszállt az e-kereskedelembe
- E-kereskedelmi rekord
- A hatékony csalásmegelőző intézkedések növelték az e-kereskedelem elfogadottságát
- Internetes kulcsszavak: biztonság és bizalom
- A TDC e-kereső szolgáltatással segíti a hongkongi kereskedelmi kapcsolatok kiépítését
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.
Térképen is kereshető kultúrprogramokat kínál a megújult Port
Letisztultabb dizájnnal, modern keresési funkciókkal jelentkezik Magyarország legismertebb kulturális programmagazinja, a Port. A közel 30 éves múlttal büszkélkedő site ettől a héttől még inkább felhasználóbarát formában köszönti olvasóit. A megújítás során figyelembe vették a kultúra iránt érdeklődők igényeit.
Újabb újítás az eMAG-nál: mostantól még egyszerűbb és gyorsabb részletre vásárolni
Jelentős fejlesztést aktivált a napokban az eMAG, amely révén még kényelmesebb és egyszerűbb lesz az online rendelések áruhitel általi, részletekben történő fizetése. Az OTP Bank csatlakozásával mostantól az eMAG összes pénzügyi szolgáltató partnerének (így a Magyar Cetelem és a Cofidis) áruhitel-konstrukciói elérhetők az eMAG által forgalmazott termékek mellett több ezer magyar Marketplace partner termékeihez is.
Elektromobilitás: több mint egymillió töltőállomáshoz kínál hozzáférést a Bosch világszerte
Az elektromos autónk gyors, kényelmes és – ami a legfontosabb – bárhol rendelkezésre álló töltése: az elektromos autók vezetői számára világszerte mindez gyakran sokkal inkább vágy, mint valóság. A hatótáv és a költségek mellett a töltés az e-autósok egyik legfőbb gondja, ahogy az a Német Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW) tanulmányából is kiderül.