Beért a Sun felvásárlás: erős negyedévet zárt az Oracle
Az Oracle Corporation bejelentette 2010-es pénzügyi évének negyedik negyedéves, valamint teljes évre vonatkozó eredményeit. A 2010-es pénzügyi év negyedik negyedévében a GAAP szerinti teljes árbevétel 39%-kal 9,5 milliárd dollárra, míg a nem GAAP szerinti teljes árbevétel 40%-kal 9,6 milliárd dollárra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az új szoftverlicencekből származó árbevétel GAAP szerint 14%-kal nőtt és így 3,1 milliárd dollárt tett ki. A GAAP szerinti működési eredmény 14%-kal 3,3 milliárd dollárra nőtt, a működési nyereséghányad 35% volt. Nem GAAP szerint a működési eredmény 26%-ot növekedett 4,4 milliárd dollárra, a működési nyereséghányad 46% volt.
A 2010-es pénzügyi év egészére nézve a GAAP szerinti teljes árbevétel 15%-kal nőtt és elérte a 26,8 milliárd dollárt, míg a nem GAAP szerinti teljes árbevétel 15%-kal 27 milliárd dollárra nőtt.
Az Oracle elnöke, Safra Catz kiemelte: „Becsléseink szerint a Sun több mint 400 millió dollárral járult hozzá a negyedik negyedéves nem GAAP szerinti működési eredményünkhöz. Ehhez képest a Sun a tavaly júniusban végződő negyedévében – még független cégként - veszteséget termelt. Most hogy a Sun nyereséges minden bizonnyal el fogjuk érni, vagy túl is szárnyaljuk azt a célkitűzésünket, hogy a Sun a 2011-es pénzügyi évben 1,5 milliárd dollárral, 2012-ben 2 milliárd dollárral járuljon hozzá a nem GAAP szerinti működési eredményünkhöz.”
Kapcsolódó cikkek
- 120 millió dollárt fizet az SAP az Oracle-nek, hogy ne legyen büntetőper
- Lendületben az Oracle
- Oracle: vége a válságnak
- Megújult az Oracle partnerprogramja
- Az Oracle többé már nem szoftvercég: befejeződött a Sun felvásárlása
- Az EU feltétel nélkül jóváhagyta az Oracle-Sun egyesülést
- Az EU figyelmezteti az Oracle-t a Sun felvásárlása miatt
- Amerikában jóváhagyták az Oracle-Sun egyesülést
- A Sun részvényesei megszavazták az Oracle felvásárlást
- 1000 főt épít le az Oracle Európában
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az ABB 2022. IV. negyedévi eredményei
„2022 újabb sikeres év volt az ABB számára; folytattuk az üzleti portfóliónk további optimalizálását, és a tervezettnél korábban elértük árréscélunkat. Erőfeszítéseinknek köszönhetően az ABB még ellenállóbbá vált. A jelenlegi piaci bizonytalanságtól függetlenül 2023-ban is meg akarjuk mutatni, hogy képesek vagyunk folyamatosan, legalább 15%-os üzemi EBITA árrést elérni." – mondta Björn Rosengren, vezérigazgató.
Ezek a nemzetközi trendek dominálnak idén a hazai villamosenergia-szektorban!
Kulcsfontosságú év lesz az idei a globális és hazai energiaszektorban. Egyrészt tovább fokozódik a nyomás a kontinens energiabiztonságának növelésére, másrészt pedig továbbra is fókuszban marad a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának piaci prognózisából megtudhatjuk, hogy idén milyen kihívásokkal néz szembe a villamos energetikai szegmens, és a nemzetközi trendek milyen hatást gyakorolnak a magyar piacra.
Hitelkártya helyett itt a BNPL: vásárolj most, fizess később!
A Buy Now Pay Later (BNPL) pénzügyi szolgáltatás néhány éve kezdte meg hódító körútját az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, ma már több mint 30 országban van jelen. Emberek milliói vásárolnak online és próbálnak ki termékeket anélkül, hogy fizetniük kellene értük. Az új finanszírozási szolgáltatás könnyen válhat a hitelkártya új versenytársává lakossági ás üzleti körökben is – a Deloitte szakértői szerint.
Top 10 trend 2023-ban a bankszektorban
A már jól ismert folyamatok és a legújabb innovációk együttesen alakítják át a bankok működését. Az elmúlt 17 év alacsony kamatlábai megdöntötték az iparág alapvető egyenletét – miszerint a betétek mozgatják a hitelezést. Ebben az időszakban a pénz nagyon keveset ért a bankok számára – gyakorlatilag ingyen volt –, így elsősorban olyan termékekre fókuszáltak, amelyek továbbra is díjbevételt termeltek. Ezzel egyidejűleg megjelentek a fintech innovátorok is, akik a pénzügyi megtérülés helyett a volumenre koncentráltak.
Nehéz felmérni a vállalatok zöld törekvéseinek valós értékét
A piaci szereplők számára egyre fontosabbá válik, hogy elérjék a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátást. Ennek megfelelően a vállalatok mind gyakrabban kommunikálnak a szénsemlegesség eléréséhez kapcsolódó terveikről, vállalásaikat viszont gyakran kevés releváns adat birtokában teszik. A zéró kibocsátással kapcsolatos költéseik mértékét nehezen látják át, a cél eléréséhez szükséges beruházásokra pedig a legtöbb cégnek közel sincs elegendő erőforrása. A bizonytalan gazdasági környezet és az emiatt gyakoribbá váló rövid távú döntések pedig további akadályokat jelentenek a vállalatoknak a hosszú távú eredmény elérésében – derül ki a Baker McKenzie friss, 1000 vezető bevonásával készült nemzetközi felméréséből.